Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18+ (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pável (4) pavel (2) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Egy nemzeti ősanya-komplexus kórtörténete

2010.11.01. 15:00 | Pável | 5 komment

Címkék: ősmagyar 2010 miamagyar

Vágytérkép Dévénytől Tokióig

 

Szendrei László: A turanizmus - definíciók és értelmezések 1910-től a II. világháborúig
Attraktor, 2010

[négy szelet nyereg alatt puhított hús]

moly.hu

 

Turanizmus: szoci lexikonokban - vagyis sokunknak - még sovén fajelmélet, vagy csak simán nem foglalkoznak vele. Jelen kis kötet sem pro, sem kontra nem kívánja értékelni ezt a már születésekor is zavaros fogalmat, csak megismertetni végre, hogy született mint eszme és hogy fajult el, fajelméletté, illetve netto marhasághalmazzá. (Legalábbis a tanulmány végéig így tűnik.)
 

Turan: perzsa szó, elsőnek az Avesztában bukkan fel, a Sáhnáme eposzban gyakran említik, mint Perzsia/Irán ellenségét. (Az 500 évig uralkodó Feridun király utódai összevesztek a jusson, Tur megöli Irads-ot - aki Iránt örökölte -, és kezdődhetett a bosszú... ahogy az szok' lenni az eposzokban, valami cselekmény mégis csak kell, akkor még nem volt posztmodern.) Földrajzi értelemben az Irántól északra fekvő területeket jelöli, ez a későbbi használatban (mert nyújtották, mint a rétestésztát) kiterjedt egész Ázsiára, az ázsiai eredet értelmében minden keleti népre vonatkoztatták, egyes elmemegborultak még a kínaiakat is beleértették (Paikert Alajos), de a kötet által leginkább vizsgált időszakban, a két vh. közt sem volt pontosan definiálva: egyesek csak földrajzi fogalom (Teleki Pál, Cholnoky Jenő), másoknál, kissé bővebben az ótörök őshazát jelöli, megint mások nyelvi-faji értelemben lóbálták, mint retorikai bunkót. Legeslegutóbb aktuális kulturális államtitkárunk csábult bele a témakörbe, de azt a szerencsétlen kommunikációs melléfogást már jó páran kielemezték.

Na de vissza az Perzsiához: Turanról ezután sokáig néma csönd, az európai közbeszédbe csak a 18. században kerül be Bahadur, egy 17. századi török történetíró lefordításával. A "turáni" kifejezést elsőként Max Friederich Müller német nyelvész használta, Eurázsia minden nem sémi és nem indoeurópai nyelvét értve alatta. Ennek nyomán lett később - rossz - szinonimája az ural-altaji nyelveknek valamint az ebbe a nyelvcsaládba tartozó népeknek. Turán neve milliószor felbukkan ezután a legkülönfélébb bölcseleti szakmunkákban, a sumerektől és a parthusoktól kezdve minden ázsiai népcsoport mellett...

Magyarországon "Turán" a reformkorban lett az addig erre használt Szkítia szinonimája, a hun-avar-ősmagyar stb. kavalkád összefoglaló neve, persze mindenki egy kicsit mást értett alatta. 1910-ban alakul meg a Turáni Társaság, 1913-ban elindul a Turán folyóirat is, ekkori elnöke, Teleki Pál jelszavat is ad: "Keletre magyar!" - nem csak szellemi, de gazdasági értelemben is. (Ismét eszembe jutott Szőcs Géza...) Főleg, ha nekünk nincsenek gyarmataink - tette hozzá Peikert Alajos. Ne feledjük: az első vh. előestéjén vagyunk. A háború árnyékában egyre átpolitizáltabb lesz a mozgalom, vagy legalábbis már be merik vallani, hogy eleve az: "a turanizmus védekezés az árják ellen." (Zempléni Árpád, 1917) Mint látható, még mindig a herderi jóslattal keltek (birokra) reggelente az urak. Ami ugye pikáns, mert a németek voltak ekkortájt a legfőbb szövetségeseink - de a t. ugyanúgy értelmezhető a pánszlávizmusra adott válaszként is. (Mert van ám pánturanizmus is!) Sassi Nagy Lajos szerint a t. az ázsiai rokon népek "faji eszmévé nőtt nemzeti öntudata". Ő már igazodik a koreszméhez: germán-turáni szövetségről vizionál.

Mint látjuk, sokan tettek azért, hogy a turán szó egyre röhejesebb, egyre használhatatlanabb, egyre kiüresedettebb, illetve záptojásszagú fogalom legyen. Vagy valamiféle vértolulás lehetett az oka, az imént idézett úr "megduzzadt nemzeti eszméről" firkál... :) Aki mulatni akar, olvassa el a könyvet, a szerző rengeteget idéz ezekből a kóros, retorikailag túlcifrázott víziókból. Némi részvétet is kelt az emberben, ahogy az 1918/20-ban szétesett világkép foltozgatásakor a turanizmusban is gyógyírt véltek felfedezni.



A vérzivataros időszak után - a Turáni Társaság mellé - 1920 megalakul a Magyarországi Turanista Szövetség is, az egész nemzetnek találnak "hivatást" a t. jegyében, egyik gyakori szóviráguk lényege, hogy a még romlatlan Kelettel beoltva lehetünk egészségesebbek, erősebbek. A t. jegyében megszólalók tömege széles skálán mozog: az ezoterikáétól a világmegváltó politizálásig (a népszövetségtől a revizionizmusig, sőt nem kevesen a fajelméletekig), s mindegyikük a bölcsek köve, akarom mondani a t. gondolat birtokosa... Amiben legtöbben megegyeztek: valamiféle szellemi megújulást vártak tőle. A korabeli fasizmushoz nem volt közük (ebben a kommunista történettudomány sáros), de meglepő hasonlóságot mutatnak korunk újpogány ősmagyarkodóival: pl. egyik hobbiteoretikusuk, Nagy Elek ügyvéd még "Isten és az egyház szétválasztását" (!) is meghirdette.

E társaságok élén (ill. a megszólalók közt) VIP-k, hivatalos politikusok is megfordultak, pl. a Turáni Társ. védnöke "dr. vitéz" (!) József Ferenc főherceg őfensége volt. Teleki után élen járt a mozgalomban Pekár Gyula (többszörös exminiszter, sportoló és közíró - mellesleg, állítólag  róla mintázták Toldit az Arany János - szoborcsoportban!), vagy elismert tudósok is élharcosai voltak a mozgalomnak: pl. Márki Sándor történész. Igaz, akadt köztük olyan is, akit fajbiológiai nézetei miatt tettek ki az Akadémiáról: Méhelÿ Lajos, a turáni lovas szépségideáljának megteremtője (1930-31). Ma már klasszikusnak számító művészek pályáját is befolyásolta egy darabig: itt főleg Ady, Móricz említhető meg. Goldziher Ignácot is megérintette a dolog, tagja lett a Turáni Társaságnak, 1916-ban a nyelvtudományi szekció két ülésén is részt vett, de az ott tapasztalt "dilettáns és hetyke fecsegés" miatt hamar lelépett...

A korabeli kritika a turanizmus sokféleségének megfelelően reagált. Megmosolyogta az amatőr, áltudományos, hobbiteoretikusokat, ugyanakkor éppen rájuk hivatkozva felhívta a figyelmet a keletkutatásban rejlő lehetőségekre. A t. és a "hivatalos" tudomány közt határátlépők is voltak: pl. Felvinczi Takács Zoltán egy személyben írt a Nyugatba, volt a Turán szerkesztője és volt egyik alapítja a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumnak. Ő rámutat pl., hogy a t. fogalma mindenkor és mindenütt kissé mást jelent: a török népeknél pl. az elszlávosodás elleni idea. Ő maga a pánszlávizmus ellenében definiálta, ill. használta fel a t.-t.

Tudományos oldalról a t. az első komoly, szókimondó támadást (nyelvészek, pl. Szilágyi Ádám, Schmidt József ledorongolásai mellett) Germanus Gyula orientalistától kapta 1916-ban: "a t. fiktív rokonság hiedelmére épít politikai aspirációkat", szerinte a t. fogalmának használata ("Dévénytől Tokióig") teljesen tudománytalan. Jelen kötet szerzője szerint Germanus túlzásba vitte a támadást, sőt tudománytalannak ítéli G. kritikáját, úgy érzem, csak azért, mert nem ad kellő hangot "a keleti gyökereknek". (Először itt rendül meg a bizalmam a szerzőben - p50. Szerzőnk később "érdekesnek" titulálja, hogy Németh Gyula - turkológusként - "a finnugor elmélet híve". -p54. A téma sok kérdést vet fel máig, de a kettő semmiképpen nem kizárólagos.)

 Click!
Medgyessy Ferenc: A turáni lovas, 1930.

Ezt követően Szász Zoltán a Nyugatban "széllel bélelt léggömbnek", sőt "mérgező bűzbombának" nevezi a t.-t, szerzőnk persze elítéli Szász "túlzásait" is. Meglepő talán, de a t.-t legdurvábban Szabó Dezső küldte el melegebb éghajlatra (ez mekkora poén!!): "hülye, tétlen álmodozók, élősködő szélhámosok, ködös agyú lelki kódorgók". Igaz, ő csak a többségről beszélt: szerinte egy normális gondolkodásra a t.-ról szükség lenne, csak éppen a gondolat prófétáit találta sarlatánoknak. Szabó a "gyalázatos elsvábosodás" ellen vetette volna be a t.-t...

Cinikusan mondhatnók, a turán életerőben lehet valami, mert hiába zúdult rá jobbról-balról össztűz, mindig túlélte valahogy... A Szekfű Gyula vezette Magyar Szemle is támadta, légvárépítésnek, görcsös Európa-ellenességnek nevezve a mozgalmat (Klebelsberg, Kállay Miklós). U.itt a fiatal Keresztury Dezső gunyorosan, de egyben megértéssel, a nemzetkarakterisztikát mentalitástörténeti alapon elemezve "ősanya Ázsia"-iránti vágyról beszél: a modernitásban csalódott, "balek magyarnak" egyfajta új evangélium ez a tan. Pálóczi Horváth Lajos egyenesen "turanitisz"-nek diagnosztizálja, de a "kórt" egy másik, korábbi elfajzásra adott immunválasznak nevezi: eszerint a magyar "múltat eltagadó" finnugristák, a rovásírást elhallgatók, a "szumirsikkasztó Halévy" stb elméleteire adott válasz lenne a t.. (utóbbi idézet: Magyar Élet, 1942). Látszik, a kritika tábora is eléggé megosztott...

A szerző summázatát summázom: sajnálatos, hogy a t. - főleg politikai - támadások kereszttűzébe került, túl sok felé elágazott, alapvető céljai homályba vesztek, azokat mindig elnyomta egy radikálisabb, látványosabb áramlat, így mára a t. szó "pej." (pejoratív) megjegyzést kapott a lexikonokban... Zárszavai: a t. alapvető eszméjét ma újra aktuálisnak érzi: "hazánk sokat emlegetett híd-szerepe (...) Kelet és Nyugat között ismét időszerűvé vált, de ezt a szerepet most már valós tartalommal kellene megtölteni". (p71)

A kis kötet további részében egy hosszas jegyzetapparátus, majd válogatás olvasható a t. irodalmából.


Könyvajánló:
(bolond és higgadt, direkte vegyesen, szűk válogatás a tengernyi publikációból a témában)

Gyurgyák János, 2007
Ezzé lett magyar hazátok - a magyar nemzeteszme és nacionalizmus története
Osiris

Ablonczy Balázs, 2006
"Lándzsahegy", néprokonság, small talk - turanizmus és keleti gondolat a két világháború közötti magyar külpolitikai gondolkodásban..

IN: Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században : a VI. Hungarológiai Kongresszus, Debrecen, 2006. augusztus 22-26., szerk. Pritz Pál Sipos Balázs és Zeidler Miklós közreműködésével ; Magyar Történelmi Társulat.

Jankovics Marcell, 2004
A szarvas könyve

Kindler László., 2003
Meg vagyon írva... - az Arvisura történetei a 40000 éves őstörténetünk eseményeiről, a Rák- és Bak-térítők közötti "gyűrűben" található földrajzi nevek összehasonlítása a történelmi Magyarországon még ma is létező hasonmásokkal

Békéscsaba, Brusam

Varga Gergely, 2002
Apokrif őstörténet, avagy A turánizmus hasznáról és káráról..
IN: Adsumus : tanulmányok a III. Eötvös Konferencia előadásaiból, szerk. Bárth M. János

Magyar-japán-turáni világhídfő közlönye
Baráthosi-Imaoka Magyar-Japán-Turáni Egyesület,
szerk. Kulin Bán, 1990-től.

Őstörténet és nemzettudat 1919-1931 (1988)
szerk. Kincses Nagy Éva, Szeged, JATE M. Őstört. Kutcsop., 1991. Az 1988. áprilisában Szegeden rendezett egynapos ülésszak előadásai, Magyar őstörténeti könyvtár 1.

Turán
Új folyam, 1998-tól.

Huszka József, 1930
A magyar turáni ornamentika története

Baráthosi-Balogh Benedek, 1928
Turáni regék és mondák a világ teremtéséről

(Akiket nem idéztem a turanisták közül, de  kötet foglalkozik velük: Ferenczy Gyula, Hajnóczy Sándor, Dessewffy István, Békássy Gyöngyi, Szépvizi Béla, Túrmezei László, Pöndör Frigyes, Reé László)

update:
friss megjelenés: Ablonczy Balázs: Keletre, magyar! Jaffa, 2016.

[Itt is megjelent: mandiner.blog.hu]

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr682403038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása