Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pável (4) pavel (2) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Egy szál tógában

2012.01.02. 16:31 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2006 2010 római birodalom

 Robert Harris: Imperium
[Imperium 1., 2006] ford. Módos Magdolna
Gabo, 2010.

 [négy véres, bíborszegélyű tóga]

 

 

 

 

Cicero a főszereplője ennek a Róma-regénynek, ifjú, de már ambiciózus korától kezdve, mikor is körbejárta a Mediterráneum jelesebb rétoroktatóit – autodidakta módon, görög-latin szakpárban nyomta (ekkor még nem a latin volt a holt nyelv, hanem azoké a kis népeké lett, amelyeket elért az impérium szele), professzorai közül a legjelesebb nem retorikával kezdte a személyre szabott kurzust, hanem bő étkezéssel, majd tornaórákkal: fekvőtámasszal és sok-sok meneteléssel, beszédgyakorlatokkal a zúgó tenger partján, mivel az hasonlít leginkább a tömeg zsivajához. Csak ezek után jöttek a beszédtechnika-gyakorlatok, az ékesszólás trükkjei, a színészkedés. A politika tudományához meg istenadta tehetsége volt eleve.

 

Ciceróról tudhatjuk, igen gyenge testalkatú volt, a katonai szolgálat alól is hamar kibújt, duplán rá kellett gyúrnia erre a nehéz hivatásra – kábé olyan hendikeppes volt, mint a Karate Kölyök, de aztán gyorsan a csúcsra is ért. Szorgosan űzte a reggeli tornák nyújtotta élvezeteket, alapvetően aszkéta életet élt, hedonizmussal még ellenségei sem vádolhatták. Ambíciója rendkívüli, már fiatalon hírnevet szerez, igaz, a színfalak mögött sikerét szónoklatok előtti-utáni hányások, idegösszeomlások kísérik.

 

 

A regény fiktív tollba mondója, Cicero titkára, a híres Tiro (a gyorsírás megalkotója) nem szégyenlősködik gazdája gyengéinek leírásakor, olykor még pimaszkodik is, hogy utólag finomított egy-két fontos, jóváhagyott szövegen. Azonban – hogy én is belekezdjek a regény gyengéibe -, Tiro csak egy báb, mintha csak a robot Scipio (ahh, minő allúzió!) szolgálna Cicerónak, nincs semmiféle egyénisége, pár családi infón kívül nem kapunk róla semmi egyedit, csak ami egy értelmiségi rabszolgától elvárható (családi szolgaként született, 3 évvel volt fiatalabb Cicerónál). Pedig ezzel a szállal sokkal bensőségesebbé tehette volna Harris a regényt, talán folytathatta volna azt a pimasz, ugyanakkor intellektuel Tiro-szálat, aki belejavít gazdája végleges szövegeibe, de ez csak egyetlen alkalommal villan meg, kár érte. (Vagy akár egy ős-értelmiségi alakját is megrajzolhatta volna belőle.)

 

 

Maga a regény persze nem annyira híres szenátor életrajzi regénye (olykor hosszú éveket ugrik át), inkább történelmi tabló a Köztársaság utolsó évtizedeiről. Igen élethűen írja le a megszilárduló világhatalom, Róma belső hatalmi mechanizmusait, a politikai intrikákat, „Nagy Pompeius”, Crassus vagy éppen a fiatal, még „pályakezdő” Iulius Caesar szereplésével.

 


filmen (David Bamber, Rome)

 

Cicero köztük egy jóravaló, belevaló fickó, mondhatnánk, amikor lehetetlen pereket is elvállal, igazságérzetétől vezéreltetve, persze hamar rájövünk, hatalmi vágy vezérli, Cicero sem volt sokkal tisztességesebb ember koránál, legföljebb finnyásabb, szobatudós („A görög”) természete miatt mindig is irtózott a nyers erőszaktól, annál kevésbé a körmönfont intrikáktól, vagy a demagógiától. Mert a szavak embere volt, a „kulturált” (e korban születő szó!) vita híve, nem szívesen akceptálta „az erősebb kutya baszik” elvét, ugyanakkor ribbentropi rutinnal használta ki a nép, az istenadta plebs gyengéit, ha éppen szüksége volt rá – márpedig volt, mert a népfelség elve valami fene mélyen beleivódott Róma történetébe, hiszen - később - még a mindenkori császár is csak „első az egyenlők közt.”

 

Cicero valahol mégis modern ember volt abban a nyers, véres korban, amikor még a városkapu elé szórták halomba a dögöt, az életmaradékot és a halva született csecsemőt; amikor ezrével feszítették meg a lázadó rabszolgákat és volt a luxus egyik netovábbja, hogy mesés ékszerekkel díszítették a házi akváriumok halait; vagy miközben vérre menő vitákat vívtak a polgárjog kiterjesztéséről azon barbár népek ügyében, akikkel pár éve még hadat viseltek.

 

Cicero azért is lehet remek kulcsfigurája a kornak, mert a modern olvasó könnyen magára ismerhet benne a fent elmondottak miatt is: persze azonosulni nem szívesen azonosul vele, mert Cicero mégis egyike a legnagyobbaknak a demagógok panteonjában (sőt mindannyiuk mestere), pályája során nem egyszer fordította ki tógáját köpönyegét, és ez szerencsére a regényben is átjön, amikor lelke jobb része: saját testvére próbál olykor a szívére beszélni, hiába, Ciceronak mindig is az agya volt a legbővérűbb szerve (Bocs, ezt igazából a nőkkel való kapcsolatánál terveztem elsütni, de arrra egy mondat is pazarlás lett volna: pénzért nősült, és lett egy lánya, ennyi.)

 

Aki nem ismerné pályafutásuk végét: a közéletben szintén szerepet vállaló öccsével együtt tünteti el a politika véres süllyesztője:


Emelt szint:
Quintus Tullius Cicero: Hogyan nyerjük meg a választásokat?  – A hivatalra pályázók kézikönyve
Hogyan nyerjük meg a választásokat? A hivatalra pályázók kézikönyve
ford., a jegyzeteket, az előszót és az utótanulmányt írta Nótári Tamás ; szerk. és a kísérő tanulmányt írta Németh György,
Lectum, 2006
 

 

 

 

 

 

 

Tulajdonképpen annyira sűrű és tanulságos kor a Köztársaság bukásának, a császárság kialakulásának kora, hogy némi írói tehetséggel és utánajárással is izgalmas, már-már letehetetlen könyvet lehet róla fabrikálni. Nos, Harris prózája sem tündöklő magában, de nem is együgyű: egy tisztességes iparosmunka a Róma-regények futószalagján. Apró betűs lábjegyetekben a témában kevésbé jártasak számára még magyarázattal is szolgál az antikvitás koráról (mértékek, népszokások), de a regény szövegében már felülemelkedik ezeken, ahogy egy-egy mondatban odakeni pl. a bonyolult választójogi rendszer lényegét vagy a közhivatalok hierarchiáját, de igaza van, aki többre kíváncsi, forgassa inkább Steven Saylor néhol tanulmányértékű Róma-könyveit. Meg Róma-regényeit. De aki Róma-rajongó, ezt se (meg a következő részt, a Lustrumot se) hagyja ki, jó kaland. Amúgy meg historia est magister vitae.

 

 


R. Harris

 

 moly.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr123514184

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása