Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18+ (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pavel (2) pável (4) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Mariolina Venezia: Ezer éve itt vagyok

2010.08.06. 13:44 | Pável | 1 komment

Címkék: 2007 2010 elsőkötetes

[Mille anni che sto qui, 2007.] ford. Faragó Éva
Ulpius-ház, 2010
 
moly.hu (részletekkel)
   
 
 
 

Én ilyet ritkán, de most igen: ez valóban az olasz száz év magány. Megérdemelten írja ezt a fülszöveg. A nyitó jelenetben egy kis dél-olasz faluban folyékony arany árasztja el a hajnali utcákat, persze nem arany az, a babonás falu is hamarosan ráébred, nem csoda történt – de egyelőre hadd legyenek nálad, Kedves, és kedves olvasó, tájékozottabbak a falubeliek, talán ezzel is ráveszlek a regény megkaparintására.

"Voltak napok, amikor egy hirtelen támadt tarka szellő felkavarta a port, és alatta minden lassan megemelkedett, akár a letakart kenyértészta. Feltámadt a múlt és a régen történt dolgok hömpölygésében felrémlett a jövő. Ilyenkor az ajtók alatt besurranó szél a meg nem született csecsemők gőgicsélését idézte, mely úgy fonta körül az asszonyok bokáját, mint valami láthtatalan hurok, szinte botladoztak tőle. Meg-megzörrentek az ablaküvegek. A kannákban megaludt a tej. A férfiak félregombolták az ingüket, és a kislányokből ilyenkor lett nagylány."

És ezek még csak az első mondatok...

Mivel élek a gyanúperrel, még kivártam: elvégre, akár, lehetett volna ez az egyetlen ötlete az írónak, ám volt még a tarsolyában elég gyönyörű motívum, sok aranyszál felbukkan még a regényszőttesben. Érzéki, tapintható, ízes-szagos élményfüzér ez a családtörténet, sőt néha még a történelemkönyveknél is tudósabb, ahogyan például Garibaldiék korának banditavilágát leírja. (Ennek tárgyalását éppúgy átugorhatja az olasz történelemtanítás, mint ahogy pl. Rózsa Sándor is részt vett a csapatával együtt a forradalom oldalán az 1848-as szabadságharcban, még sincs benne a köztudatban.)

Vagy egészen életszerű megvilágításba helyezi a fasiszta mozgalom terjedését:

"Ahogy a fasizmus teret hódított, Grottoléban az összes don készségesen csatlakozott a mozgalomhoz."

Vagy a háború után:

"Később aztán, az idő múlásával, Candida is megbékélt a dologgal, hogy a gyerekei folyton beverik a térdüket, és elszaggatják a nadrágjukat, most abba is belenyugodott, hogy komunisták lettek."


Még a kötet harmadánál sem járok, de már többször vissza kell lapoznom a családfához az elejére, annyi a név, olyan sűrűn szövik a sorsokat. Alig pár évtizeddel járunk a nagy háború előtt, és máris lombot hajt a családfa: a legtöbben jó sokáig élnek, de hamar, khm, családot alapítanak... Ahogy a 100 év magány is egy egész Teremtéstörténet, úgy itt is magunk előtt látjuk az egész régi Itália körpanorámáját (aminek az egységesülése ugye máig nem fejeződött be...), kezdve az úgynevezett mélyszegénységtől (ahol pl. már azelőtt megnyúzzák a macskát, mielőtt az kimúlna, mikor lebunkózzák) az amerikás kalandorokig, szerencsét keresőkig, akik a hazulról vitt sós fekete olajbogyóval élik túl a rettenetes hajóútat az óceánon.

Még nagyobb utat jár be az olvasó, aki végigkíséri egy életen át a bolondokat, a halálukig gyerekelkű aggastyánokat, vagy... a legnagyobb gyűlöleteket, amit ember csak elbír (és még át is örökítik gyerekeikre, hogy ők maguk bele ne rokkanjanak a teherbe.)

"Gyűlölete olyan erős volt, hogy nem halt meg vele együtt, hanem átadta azt az eljövendő nemzedékeknek, mint olyan emléket, amitől az álmatlan éjszakákon – amely álmatlanságnak nem értjük az okát – megfagy a vér az ereinkben."

"Amikor elhaladt mellette, olyan hideg lágáramlat járt a nyomában, amelytől megsárgultak a levelek, és megfájdult a torkunk, és lerítt az arcáról, hogy már semmi sem kavarja fel, még az sem, ami később a férjével történt."

"…a boldogságot arrafelé sosem becsülték olyan sokra, mint kellett volna. A boldogtalanság stabilabb, biztosabb, és végső soron mutatósabb volt, de ezt nem mondhatta ki nyíltan, mivel Colino tett kenyeret az asztalra, sőt olykor még húst is hozott, amit a kabátja alá dugott, hogy ne bántsa meg a falubelieket."


De még ezeknél is nagyobbak a szerelmek, éppen csak rövidebb életük van a gyűlölségeknél, talán nem is erősebbek nála, de mégis, ezek tartják a felszínen a regényt... különben belezuhannánk egy mizantróp, zolai világba, ahol nincs értelme a szónak sem.

"…Így esett meg, meg hogy bár nem számítottak rá, megfogant Angelika, aki Concetta és don Francesco leányai közül a legszebb volt, ami nem is csoda, hiszen mindig az összeaszott szőlőszemkből lesz a legédesebb bor."


A sorok közt megbúvó erotikáról pedig csak annyit: nem kell neki sokat bújdosnia, gyakran fellebben a szoknyája az olvasó sóhajtására, vagy lelkes lapozásának szelére...

"Egy nap, az ágyban Szpirosz szeme Gioia testén kalandozik, a gyönyörű idomokon, majd megsimogatja a lány hasát: – Honnan jöttél? – kérdezi, – Nem emlékszem – nevet Gioia, – Itt voltam mindig, veled."


Néha sajnos kissé suta lesz a prózája, vagy maga az írónő is belebonyolódik a családfába (pl. 111.oldalnál: szereplőink már egyszer egymásba szerettek...az említett oldalon alighanem az „egymásnak estek” szavaknak kellene szerepelnie...)

A kötet második felében a családtörténet elbeszélésnek folyama már szinte kiárad, de sebessége mit sem csökken, ugyanúgy hömpölyög, szigeteket, zátonyokat köp ki magából, melyek mellett elsuhanva elringatja olvasóit - és apránként, de sebesen haladunk a jelen felé.

Utolsó hősnőnk egyben elbeszélőnk is, legalábbis erősen gyanítható, mert bár nem Mariolina néven szerepel, de úgy tekint vissza (h)ősire, minta egy katarakta vízfüggönye mögül vizsgálnánk, vajon az arcunkra permetező vízcsepek melyik patakból származhatnak a folyó felső folyásának vidékén...

"– Úgy érzem, már ezer éve itt vagyok – mondta egy reggel, amikor megitta a tejeskávéját. – Pedig már mennyire elegem van! Úgy unom, mindig ugyanaz a nóta! Az a mennybéli is, hogy rohadna meg ott fenn, kihúzhatta a nevemet a listáról, nem akar magához szólítani. Pedig én mindig valami újra vágytam. Na hiszen! Nézz rám, mi lett belőlem, ki gondolta volna annak idején, jaj de szerencsétlen vagyok."


Ilyen nehéz, de gyönyörű visszaemlékezés és tisztelgés lehet ez a családregény, minden respekt Venezia sinoritának, és külön gartuláció, hogy ebben a fajsúlyban (mert éles a mezőny a családregény kategóriában) mindjárt egy ilyen szépséges, maradandó művet hozott létre. Mert szereplői közül kevés szimpatikus, de mind szerethető és mind: élő alak lett. Feltámasztani őseinket, nem kis meló lehet. pláne ha nem zárjuk ki azokat sem, akiket legszívsebben hagynánk örökre a por, a felejtés halmazállapotában...

"Candida kitapétázta a házat mindenféle cédulákkal, melyek mutatták neki az utat, nehogy eltévedjen, nem is annyira a térben, mint inkább az időben, ugyanis azt gondolta, hogy így talán féken tudja tartani a halottakat, aki egyre pofátlanabbul vegyültek az élők közé, annyira, hogy már nem is tudta megkülönböztetni őket az élőktől."

"Ő is már rég kirúgta maga alól azt a földet, de most, látva a pusztulását, megrendült, és könny nélkül, némán meggyászolta."
(Utolsó mondat)

 

Mikor az utolsó oldalhoz értem, legszívesebben újrakezdtem volna. Köszönöm az élményt, Mariolina!

 

mariolina-venezia.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr152203519

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Annamarie 2010.09.01. 21:48:00

Jól belejöttél az írásba, hamarabb is kezdhetted volna. És ezek az idézetek!

Tényleg meg kellene kaparinta!
Ezt az érzést, hogy újra belekezdenék, amint a végére értem, Ulickaja Médea történeténél éreztem. Lehet, hogy a családregények már csak ilyenek, mert elsőre remegve figyelünk, ki kicsoda.
Meggyőztetek.
süti beállítások módosítása