Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18+ (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pável (4) pavel (2) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Bakfis Budapest

2011.07.22. 10:00 | Pável | 1 komment

Címkék: 1908

+ Fáni hatása Kodályra
+egy kis nőirodalom-történet

 

Lux Terka: Budapest - Schneider Fáni regénye
a szöveget gond., az utószót és a jegyzeteket írta Kádár Judit
Noran Könyvesház, 2011.
(1. kiad.: 1908.)

[három piros szoknya]

 

Schneider Fáni a fülszöveg szerint létező személy, félig tót, félig sváb származék, de többet nem árult el, én meg semmi egyebet nem találtam róla.

Fáni bölcsője a kuplé lehetett, s a budapesti éjszaka a bölcsődéje. Korai társadalmi regény ez, a kupléhősből, Scheider Fániból Budapest-allegória lesz, Lux persze nem egy Zola, hogy vásárcsarnokból varázsoljon pokoli bugyrokat, ő egyetlen virágszálból indul ki, franciásan mondhatnók, egy szál kaméliából, hogy bokréta legyen belőle a polgári budoár kultúrával még éppen csak ismerkedő Magyarország kalapján.

Az életem mostan azért szomorú,
Azért szomorú, csak azért szomorú,
Mert Fánival tört ki a nagy háború,
A nagy háború, a nagy égi háború.

Mert néki kell a gigerli és nékem kell a nő,
És a szerelmem nőttön nő, ez itt a bökkenő.

És bármit is megpróbálok, az semmit se használ,
Mert néki juszt is csak csupán gigerli imponál:

Elmentem én a vásárba Schneider Fánival
Schneider Fánival,Schneider Fánival
Vettem néki piros szoknyát három fodorral,
Három fodorral, három fodorral

Mire a Schneider Fáni csak azt mondta:
Nem kell néki piros szoknya,
Inkább kell néki gigerli,
Az őt jobban ingerli!

Mert a Schneider Fáni csak azt mondta:
Nem kell néki piros szoknya,
(Hogy hát) Inkább kell néki gigerli,
Az őt jobban ingerli!


  Az idei Ünnepi Könyvhétre megjelenő, szép kiállítású könyv a huszadik század első felében alkotó Lux Terka életművének újra felfedezésre teremt alkalmat. A kötet az író-újságírónő két korai, 1906-ban és 1908-ban megjelent munkáját, a Budapestet és a Budapesti fotográfiákat tartalmazza.
  A tematikusan összefüggő művek főhőse a századforduló Budapest, a "bűnös nagyváros", amelynek eredeti metaforája a nevét a népszerű városi kupléból kapó Scheider Fáni. A félig szlovák (tót) félig német (sváb) származású világszép lány élete a multietnikus, viharos gyorsasággal modernizálódó és gazdagodó város ellentmondásos fejlődését testesíti meg: Fáni a szegény Tabánban születik, színésznő lesz, arisztokrata szeretője őszintén szereti, de nevét nem adja neki.
  A képmutató társdalomon bosszút álló Fáni könyörtelen, pénzéhes és számító "magyar kokott" lesz, akinek a város férfiai a lába előtt hevernek. Ez a társadalomkritikus szemlélet jellemzi a két évvel korábban kiadott Budapesti fotográfiákat is, amely realista pillanatfelvételekben ragadja meg a város megannyi színterét és jellegzetes figuráját. A fekete-fehér fotókkal illusztrált, szó- és fogalommagyarázattal kiegészített kötethez a szövegeket is sajtó alá rendező Kádár Judit irodalomtörténész készített utószót.
  (kello.hu)


Fánit tulajdonképpen a fivére löki erre az útra, mert fegyverrel vesz elégtételt a húgot elcsábító szobrászon, s egyszeriben híresek lesznek - mindketten. A művész ettől a hírveréstől hirtelen "befut" (amint talpra áll), ahogy Fáni is, alig pár év, és már egy gróf szeretője. Aki persze közli vele, nem veheti el őt, akármennyire is az övé a szíve és a pénze is, de a neve a családjáé... Fániban megszakad valami, bosszút esküszik a város (férfiai) ellen.

"-Nem igaz, hogy az elbukott nők tovább süllyednek! Nem süllyednek, ha nem süllyesztik el őket. (...) Csakhogy elsüllyesztik - kacagott keserűen - mint szívtelen gyerekek a kis kutyakölyköket! Jól van, hát süllyedjünk! Ez a város veszített el, fosztott ki, most én fogom őt kifosztani!"
 (53.) 


Szepi, a fivére időközben szocialista újságíróvá, sőt miniszterré is lesz (Szocialista miniszter a magyar századfordulón: ez teszi talán a leginkább romantikussá ezt a regényt...) Ideákat gyárt, no meg gyereket egy lányanyának, s mivel eszébe sincs elvenni a lányt (hamar a háta mögött hagyta egykori önmagát), annak fivére lelövi őt. Csak ez a fivér most jobban céloz, mint egykor ő maga...

Régies, szecessziós nyelvezeten íródott, századfordulós borongás lengi be, relatíve sok francia, német szóval, még a "plaid" a pléd és "flirt" a flört, de úgy érzem, ez akkor modern lehetett, pl. a panamázás kifejezést is frissen használja.

Nincs hosszú története, nem egy kalandregény, elárulom, mi tölti ki a csaknem 200 oldalt: a sok szalonbeli fecsegés a nőkről és a férfiakról, mi más. Néha szórakoztató, összegében egy gyors, talán kellemes olvasmány egy viharos, kandalló előtti estére a Nőkről, Budapest nagykorúvá éréséről: mind-mind egymás allegóriái a regényben. S Fáni lassan, de biztosan megindul a lejtőn...

"(...) Fánit vitte a kocsija, végig a sötét téli hajnalon, egyedül, az ismeretlen jövő felé. Vörös paróka volt a fején, a szája ki volt festve, s a szíve meg volt alva..."
    (utolsó mondat, p171.)


A kötet utolsó harmadában Budapesti fotográfiák címmel novellákat gyújtöttek össze, témájukban kb. megegyeznek a regénnyel, a léha, bohém pesti élet korrajzai. A kötetet a korabeli Budapestről készített fotográfiák illusztrálják.

 

 

 *

Rokon könyvek:

Kőrösi Zoltán: Budapest, nőváros

Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái

Heltai Jenő: Az utolsó bohém
 
 

 

 

 

 

 

Krúdy Gyula: Budapest vőlegénye
Zórád Ernő: Kalandozások egy régi fiákeren
Császtvay Tünde: Éjjeli lepkevadászat
 
 

 

 

 

 

 

 *

Post scriptum 1.


Kodálynak - saját bevallása szerint - ez a Schneider Fáni-kuplé volt az utolsó csepp a pohárban, mielőtt új zenepedagógiájával fellépett volna:

"A végső indíttatást az új nevelési rendszer megalkotásához állítólag – a Kodály által többször is felidézett anekdota szerint – egy „megrázó zenei élmény” adta 1925-ben:

A zenei kultúra politikáért részben a szakzenészek felelősek, mert mindenkor az ő meghallgatásukkal intézték. Hogy a szakzenészeknek mennyire nincs fogalmuk az iskola zeneéletéről és szükségletéről, a magam esetével bizonyíthatom. Mintegy 1925-ig én is a szakzenészek rendes életét éltem, azaz semmit sem törődtem az iskolával, abban a hiszemben, hogy ott minden rendben van, tesznek, amit tehetnek, s akinek nincs hallása, az a zene számára úgyis elvezett. Ebből az illúzióból egy véletlen eset rázott föl. Egy szép tavaszi nap a budai hegyekben egy kiránduló lánycsapatra akadtam. Daloltak, s én megálltam egy félórára, és a bokrok közül hallgattam őket. Attól, amit daloltak, egyre jobban elszörnyedtem, csak annyit mondok, hogy a műsoruk koronája – Schneider Fáni volt. Megtudtam, hogy egy pesti tanítónőképző növendékei, s hirtelen megláttam, hogy a jövő nemzedék nevelői és anyái az analfabétaságánál is rosszabb, teljes zenei züllöttségben nőnek felé. Ma hálásan gondolok Schneider Fánira, mert az kényszerített, hogy gondolkodjam, mit kellene tenni.”
  (forrás)

 
*

Post scriptum 2.

Vázlatok Kádár Judit utószavából

Lux Terka partiumi születésű, első írásai is itt, pl. az Arad és Védékében, a Debreceni Ellnőrben jelennek meg az 1890-es években. A magyar nőirodalom még csak szirmait bontogatja, bár Czóbel Minka már vissza is vonult (legalábbis Varga ezt írja, pedig még sokat írt) A (nagykárolyi) Kafka Margit csak 1904-ben jelentkezik majd meg első verseskötetével. Az évtized Fejősévája: Beniczkyné Bajza Lenke, évi három lektűrrel (hallod ezt, Fejős?) Bajza József lánya Jókai népszerűségével vetekedett, mégsem engedte be őt a Kisfaludy Társaságba Gyulai Pál, a vén kritikus - talány, hogy csak óvta az irodalmat a lektűrtől, vagy merő vaskalaposságból? Gyulai mellett szól, hogy a századfordulón mérhetetlen mennyiségben árasztották el a redakciókat a "szoknyás dilettánsok".

De visszatérve  kolleginákra: ekkorra a kolozsvári Tutsek Anna már évtizedek óta a Magyar Lányok főszerkesztője, a csallóközi-győri Erdős Renée már otthagyta a színpadot, és már 1902-ben berobbant a nők vágyairól írt verseskötetével, közben meg híres írókkal pasizott. (Ady csak a nyomában lihegett. Mellesleg még Gyáni Gábor is megemlíti egy kötetében, mint aki nem kicsit volt provokatív a korában: A nagy sikoly c., 1923-as regénye az orgazmusra utalt.) Szóval volt pezsgés.

Borgos Anna – Szilágyi Judit: Nőírók és írónőkFutottak még: Teleki Sándorné Kende Júlia, stb. Vonatkozó olvasmány:
 

Úgy érzem, Lux Terka ebben a csapatban (bár nem egy írónőtársát iróniával említi vagy idézi meg regényiben) a legjobb esetben is legföljebb csak az erős középmezőnybe fér be. Persze lehet, hogy elnézést fogok kérni, szidtam én már Tisza Katát is, majd a Fejősévák, Vassvirágok után sírva vágyom vissza...
 
 
 

 


Lux Terka
leánykori nevén: Dancsházi Oláh Ida, férje után: Szőllősy Györgyné
 

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr413000157

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

elvi sík 2011.07.24. 08:07:22

Hogy miket meg nem kóstolsz ebből az irodalmi borospincéből (ld. mottó)! Bár ahogy olvasom, ez inkább likőr, semmint bor, annak is az ócsóbbik fajtája... Az Ezeregyéjszakát várom már nagyon:)
süti beállítások módosítása