Lovas Ildikó: Cenzúra alatti : készülődés szabómagdaságra Kalligram ; Budapest - Pesti Kalligram, 2014.
"...hogyha a nemzet egy test, akkor a kultúra annak legnemesebb része.
A kultúra a nemzet vesepecsenyéje."
(112. .o)
Mostantól inkább szófelhő lesz a recik meg a resztlk helyett: betévedő olvasó is hamarabb odébb állhat, nekem ez is felidézi majd a könyvet, a bő szavú kritikákat meg úgyis megírják majd a hivatásosak.
A szófelhő természetesen nem a szövegkorpuszon alapszik, csak az én privát olvasásélményemen - de alighanem ezek a szavak, nevek visszhangoznak a többi olvasóban is a leghosszabb ideig. Leginkább kulcsszavak ezek itt fent, ítéletmentesen, mégis, egyéni szájízzel. (Érdemes lenne összehasonlítani mások egyéni szófelhőivel.)
Nem is fecsegek többet, már csak egyet a(z alighanem erősen önéletrajzi) regényről: nagyon komoly korrajz, a két világháború koráról és az 1945 utániról: nagyszüleink életéről, éppen ezt a komolyságot oldanám egy itt olvasott tréfával? pletykával? Eszerint Szabó Magda még 80 éves kora körül is tangát hordott! És ez az X akták sorozatba illő tény egy író-olvasó találkozón derült ki véletlenül, egy óvatlan mozdulatból.
Néhány további bizonyíték, hogy jó szövegek tárháza a regény:
"Nincs szánalmasabb az öregedő alternatívoknál és félelmetesebb a hipsztereknél (...)"
(68.o.)
">A magány valamiféle érdemrend lehet, csak nem közlik, miért tűzik a mellre.<" (Mészöly Miklós idézi Hajnóczy Péter)
(317.o.)
-Hellerágesedni mégsem akarhatok. Én ugyanis Kosztolányi Dezső feltétlen híve vagyok.
(256.o.)
Lovas Ildikó (1967-)
(vajdasagiskaccok.blogspot.hu)
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)