*
Adrian talán eddigi legkomorabb évei, jóval kevesebb a derű, kedvenc lúzerünk igazi pancser életet él, a háttérben éppen elsunnyog Tony Blair, és átveszi helyét a válságról nyomban hazudozni kezdő Gordon Brown – Mole anyukájának csak így, Gordon, de nem hagyja ám becsapni magát, Mrs. Mole igazi eszes hárpia; Adrian balkézről való, katonává lett nagyfia Pakisztánból azt kérdezgeti műholdas telefonon, mi a fészkes fenéért is harcol ő ott, majd hazajön és nagypapává teszi az éppen hogy 40 évessé nemesedett Adrianünket… Féltestvére pedig az ezredforduló nagy pénzügyi lufijának egyik játékosa – a háttérben már érik a nagy bumm, egész aranyos,a hogy a tesó az izlandi befektetéseket dicséri… Adriant közben sugárkezelik a prosztatarákjával, már haja sincs, de ott a fény alagút végén: Pandora aranyhaja…! A folytatás garantált.
[négy és fél pisilésmentes óra]
*
[Ulpius-ház, 2011.] Amúgy meg már írja az újat: Ó, ezek a csácsogó picsák, Fejős, Vassvirgács meg a többi... visszasírom és kezdem írónak tartani Tisza Katát! [két unatkozó ernyő a koktélpohárban] *
Megnéztem a "művésznőt" a Facsén, és megnyugodtam, nincs közös, rajongó ismerősünk. De azért körbenéztem a fanok közt:
„Tegnap hozta a futár a Mexikóit és a Helló Londont! Hezitáltam, hogy melyikkel kezdjem, de a Mexikóira esett a választásom! Úúúúgy imádom! Attól félek, ha elolvasom a két könyvet, akkor utána hogy bírom ki, amig nem jelenik meg egy új?”
Hát hogy, alámerülsz, kibekkeled, te szegény.
"Fejős Éva:
-Mi a mai programotok? Én dolgozom, délután pedig dedikálok! :)
8 órája via iPhone"
Ír! újra ír! Jön a nyolcadik!!! Ez most azért elcsitította dúlt lelkem viharzó hullámverését.
Amúgy.. hál' istennek: semmilyen. Nem bassza szét az agyat, nem is szedál le teljesen, és mivel rövidke, éppen két vécényi idő, vagy egy nehezen elalvós, éjjeliedényes éjjeliszekrényes kötetke. Nem tudom, mennyi szex van az életmű korábbijaiban, de Dalmát szerencsére jól meghúzták. (Bocsika)
[The dwarfs, 1960]
Brrr…
Pinter mentségére szolgáljon, hogy fogyatékos titkárnője*, amikor leadta neki a dráma kéziratát, minden szöveget egybeírt, feloldva valamennyi központozást, zárójelet, margóra írt dramaturgiai utasítást. Így lett egy remek becketti drámából sületlen, középiskolás fogalmazás, ahol a szereplők ha nem is Godot-ra, de egy szerkesztőre várnak régóta…
A többit már megírta Entro' :oP
* viccöltem
[három tétova mozdulat]
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)