Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pável (4) pavel (2) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Egy nemzeti passió - és az "apokrifek"

2011.05.17. 12:46 | Pável | 3 komment

Címkék: trianon magyarország 2010 20. század

Ablonczy Balázs: Trianon-legendák
Jaffa, 2010.

[négy és fél idegenszív]

 
...avagy Pörzse Sándor és Gordon Ramsay, Komintern és revízió, Kádár Helsinkiben, a moszuli olajvidék és San Remó – igen, ez mind a Trianonnal kapcsolatos zűrzavar egy-egy eleme.

 "ÉS: -Visszatérve a legendákhoz, a kisebbek közül való, de az egyik legmakacsabb arról szól, hogy Románia (...)  „kéjnők és/vagy hazafias szellemű bojárlányok szolgálataival igyekeztek az antant államok férfiait és szakértőit kedvezőbb döntésre hangolni" (...)
 A.B.: -A történet arról szól, nem kis részben Henri Pozzi újságíró, utazó kalandor összefércelt emlékezései alapján, hogy a szerb, a román és talán a csehszlovák kormány is örömlányokat és/vagy hazafias érzelmű hölgyeket küldött Párizsba, és „bedugdosta" őket az antant diplomaták ágyaiba, és ezért húzták meg ők ott a határokat, ahol meghúzták. (...)
Vicces, hogy közben, a 2000-es évek elején a román szélsőjobboldali publicisztikában, a Romania Mare-ban lehetett olvasni olyan cikkeket, amelyek szerint azért nem lett a Tisza Románia határa, mert a magyarok örömlányokat küldtek Párizsba, hogy a maguk javára fordítsák a békeszerződést. Gyanítom, hogy ez inkább egy közép-európai vándormotívum."
(ÉS-interjú)

Trianon után évtizedekig a revízió uralta a közgondolkodást, az elvesztett II. világháború reménytelensége után pedig teljesen tabuvá vált, 1948-tól úgy kb. 1975-ig, amikor maga Kádár legelőször beszélt róla, ez időben összesen három történelmi munka érinthette, Kassai Géza (1959), L. Nagy Zsuzsa (1965) és Ormos Mária (1983) munkái. A belpolitika erősen ambivalens – tudathasadásos volt, és nemcsak balról, pl. a Fidesz is egyazon évben (1990) vonult ki a Trianon-emléknapon a parlamenti ülésről és kezdődött meg a bálványosi szabadegyetem rendezvénysorozat Erdélyben – mely később egyértelműen a párt szellemi holdudvarának lett a nyári szabadegyeteme/piknikje.

Mindjárt ez elején mély vízbe dobja olvasóját: ahelyett, hogy sorra venné a téveszméket, rövid historiográfiai áttekintés után sorolni kezdi a máig homályos pontokat az 1920-hoz vezető eseményekben... Még a napjaink híradóiban szereplő moszuli olajmezők is szerepet játszhattak Trianon előtörténetében (San Remó-i konf. 1920. áprilisában), sok más apró diplomáciai, gazdasági faktor mellett: van még mit kutatni a magyar illetve szovjet, amerikai, japán és SzU-kapcsolatokban is. A visszatelepülők ügye mellett további feldolgozásra vár nem csak félmillió emigráns ügye, de a „maradék” nemzetiségtörténetének, vagy a leszakadt kisebbségek helyzetének tisztázása – úgy tűnhet, ez a téma már lerágott csont, de ez is csalóka.

 

 

Aztán jönnek fejezetenként a legendák és cáfolatuk (nemes egyszerűséggel azok neve, akik némi ködöt a téma köré fingtak, annak oszlatása helyett: pl. Henri Pozzi, Fejtő Ferenc és Raffay Ernő (ők, egy lapon!) – és azoké, akik a tisztába tételért munkálkodtak: Ádám Magda, Romsics Ignác és Gergely, Zeidler Miklós, Szarka László, Bárdi Nándor, stb. - pl. a Limes c. folyóirat - róluk majd még egyszer később.)

 

 Néhány tény a közvélekedésben elterjedt tévedésekkel (vagy csak sima tudatlansággal) szemben: "A.": a tévhit (eléggé „eccerű” megfogalmazásban), és "B.": a tények.

 

A./ a kommunisták "megtapsoltak" Trianont, B./ pl. az 1925-ös Komintern (V.) kongresszusa elítélte a békediktátumot és kiállt a népek önrendelkezése – gyakorlatice a revízió – mellett.

 

A./ „Hatvannégy Vármegye Ifj. Mozgalom”, B./ A tört. Mo.-nak (Horv. nélkül) 63 vármegyéje volt, plusz a „Corpus separatum”: Fiume, Bp. alá tartozott.

 

 

A./ Apponyi 3 nyelvű remek szónoklata még a kemény antantszíveket is meglágyította („érvei delejességével” – ezek magának Apponyi grófnak a szavai!), de a magyarfaló franciák mégis keresztbe tettek nekünk. B./ Apponyi csak franciául beszélt, majd röviden összefoglalta magát angolul, olaszul pedig csak pár szót szólt. És előre elfogadta a majdani ítéletet, új érvet pedig nem is mutatott fel ellene. Ráadásul kint nem is volt népszerű figura németcentrikussága miatt (nem pedig a "Lex Apponyi" miatt.)

 

A./ Clemenceau utálta magyar menyét, Michnay Idát, s rajta keresztül hazánkat, B./ ellenkezőleg, és pl. a C. család még azután is gondoskodott róla, hogy megcsalta a férjét, C. fiát, aki emiatt elvált tőle. Ennél sokkal nagyobb baj lehetett még az is, hogy C. utálta – és emiatt nem értett hozzá – a földrajzot.
Az iránta táplált magyar ellenszenv amúgy Trianon nélkül is jogos lenne – hírhedt volt bárdolatlanságáról, nála jobban egyébként már csak külügyminiszterét, Pichon-t rettegték a diplomáciai körökben. Ama jún. 4-i napon egyébként már Alexandre Millerand volt Fr. miniszterelnöke.

 

 

A./ Számos könyv, lexikon (pl. a Pannon Enc., A magyarok krónikája), útikönyvek, cikkek garmadája (még a História 1995-ös különszáma is, vagy Koltay dok.filmje, stb stb.) a Kis-Trianon palotát említik meg a békediktátum aláírásának helyszíneként (vagy erre tesz utalást képi anyagával.) B./ Valójában a Nagy-T. palota  a helyszín, melynek legelső lakója a Napkirály egyik szeretője volt egykor, Mme de Maintenon. Az eseményről ma a Cotelle-csarnokban egy kis tábla is megemlékezik – Jean Cotelle szintén 17. századbeli, az többek közt ő festményei díszítik a palotát.
A 2006-os évfordulón kint tüntető magyar politikai csoport (HVIM, Pörzse Sanyika, Kárpátia együttes stb.) is rossz helyszínen járt, a kastélykerten túl, a legalább egy km-re lévő Waldorf Hotelnél... (Itt azóta többcsillagos Gordon Ramsay-étterem is található.)

 

A./ A szabadkőművesek tépték szét a Monarchiát. B./ Csak egy adalék: Tisza egyik békekövete maga is szabadk. volt. De most ennél jóval többet is tesz Ablonczy: a MOL iratanyagára támaszkodva pontról pontra megcáfolja a ma is ronggyá idézett alapvető szabadkőművesség-ellenes pamfletek ősét, Somogyi Istvánt, akit szétidézett már Fejtő Ferenc is, majd a nyomában mindenki a Drábik Jánosokig bezárólag.

 

Stb., stb... 

 

 

Előszavában maga A.B. is bevallja, ez nem történelemkönyv, csak kiegészíti ezeket, pl.:

- Zeidler Miklós: A revíziós gondolat [Bőv. kiad.]. Kalligram, 2009
- Trianon / szerk. Zeidler Miklós; a térképeket kész. Sebők László., 2. jav. kiad. Osiris, 2008.
- Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés - 3. bőv. kiad., Osiris, 2007

- Szidiropulosz Archimédesz: Trianon utóélete - a magyar társadalom Trianon-képe az ezredfordulón, Kairosz, 2004. 

 

A kötet kiadója a nem éppen komoly szakmunkákra specializálódott Jaffa kiadó -  kivitelézése nem túl igényes: ordítóan tátongó sorközök, kissé összegányolt címlap, össze nem fésült tanulmányok - igazából teljesebbé tehető, ha melléolvassuk a szerző interjúit a hvg-ben és az ÉS-ben, ezek lekerekítik, kiegészítik, összegzik a szerteszét ágazó történeteket. (+ linkek: HetiVálasz, Múlt-kor)


Szívesen ideokoskodtam volna még valamit, de ennél igazabbat, szebbet nem tudnék, visszaadom hát a szót Balázsnak:
 

 "Az az érzésem, sokszor szinte belelovaljuk magunkat, hogy „minket mindig bántanak, és velünk mindenki kiszúr". Nekem is vannak ilyen impulzusaim néha, de ezek ellen az ember küzd. Ez olyan, mint a depresszió. A történeti érvelést meg a sírást hagyjuk, az a hajó elment, hogy a határokban változás lesz. Ha igazán azt gondoljuk, hogy a nemzet fontos a XXI. században - és én azt gondolom, hogy a nemzet fontos viszonyítási pont marad sok mindenki számára -, akkor a globalizáció ellenére vagy azzal párhuzamosan meg kéne tanulnunk kiterjesztően értelmezni ezt a fogalmat. Nem feltétlenül csak az a magyar, aki Magyarországon él, magyarul beszél és szereti a Túró Rudit.

Nagyon sokféle identitás, akár a szomszéd országok többségi kultúrájával számos ponton érintkező identitás is lehetséges; a Spanyolországban paradicsomot szedő, magyarul beszélő, Romániában élő adventista roma például a kurrens magyarországi felfogás szerint nem tartozik a magyar nemzethez, és talán ő maga sem tartja odatartozónak magát, de a magyar kultúrának ő is valamiféle hordozója. És számos más élethelyzet lehetséges, az Izraelben munkát vállaló csángóktól a negyedik generációs clevelandi magyarig, aki már törve vagy egyáltalán nem beszéli a nyelvünket, de, mondjuk, táncol, vagy csodálatos fotókat csinál Erdélyről. Én azt hiszem, hogy ezt a szétszóratottságot a javunkra is lehet fordítani. Felmutatni egy barátságos, sérelmeit feldolgozó Magyarországot, klassz és vibráló magyar kultúrával, Szigettel, MűPa-val, Bartókkal meg Breuer Marcellel. Amihez egyszerűen jó dolog - legalább az identitásunk egy részében - illeszkedni. Ez lenne az igazán nagy Magyarország. "

(újabb részlet az ÉS-interjúból)
 


Ablonczy Balázs (1974-)

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr142910693

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: SZÓBAJNOKOK 2011.05.20. 14:35:20

Sok ezer évvel ezelőtt, amikor csak kevés ember tudott írni és olvasni, a tájékoztatás legfontosabb eszköze az élő beszéd volt. A hírmondó egy-két dobossal kiállt a falu vagy a város főterére, és amikor a dobszó hallatára összegyűltek az emberek, harsá...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tapas Bár Itthon · http://tapasbaritthon.blogspot.com/ 2012.02.23. 20:52:07

Ez mindenképp mérföldkő, hogy egy mai fiatal történész így látja a trianoni témát. Én szeretném azt hinni, hogy már ebbe az irányba haladunk! Négy éve megismertem egy amerikait Erdélyben, aki teljesen rabul esett a magyar kultúrának és zenének és habár köze sincs Magyarországhoz, ideköltözött, tanulja a nyelvet, végig fotóz minden erdélyi néptánctábort, és magyarnak érzi magát, habár nincs azzal baja hogy amerikai állampolgár. Az állítja, ő ebben a kultúrában találta meg az identitását. Nem őrült, egyszerű bankár aki mindent feladott hogy itt éljen. De ez csak beugrott a témához:-)) Nagyon kíváncsi vagyok a könyvre.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2012.02.24. 09:50:01

ez a könyve kissé összecsapott, de A vissztért Edély remek, nemsokára jön itt is :)
süti beállítások módosítása