[Problemski Hotel, 2003] ford. Pécsi Emőke [négy és fél gyomros, boxerrel] Menekültszálló Belgiumban. Goffri kint és lábmosó lavórban főzött tea bent. Még az iszony is relatív. És revelatív. Cinizmusa szikeéles, már már patológusé. Nem csak nekem ugrott be a főhősről, mindjárt az elején Kevin Carter hírhedt kisfiús-keselyűs képe. Vagy ahogy ahogy a többi moly írta:
Európa, 2007.
-"Neon puha gyomorrúgás, lehet, hogy nem akarod olvasás közben felvágni az ereidet, de azért a végére igencsak összegyűlnek a könnyek a szemedben." (Annibell)
-"Gyilkosan ironikus, röhögni fogsz rajta, mert csak később fogsz belegondolni, amikor lecseng a belső mosoly, hogy min is röhögtél addig. Kegyetlen tökéletességgel ábrázolja a tökéletlenséget. Oda szúrja bele a tűt, ahol érzi a béna hús hibáit, ahol tudja, hogy le fog érni, egészen a szívig." (Stone)
-"Bipul Masli stílusa kegyetlenül cinikus, a humora meg olyan, hogy komolyan elgondolkodtam, hogyan lehet Kurt Vonnegut könyveit a „legfeketébb fekete humor” kifejezéssel jellemezni, amikor ilyen könyvek is vannak a világon, mint a Problemszki Szálloda." (Entro')
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)