Kosáryné Réz Lola: Egy hordó bor
Kráter, [1938] 2011.
[3 legutolsó pohár]
„..a háborúnak egyik legszörnyűbb hatása volt, hogy minden férfi megtanult inni, és a részegeskedés még kevésbé diffamálóbb ma már, mint volt azelőtt.”
(2011: 182.)
Már a zugivást megelégelő Ámerikában is feloldották az alkoholtilalmat (nálunk is volt: a Kommün alatt), ideát, az utolsó békeévben a kor legveszélyesebb kábítószere ellen ágál a népszerű, ámde középszerű írónő.
Induló képünkben egy kislány, akit részegdisznó apja borért küld a gyermekszemmel ördögi alakokkal zsúfolt falusi kocsmába, apja persze bottal fogadja, mert késik, el is töri a lábát. Második szereplőnk a színen a kocsma egykori, immár kisemmizett gazdája, az öreg már a disznóólban éjszakázik és az osztja neki a pofonokat, akit még ő pofozgatott rövidnadrágos korában. Sokadik alkeszünk romlásba dönti a családját a napi üveg vinkóért, egy másikból a szadista állat tör elő és gyilkol, és így tovább.
(Pálinkó Dezső: Sarki kocsma)
Aztán meghal egy részeges alak fia, egy újabb agyonveri a szívének oly kedves kutyáját, majd józanul nem is emlékszik rá és átkozza, aki ezt tette... Újabb és újabb elrettentő példák lépnek elő a leginkább alkoholellenes kiáltványként induló kötet forgószínpadára. Szóval térdig gázolunk a szociográfiai televényben és máris érezzük, hogy írónőnk világában hol húzódik a jó és a rossz határvonala: természetesen aszerint, kinek van a kezében flaska, kinek rokka.
A regény, ha szigorúan vesszük, valójában inkább elbeszélésfüzér lehetne, mintsem regény, nincsenek a történetben végigvonuló szereplők, legtöbbjük egyszer lép színre, egynehányan pedig újra felbukkannak a legvégén, még akkor is, ha időközben alkeszhez méltó halált haltak: megfagytak a disznóólban, kocsmai verekedésben, stb.
Mednyánszky László: Kocsmában ülő
A mesélés szimbolikus középpontja egyetlen hordó (valami jóféle homoki rizling), kicsapolása megegyezik a történetek idejével, sőt Kosáryné megengedi magának azt a tréfát, hogy Möbiusz-szalagszerűen körbeérnek a történetek, és a legelső (vagy tán egy másik?) történet kislánya végül újra a kocsmapult alatt ágaskodik apja megüresedett flaskájával (pedig ugye apja eltörte a lábát). Sajnos az apróbb ellentmondások, az esetenként előforduló fércszálak elvarrására nem fordított elég nagy gondot.)
De nem is a szöveg színvonala az én bajom igazán, kezdek hozzászokni Lola asszony lektűrjeihez, hanem hogy kikiabál belőle, a direkt propagandajelleg, melyből nem is csak az alkoholizmus elleni heves utálat érződik ki, ez rendben is volna, de az egész jelenséget – ki nem mondva – kizárólagosan köti össze a férfiszereppel. Pedig.
Edgar Degas: Abszint
Kosáryné világában a nők tkp. nem is isznak, még nyelvecskéjük hegye is alig érinti a szeszt, ők kizárólag e szenvedélybetegség mellékhatásainak elszenvedői, pedig nem hiszem, hogy a feminizmus térhódítása kellett volna ahhoz, hogy egyes néprétegeknél ne koedukáltan szedje áldozatát a szesz.
Az egész kötetben (XXVI. fejezetéből/történetből) csupán három alkalommal kóstol bort nőszemély: mikor a korcsmáros szelídíti maga mellé a rá éppen fújó asszonyát, illetve egy kocsmárosné kész alkesz már, de csak pokróc férje miatt szokott rá az italra (Kosáryné szándéka szerint lehet ők egyazon személyek, de elég zavaros...) És egy, a részeges férjét otthagyó, gyerekestül vonaton menekülő feleség, aki azonban rájön: e végzetes elhatározást ő sem józanon, hanem a rátukmált alkohol hatására hozta...
(Kollár Zoltán: Kocsma)
Persze sok igazság van a disznórészeg férfiak etológiai leírásaiban, nagy ritkán még egy kis humort is belepancsol, de mindezt feláldozza a demagógia söntéspultján ööö oltárán. Kosáryné ebben a kötetében inkább csak egy hordószónok, hónaljig dongák közt, mert az üres hordó még inkább beszakad, ha ugrálsz rajta. (Ó ha ezt most egy régi, alkoholista prédikátor szájába linkelhettem vón').
Még jó, hogy gyengécske s profán példabeszédekhez volt szerencsénk, máskülönben ennyi bibliai hevületű átok nyomán a jó '38-as, utolsó békeév évjáratának minden bora menten vízzé vált volna országszerte...
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)