A turidanis fejedelemmel, Báthory Gáborral is vetélkedett, ő is meggörbítette a markában a patkót, stb. Gyakran eldurvult a macsó viaskodás, így érte a halál is, a fejedelem egyszer túl nagyot vágott rá a kardjával – bár talán nem is volt ez baleset. (Na jó, erről még később - az igazat is.)
NA az osgyáni csatánál (1604) tűnik fel a magyar történelem lapjain. Bajomba – ez a füzetke kiadásának helyszíne is – már mint híres hajdúkapitány keveredett, alighanem miskolci vagy szatmári származású. 1607-ben foglalta el csapataival Bajomot, melyet Báthory Gábor törvényesített és az előző tulajt, Barcsay Jánost más birtokkal kárpótolta. Később, pályája csúcsán 15-20 ezer hajdú felett parancsnokolt – fejedelmek sírták tele a párnájukat ebben a korban, ilyesmiért könyörögve az égiekhez.
Amúgy röviden (alig 26 oldalas), de alaposan a 16.-17. századi kardforgató életről, Nagybajom (palánk)váráról, a 17. századról, főleg az 1607-es 2. (NA-vezette) hajdúfelkelésről. Tekintélye is ennek megfelelő, a budai pasáktól az erdélyi fejedelemig tárgyalnak vele – de ehhez mértek a képességei is, legalábbis levelei alapján – vagy csak jól képzett volt az írnoka. De ne viccelődjünk egy kemény hajdúval – tőle magától ered ez a helyzetérékelő mondás: „Két tar között el kell az egy hajasnak veszni.”
NA a császárral is kapcsolatba kerül, Báthory támogatására kéri fel, valamint rászól Rákóczy Zsigmond fejedelemre**, húzzon már a trónról és adja át B. Gábornak – a Móricz Erdély-trilógiából is ismert Báthory Gábort NA szablyái emelték trónra, ő pedig a „mezei lovas és gyalogvitézeknek fő- és generáliskapitánya” lett. Lezajlanak a hajdútelepítések – számos város került kis a megye s került át a váradi főkapitány - vagyis a fejedelem - keze alá. NA hatalmi központja Bajom maradt, hiába szerelt sok katonája, a hajdú virtus megmaradt - a szomszéd nagybirtokosok nem ritkán panaszkodtak rá... Hamarosan teljesen elszigetelődött, összefogott ellene a Habsburg, Havasalföld, a lengyelek és a török is, és végül együtt bukott a magát ellenségekkel gyorsan körbevevő Báthoryval.
NA mindeközben egy ízben – a korban talán meglepetést sem okozott ezzel – átállt a fejedelem ellenségéhez, a kassai főkapitányhoz, majd hamarosan visszatért, ekkor még bántatlanul, mert gyorsan új sereget toborzott a megszorult Báthorynak. Ám Báthory már beáldozza őt a németekkel tárgyalva és amikor NA már Szolnokra menekül a törökhöz, NA egy korábbi kapitányával, Némethy Gergellyel veteti be Bajom várát. De a kor diplomáciai kavalkádja elmondhatatlan. Báthory újra visszafogadja NA-t, mikor megint kibékül a törökkel, illetve kényszerből az őt eláruló Géczi András portai követtel is. Ám hogy, hogyan nem, felbukkant egy NA-t kompromittáló levél, NA és Géczi közt, erre Báthory már elfogatta NA-t és kivégeztette.
A haláláról szól egy regényesebb változat is – lásd a poszt elején a túlzásba vitt játékos párbajt. A valóságban Gyulafehérváron fejezték le 1612. aug. 13-án.
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)