Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18+ (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pável (4) pavel (2) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Székházmutyi 1860-ból: neogót vs. neoreneszánsz látványtervek

2014.08.28. 17:10 | Pável | 1 komment

Címkék: budapest korrupció építészet mta 2014 ybl miklós 19. század *4 henszlmann imre

ybl mta.jpgBoncz Hajnalka - Kemény Mária (szerk.):  Ybl Miklós, az Akadémia bizalmi építésze
Kiállítás születésének 200. évfordulója alkalmából - MTA Művészeti Gyűjtemény, 2014. április 8 - június 8.
MTA BTK Művészettört. Int., 2014.

 

 

 

 

Ismét építészet a Pável blogon, sőt még mindig a Széchenyi (Roosevelt) téren maradunk, ezúttal a tér északi oldalán, ahová az Akadémia építtette fel palotáját arra az ingatlanra, amelyhez egyébként telekcserével jutottak hozzá.

Alternatív történelem játék indul: képzeljük el, ha nem is itt állna, ráadásul egészen más kinézettel a mai MTA - például ilyen is lehetett volna:

 

DSC_0319.jpg

Vagy ilyen:

DSC_0317.jpg

Vagy ilyen:

klenze.jpg

 

De vissza a Földre: 1860-ben járunk, a tér neve, melyről szó van, ekkor még - ha jól sejtem - Lánchíd tér. (Nem tudom hogy beszéltek meg randit ekkoriban a pestiek, mert a túlpart, a mai Clark Ádám tér is ezt a nevet viselte. A magyarok kuruczos természetét ismerve aligha hívták még Ferenc József térnek, évekkel a koronázás és a kiegyezés nevű rendszerváltás előtt.)

 

Ja bocs, nem, ez is csak egy idea: rendezési terv 1870-ből (innen: timelord.blog.hu)

 

Szóval, Lánchíd tér, és az immár több mint három évtizede papíron megalapított Akadémiának még nincs hol rendszeresen székelnie.

Bár az MTA-elnök, Dessewffy Emil nyílt tervpályázatot szeretett volna hirdetni, Henszlmann Imre, akit az Akadémia megbízott az első építési tervezet lebonyolításával ("projektigazgató"?), elérte, hogy meghívásos legyen ("Love me, tender") - amin aztán ő is indult.

Henszlmann Imre (1813-1888)
Igazi polihisztor volt: művészettörténész, régész, építész


S ezzel kezdetét veszi a Gründerziet nem első, nem is utolsó mutyija: a három meghívott műhely egyikét õ maga alkotta két társával.

Ráadásul a másik két pályázót titokban rávette, hogy mindenki gótban nyomja. Az egyezséget persze már mint közös megállapodást kommunikálták. Mint a levéltárakból utóbb kiderült, Henszlmann bevédte magát: írásban nyilatkoztatta riválisait, Ferstelt és Yblt arról, hogy csak a (neo)gótika játszhat.

Henszlmann zsigerből berzenkedett a klasszicista stíl ellen: a fogalmazvány szerint ennek "megvesztegető idomai ... könnyű diadalt" ígérnek.

A fiatal, pályakezdő Emerich Henszlmann - még merte vállalni önmagát.

Na jó, félre a tréfát. De kortársai művészettörténeti munkássága nyomán tényleg Gothicusnak becézték.

 

henszlmann.jpgmég egyszer, immár névvel: Henszlmannék triójának látványterve - ez sem csúnya éppen

 

 

ferstel.jpgH. Ferstel tervezete, ismét: - nekem bejön, bár nem épp akadémiának néz ki

 

Hármójuk mellé még egy pályázat beérkezett (hívatlanul, lévén meghívásos volt a pályázat), Szkalnitzky Antalé:

 

szkalnitzky.jpg

 

Ybl a maga pályázatát már másnap visszavonta, mert tervei mégis neoreneszánszosra, sőt eléggé vegyesre, eklektikusra sikerültek. Mint később kiderült: maga Henszlmann vonatta vissza Ybl Miklóssal a tervét. (Dávid Veron igazán kideríthetné, hogy ezt miképpen érte el...)

Henszlmann hiába biztosította be magát: az Építési Bizottság az ő "gótizáló" tervüket is visszautasította.

Szkalnitzky "berlini hatást mutató" tervét figyelembe sem vették.

Nyertes híján - titokban - két német építészt kértek fel, de kitudódott, lett is ribillió, nehogy már külföldi álmodja meg a magyar tudományos Panteont!

Az ezt követően kibontakozó két éves sajtóvita mondhatni termékenyítően hatott: eljutott arra a pontra, van-e egyáltalán magyar építészeti stílus, amely megfelelő lenne az Akadémiának. 

A korszak építészeti tervei egyébként sokáig ismeretlenek voltak: elsőnek Ybl tervének egy része került elő az 1950-es években, a Bazilika egy elfalazott részéből. A többi is csak 1991-ben bukkant fel a Földtani Intézetben.

 

ybl_m.jpgYbl Miklós (1814-1891)
"Nagy fájdalma volt, hogy bár közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az Akadémia nem választotta a tagjai sorába, szemben a ma már kevéssé ismert Szkalnitzky Antallal, akivel együtt dolgozott rajta"
(wikipédia)

Ybl ekkor már a túl volt a fóti templomon, már levetette "uradalmi építészi" korszakát, ízlése éppen változóban, a romantikától a reneszánsz felé tendált. Olyannyira idegenül, másképp: újszerűen hathatott ez akkoriban, hogy pl. a nem éppen provinciális Ipolyi Arnold szerint is "XVI-dik koraszázadi renaissancot negédelt" az Ybl-féle homlokzat.

ybl_mta_terv.jpgYbl látványterve a hagyatékból

Ybl első terveinek akadémiai palotája a mi szemünknek is szokatlan lenne: pl. a mai főbejárat a Duna felé esett, onnan, ahol ma a főkapu van, nem is nyílt igazi bejárat.

Ennyit a tervekről. Nézzük végre a nyertest:

 


A megbízást végül a berlini Friedrich August Stüler kapta meg 1861 tavaszán, de úgy, hogy közben végig módosítgatták a feltételeket s vele együtt a terveket is (szorult a büdzsé, így többek közt leszedtek egy emeletet is). Stüler végleges terve 1862-re készült el.

Igaz a mondás, hogy utolsókból lesznek az elsők: Stüler időközben maga mellé vette a pályázat során mellőzött Szkalnitzky Antalt.>>>

A székesfőváros részéről a garasoskodás nem csak a tervezés, de az építkezés ideje alatt is jellemző volt, sőt! Pl. kispórolták az emeleti vasszerkezeteteket, és fával pótolták. (Meg is lett az ára: a székház átadása után négy évvel tűz tört ki a tetőtérben.)

Yblt mint "tanácsadót" szerződteti le az Ép. Biz., gyakorlatilag építésvezetőnek és műszaki ellenőrnek.

A palotát három év alatt felhúzzák - Arany János "titkársága" (azaz akadémiai elnöksége) már 1865 tavaszán beköltözhetett.

A korábban kispórolt tetőtéri vasszerkezetet - rengeteg vesződség árán - végül csak 1874-75-ben építhette be Ybl. (Ybl nagy renovátor volt: a Hild József-féle Bazilika pár évvel korábban beomlott kupoláját is ő építette újra.)

 

 

mta_1880_as_evek_vegen.jpg

egykor és ma

"Stüler, a porosz király építésze, aki hosszú vita után és sok tiltakozás ellenére a palota tervezésére a megbízást megkapta, az észak-itáliai reneszánsz építészeti elemeit a berlini neoreneszánsz tendenciákon átszűrve hozta Magyarországra."
(mta.hu)

Te melyiket húztad volna fel?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr316644479

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása