Szamizdat - AB Független K., 1982. Legelső megjelenés in: Profil, 1977, p15-66. Későbbi kiadások: Budapest : ABC Független K., 1985. Budapest : ABC Szamizdat K., 1986, illetve Maecenas, 1989.
[5 pokróc]
"…kiválogatták, aki nem tudott fölállni, ki a ganyédombho, meghintették őket automatábul, aztán jól van. De még azt is csak úgy sporolták tülük, ha kicsit mozog is még, nem baj. Rájuk huzatták a rossz vetőgépet, rozsdás boronát, kész."
Túl vagyok már a Gulág-irodalom ("irodalom": a sikítást elfújja a jeges szél) legmélyebb bugyrain – Varlam Salamov: Kolima, például – de ilyen megrázó erejű, sokszorosan tragédiába fúló életről még nem hallottam. Csalognak még ráadásul sikerül beleágyazni az egész Gulág-túlélést a szocialista kilátástalanságba: kárpótlás vagy bármi jóvátétel helyett „hősünket” (aki igen, bevallja, embert is evett a szovjet lágerben) pokróclopás miatt hurcolják meg a nagyban tolvaj Kádár-rendszerben (4 azaz négy db. pokróc eltulajdonításáért dobja fel brigádja a kiskörei vízügynél).
"Hetvenen lettünk elfogva a századunkból, abbul azt három maradt odáig, hogy na, mehetünk Szibériába, a többit agyunlötték."
M. Lajos katonaként került a szovjet frontra, majd a hadifogolytáborból kerül át a Gulágra, az északi szigetekre, ahol hát sok mindennek lesz a tanúja, de kemény fából faragták, no meg szerencsés is, körülötte hullanak az emberek, mint a tűlevél.
"Embert ettek ezek, ilyen belsőséget, tüdőt meg májat, boncházbul tudták kilopni valahogy. Olyan nehéz megélhetésük vót. (…) Embert én is ettem, az Ivan Vasziljevics főszakácsot. Még hadifogolytáborba vót ez."
Hallunk Rejtő Jenő-i módon megszökő magyarokról ("kilométerköveket festettek" Kijevtől egészen a román határig, de aztán lebuktak és visszacipelték őket hogy a gyűjtőtáborban végezzenek velük nyilvánosan), a sokkolóbb jelenetek (öncsonkítás, emberevés, tömeggyilkosságok, kilátástalanság) részletezésétől most tartózkodnék. Talán nehezen hozzáférhető könyvtárakban, de mindenképpen érdemes szembesülni vele.
"Aki meg hazakerült, az ötvenhatba mind kidisszidált (…) csak az ilyen ügyefogyottak maradtak belüle, mint én vagyok."
M. Lajos utolsó ismert tartózkodási helye: éjjeliőr Karcagon a ’60-as évek második felében.
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)