Edvard Beneš, a likvidátor - Sidonia Dedina dokumentumregénye[Edvard Beneš, der Liquidator, 200?] ford. Lovász Petra
előszavát ford. és a jegyzeteket írta Zahorán Csaba
Korona, 2004
A könyv, amelyet most a kezébe vehet az olvasó, azokról a bűntettekről számol be, amelyeket a kommunista hatalom több mint negyven évig titokban tartott, és amelyeket valamilyen oknál fogva a bársonyos forradalom utáni politika is szívesen elrejtene.
Az Edvard Benes – a likvidátor című dokumentumregényt Dedina a kilencvenes évek közepén írta, műve először német nyelven jelent meg, holott a könyv ugyanolyan mértékben foglalkozik az egykori Csehszlovákiában élő csehek sorsával és történelmével, mint a német lakosok sorsával és történelmével. A demokrácia, az emberi szabadság, valamint az egyéni és csoportos jog betartása a háború utáni Csehszlovákiában hagyott némi kívánni valót maga után. Dedina ezért írt könyvet Edvard Benesről, a cseh történelem egyik legrejtélyesebb alakjáról. Az ünnepelt „demokrata” minden lehetséges eszközzel elnyomta a hazai ellenzéket, míg sikerült neki olyannyira legyengíteni a Csehszlovák Köztársaság immunrendszerét, hogy az könnyen megszerezhető zsákmánya lett a kaukázusi terroristának, Sztálinnak, illetve az ő cseh kommunista bűntársainak.
1945 májusa után több millió német polgár esett áldozatul Benes rettenetes machinációinak. A könyv tartalmazza a benesi dekrétumokat is…
(kello.hu)
Beneš „történelmi zugszerződésekkel” került vissza a hatalomba: utolsó legitim cselekedete a lemondása’39-ben. A német és magyar áldozatoknak a terrort jelentette, míg a kommunistáknak csak egy hasznos hülyét (cop. Lenin), aki önszorgalomból irányította a háttérből az „etnikai tisztogatásokat” (kedvenc szófordulata volt a „likvidálás”). Felelősség terhelte a cseh ellenállás sokszor oktalan pusztulásáért is.
A világháború utáni állami terrorról szóló híradásoknak még a rendszerváltozás után is csak ’rejtett alanya’ maradt, a prágai parlament pedig újra leszögezte a dekrétumok sérthetetlenségét – a 21. században.
Az emigráns cseh szerző (a SZER egykori munkatársa) kutatása eredményeit oral history-val, naplójával és rekonstruált jelenetekkel vegyíti, ettől az egész kötet mozaikszerű lesz. A történelmi alakok szájába adott párbeszédek ha nem is szó szerintiek, de hitelesek.
Dedina a magyar olvasókhoz intézett előszavában ír a felvidéki lakosságcserének titulált emberkereskedelemről is (e témában Vadkerty Katalin könyvei ajánlottak). A munkát szakbibliográfia, kronológia, forrásközlés (Beneš-dekrétumok), kislexikon és L. Pachman sakkvilágbajnok, a Husák-rezsim üldözöttjének utószava zárja.
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)