Gyarmati György: Kísértő közelmúlt
avagy A rendszerátalakítás egyik deficitje
Állambiztonsági Szoltálatok Tört. Lvt. - L'Harmattan, 2011.
[4 és fél kisatírozott név]
„Magam ritkábban, ügyfélszolgálati munkatársaim viszont gyakrabban voltak
az elmúlt évtizedben előképzettség nélküli mentálhigiéniás teraputák is.”
(Matula túra c. fejezet, p13.)
II. Lipót belga király alaposan kifosztotta Kongót, mégis csődbe vitte „magánbirtokát”, ezért átvette azt a belga állam. Az "átadás-átvételre" kiküldött tiszt azzal szembesült, hogy erősen foghíjas az irattár „kongói fondja”. Mint kiderült, Lipót parancsa nyomán egy héten át égették az iratokat: „Odaadom nekik az én Kongómat, de de nincs joguk megtudni, hogy mit tettem ott.”
Ezt a történetet csak a kötet végén süti el a szerző, de nekem mottónak kívánkozott előre, annyira megütött. Ennyi jelent a levéltár. Ennyi mindent.
És gyomor kellett elviselni azt, hogy olykor egykori SZT-tiszt kopogtatott be hozzájuk (!), igazolást kérni a nyugdíjkiegészítéséhez - míg például az '56 után meghurcoltak (és persze a túlélők) nincstelenjeinek alig tizede fordult a levéltárhoz kárpótlás ügyben.
Megnyitásuk („Történeti Hivatal”, 1997-) óta kb. 20 ezren fordultak hozzájuk esetlegesen róluk szóló iratokért (ügynökjelentésekért), és harmaduknak tudtak is „szolgáltatni”, átlag félszáz oldalnyi állambiztonsági iratot. A kutatók által eleddig kikért anyagok zöme egyházügyi, illetve az ellenzéki mozgalmakra vonatkozott.
A 60 millió oldalra rúgó iratanyag 4/5-e a rendszer áldozatairól szól, a maradék zöme a szolgálatok működéséről – bár a más levéltárakban a raktárakat leginkább kitöltő iratanyag, az ún. működési iratok itt csekély számban találhatók, sőt. Például az ÁVO előd- és utódszervezeteinek (intézménytörténeti) forrásai alig pár mappában elférnek – sajnos. Az előbb említett iratanyagmennyiségnek kevesebb mint tizede szól magukról az ügynökökről.
a nagymúltú Eötvös u. 7. szám alatti székház
A levéltár – iratfeltáró tevékenysége közben folyamatosan gyarapodott - névadatbázisában kb. egy millió név szerepel, több-kevesebb kísérő információval ellátva – az így összegyűlt személyek nagy része természetesen már régen nem él. Megállapítható, hogy – az iratpusztulásokat is figyelembe véve – a megfigyeltek száma ennél is jóval magasabb volt: csak a Rákosi-korszakban 1,2 millió személy szerepelt az állambiztonsági szervezetek aktáiban.
A teljes ügynöklétszám (avagy hálózati személyek) – tessék kapaszkodni – 200 ezerre becsülhető, és ebben még nincs benne a börtönbesúgók, a polgári hírszerzésnek dolgozók és a sorkatonaságon belül beszervezettek száma. További rossz hír, hogy ennek a hadseregnyi embernek a 60%-ról semmiféle adat nincs, a kisebb részéről is csak szórványosan. A beazonosíthatók száma alig 10 ezer, ebből eddig kb. két és fél ezret „adtak ki” kutatói vagy állampolgári kérésre.
Buta követelés az egyesktől, hogy mindent hozzanak nyilvánosságra: a raktári anyag utcára talicskázása éppen a diktatúra áldozatainak titkait, esetlegesen már szégyellnivaló magánügyeit hozná nyilvánosságra. Piros pont, hogy a bejelentkező ügynököknek nem adják ki saját, megfigyeltjeikről szóló jelentéseiket. Ugyanakkor őrület, hogy a család megtudhatja, ha nagyapjuk, stb. megfigyelt volt, de hogy (akár ugyanaz a személy) ügynök is esetleg, azt már nem.
(Magánmegjegyzés: pl. Esterházy Péter kézírásáról ismerte fel apját az aktákban, de az rejtély előttem, miképpen fért hozzá ezekhez a jelentésekhez. Továbbá: valaha is lelepleződött-e volna az apja, ha ő nem írja meg egy újabb regényben?)
A Titkok kamrája
A megfigyelt személy csak 2003-től élhet azon jogával, hogy megismerje az őróla jelentő ügynök nevét (amennyiben azt biztosan meg tudták állapítani) – de nyilvánosságra hozni ezeket máig nem szabad – hacsak egy-egy médiahiszti fel nem dobja őket.
Hát ilyesmikkel foglalkozik ez a 200 oldalnál is vékonyabb, de sűrű gyűjteményes kötet – melynek a hibái, ha annak tarthatók egyáltalán, jellegéből adódnak. Ezért fordul elő, számos önismétlés mellett, hogy különböző fejezetek adatai olykor ellentmondanak egymásnak: az egyes fejezetek más-más évben születtek, ezek tulajdonképpen az intézmény főigazgatójának szerepében előadott éves értékelései, esetlegesen konferencia-előadások, kb. egy évtized összegyűjtött írásai, a legvégén még két szakmunka recenziójával.
Gyarmati György
*
Kis szakirodalmi kóstoló - nem csak a kötet bibliográfiájából:
Trezor : a Történeti Hivatal évkönyve / szerk. Gyarmati György
Megértő történelem : tanulmányok a hatvanéves Gyarmati György tiszteletére / szerk. Baráth Magdolna, Bánkuti Gábor és Rainer M. János.. -- Budapest : L'Harmattan, 2011.
Csapdában : tanulmányok a katolikus egyház történetéből, 1945-1989 / szerk. Bánkuti Gábor és Gyarmati György ; [közread. az] Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára .... -- Budapest : Állambiztonsági Szolgálatok Tört. Lvt. : L'Harmattan, 2010.
Demokráciából a diktatúrába, 1945-1956 / Gyarmati György, 2010.
Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből / Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára ; főszerk. Gyarmati György.. -- Budapest : Állambiztonsági Szolgálatok Tört. Lvt. : L'Harmattan, 2009-.
1956 okai, jelentősége és következményei. Budapest MTT 2006
A politika rendőrsége Magyarországon a Rákosi-korszakban / Gyarmati György.. -- Pécs : PTE, 2002.
Magyarország, Belügyminisztérium, Kollégium.. A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései, 1953-1956 / szerk. Gyarmati György és S. Varga Katalin.. -- Budapest : Tört. Hiv., 2001-.
Államvédelem a Rákosi-korszakban : tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről / szerk. Gyarmati György.. -- [Budapest] : Történeti Hiv., 2000
Rendszerváltás a magyar titkosszolgálatoknál / Kurtán Sándor, Pintér István.. -- Budapest : Geopol. Tcs. Közhasznú Alapítvány, 2010.
Szem a láncban : bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába / Cs. Gyimesi Éva.. -- Kolozsvár : Komp-Press, 2009.
Elhallgatott múlt : a pártállam és a belügy : a politikai rendőrség működése Magyarországon, 1956-1990 / Tabajdi Gábor, Ungváry Krisztián ; [közread. az] 1956-os Intézet.. -- Budapest : Corvina : 1956-os Int., cop. 2008
Forradalom az irattárban : az információs kárpótlás jogi aspektusai / Trócsányi Sára.. -- Budapest : Holnap, [2007
A különleges titkosszolgálati eszközök alkalmazásának története, különös tekintettel a 20. századra : jogtörténeti vázlat / Kedves Imre ; [közread. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és jogtörténeti Tanszék].. -- Budapest : Rejtjel, 2006.
Állambiztonság, ügynökök, akták / sorozatszerk. Markó György.. -- Budapest : H&T, 2005-
A Földi / Földi László.. -- Pécs : Alexandra, 2002
Gúzsba kötve : a kulturális elit és a hatalom / Standeisky Éva ; [közread. az] 1956-os Intézet, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.. -- Budapest : 1956-os Int. : Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2005
A bölcsészkar az 1956-os forradalomban : az 1992. november 25-én tartott tudományos konferencián elhangzott előadások / szerk. Vadász Sándor. 1994
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)