[Sinek kadar kocam olsun Basimda Bulunsun, 2002] ford. Tasnádi Edit
Európa, 2014.
"...főzés közben az asszonynak együtt kell főnie az étellel"
(Ha én egy házmester felesége volnék... )
"A szem az asszony legbűnösebb szerve... Azért adott szemet Allah az asszonyoknak, hogy próbára tegye őket."
(Ha én egy imám felesége volnék...)
Van egy nő... sok férjjel. Urakkal, akik nem épp mind urak. Kissé ez is EP-utánlövés - lehetne, de a román példával szemben (Ruxandra Cesereanu: Utóférfiak) aligha ismeri a török írónő EP-t, persze semmi sem lehetetlen, viszont nem is lenne fontos, csak tájékozódási pontnak ajánlottam.
Egy mai török menyecske gondolatfutamai, mélázásai ez a novellafüzér (vagy kisregény): mi lenne, ha lenne egy vén, vagy éppen egy fiatalabb, egy részeges vagy egy hentes férje... igen gazdag a választék, melyet feltálal magának, bár az ötletelés itt néha abba is maradt, mert ritkán szórakoztatóak maguk a történetek, legalábbis nekünk, itt Európában - annál inkább frivolnak és liberálisnak tűnnek odahaza.
Nem röhögtem magam halálra, de azért meg kell állapítani, finom, érzékeny prózaszőttes. A hazai könyvkereskedések hajlamosak a "humor" polcra tenni honlapjaikon, ezzel a címkével nincs is nagy baj, ha az írói szándékot, és nem a megvalósulást tartjuk szem előtt. Amennyiben ajándékba adnánk, ne számítsunk hasrengető kacagásokra, csak szolid iróniára, méla mosolyokra.
Törökország régóta nem egy tálib suttyófölde, de ezért mégiscsak muszlim ország, annak minden sajátos kötöttségével, holmi konvencióknál máig erősebb szokásokkal, és anélkül hogy iszlám- meg Törökország-szakértőnek adnám ki magam, azért úgy érzem, ebbe az állóvízbe belepancsol párszor az írónő, mikor arról beszélteti az imám feleségét - csak egy-két példa - a férj szexuális közeledését hogy lehet, egyáltalán szabad-e visszautasítani. Vagy hogy a házaspárok közül ki hol illendő, hogy borotválja magát... Ezek még itt a világ szabadosabb fertályán is tabutémák, legalábbis a közbeszédben általában. Szóval vegyesnek mondanám, de remek alkalom arra, hogy egy kukucska pillantást vessünk a mai török próza rengetegébe. Gyors, könnyű voyeurködés - teszem azt - Isztambul zártabb negyedeibe, ahol turistaként aligha fordulnánk meg.
Hatice Meryem (1968-)
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)