Veszelka Attila: Pipás Pista, az átokházi tanyavilág hóhéra
dokumentumregény
Bába, 2006 Szeged
Átokháza: akár egy Stephen King-regény helyszíne… A mórahalmi kistérség egykor sokat átkozott (a munkát meg nem háláló) földjén, egy mára eltűnt tanyavilágában a „nagy háború” után furcsamód elszaporodtak az öngyilkosságok – de ennek titkára csak évekkel később derült fény: a bérgyilkos önakasztásnak álcázta a fojtogatásokat.
Pipás Pistáról a nyomozás után, a szegedi Csillagban derült ki, hogy nő: özv. Rieger Pálné, született Fődi Veronika. A sorozatgyilkos tehetséges átváltozóművész lehetett volna. Még orvosi javaslatra (a sülyből gyógyulandó) kezdett el pipázni, s miután férje elesett a háborúban, elhordta annak ruháit, férfimunkákat vállalt (így a napszáma is magasabb volt), sőt ivott, verekedett is. A lánykorában ért sérelmek miatt férfigyűlölővé lett, így olyan asszonyok, akikkel kegyetlenül bánt az uruk, könnyen megtalálták benne a „problémamegoldót”.
A szerző nyomozása során megelevenedik a történet, a levéltári, korabeli sajtóforrások nyomán megszólalnak a szereplők – izgalmas bűnügyi szociográfia született. Éppen ezért az elhúzódó per végkifejlete maradjon titokban – mert az csak legenda (több online recenzió tévedése), hogy „kérésére saját kötelével akasztotta fel a hóhér”.
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)