Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (5) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (2) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pável (4) pavel (2) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Történészpárbaj (Mályusz-Deér duellum)

2012.02.02. 10:17 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: magyarország 2008 1942 20. század

Mályusz Elemér: A magyar történetírás története
Attraktor, [1942] 2008.

[3 moszkauer galíciáner]
 

"A XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat legújabb kötete a középkori magyar történelem egyik legkiválóbb ismerőjének, az iskolateremtő Mályusz Elemérnek a munkája, melyben kifejti nézeteit a történelem kutatásáról, oktatásáról, a tudományos életben elfoglalt helyéről stb. A kötet első megjelenésekor – 1942-ben – is komoly vihart kavart, a kor legkiválóbb történészei foglaltak állást az írással kapcsolatban. Az elmúlt hatvan év sajnos mit sem fakított aktualitásából, a felvetett kérdések máig időszerűek - ha ugyan nem időszerűbbek... "
(fülszöveg)

 

A neves középkorász kötetét a Bólyai Akadémia jelentette meg 1942-ben, de egyes fejezetei már ez előző évtől folyamatosan jelentek meg az Egyedül vagyunk c. lapban. (Hmm. Ez a szélsőjobb lap "intézte el" pl., hogy Rejtő Jenő munkatáborba kerüljön...) Ezekre a cikkekre reagált harcias stílusban egy történészkolléga, Deér József, az ő cikke a kötet végén olvasható. Az olvasó azonnal egy Mályusz – Deér duellumba csöppen, de fura mód mindjárt a kritikára adott válasszal kezdhetünk, szóval érdemes mangaként - hátulról - elkezdeni az olvasását.   

Mályusz szerint Deér rosszul olvasta a forrásait – mindenkivel megeshet -, ezért tette (és most próbálom felidézni Mályusz éles stílusát) a neobarokk korszakot is pirulásra kényszerítő dicséreteit a nagybirtokokról, szemben Mályusz tételével, miszerint a 15. században a teherviselés és a katonáskodás zömét a nép viselte. Vitájuk lényege persze nem ez, inkább a nemzetfogalom körül forgott, Deér szerint Mályusz összekeveri a nép és nemzet fogalmakat. Deér szerint ő túlontúl arisztokratikus nézeteket vall – és ezt egy valóban gusztustalan Mályusz-idézettel támasztja alá (p109.) Vitájuk csúnya személyeskedésbe fullad, a háttérben "iskolák", tanszéki és miniszteriális harcok sejlenek fel.
 
Igazi vitapartnere persze Szekfű Gyula volt:
 
"A két világháború közötti magyar történetírás [Szekfű mellett - pável] másik kiemelkedő alakja Mályusz Elemér, Szekfű iskolájának legszangvinikusabb ellenfele, a népiségtörténet atyja volt. A Mályusz által kidolgozott népiségtörténeti program alapvetően a dualizmus időszakának népies-realista iskolájából (Pesty Frigyes, Révész Imre, Szabó Károly, Tagányi Károly), valamint a H. Aubin, E. Keyser, O. Hoetzsch, O. Brunner, R. Kötzschke által képviselt német „Volkstumskunde”-ból táplálkozott. Mályusz népiségtörténeti programjának is voltak politikai indítékai. Úgy gondolta, hogy a Trianon utáni megváltozott helyzetben a magyar történettudomány legfontosabb feladata a népi gondolat, a népi nemzetfogalom érvényesítése, amelyben benne foglaltatott a szomszédos utódállamokban rekedt magyarság kulturális-szellemi összetartozás-érzésének felkeltése, megőrzése is, amit Mályusz a magyar „néptalaj” és „kultúrtalaj” változásainak történeti vizsgálatától remélt. Hozzá kell tenni azonban, hogy Mályusz irányzata egyfajta modernizációt is jelenthetett a történetíráson belül, tekintve, hogy a népiségtörténeti programban az egész európai, sőt az amerikai történetírás által megfogalmazott új paradigmából is találhatók párhuzamok. Így mindenekelőtt a rokon tudományokkal (néprajz, földrajz, nyelvészet, statisztika, antropológia, régészet, szociológia) történő kooperáció, új, tömeges jellegű, alkalmasint nem írásos vagy nem okleveles (nem irodalmi) forrásoknak (anyakönyvek, urbáriumok, periratok, dűlő- és személynevek, városalaprajzok, térképek) a történetírásba való bevonása, grafikonok szerkesztésének igénye vagy az ún. földrajzi szemlélet, amely történetileg-földrajzilag szervesen létrejött egységek, kisebb közösségek történetére irányította a figyelmet – szinte már a mai divatműfaj, a történeti antropológia „Montaillou” szemléletének jegyében.

Mályusz történetírói ouvre-je a népiségtörténeten kívül egyéb területekre is kiterjedt. Alapvetőnek számítanak társadalom- és kormányzattörténeti kutatásai, amelyek keretében az egész (szinte saját koráig tartó) magyar tásadalomfejlődésre átfogó, alapvetően Szekfű-ellenes koncepciót fogalmazott meg. Ennek középpontjában a köznemesség története áll, tekintve, hogy Mályusz szerint az idegen, német eredetű és arisztokratikus kormányzatú városi polgárság nálunk nem játszhatta el a nyugat-európai „tiers état” szerepét. A magyar köznemességnek azonban mindig volt egy elit felső rétege, amely európai látókörének birtokában hajtóereje lehetett az modernizációs törekvéseknek. Ezt bizonyítják pl. az 1790/91. évi országgyűlés által kiküldött regnicoláris bizottságok munkálatai. Mályusz egyház- és szellemtörténeti kutatásai során megvédte a protestantizmust (szintén a katolikus Szekfűvel szemben); szerinte a protestantizmus nem felülről terjesztett mozgalom volt, hanem az egész középkori egyházi társadalom elvilágiasodása, s így annak megújulási igénye készítette elő"

(Magyarország a XX. században, főszerk. Kollega Tarsoly István, I.-V., 1996-1998)
 
De lássuk inkább a historiográfiai esszésorozatot, majd utána visszatérünk a hirigre.
Bizony csalódás ez a része is, már nem is nevezném esszének, egynehány érdemleges ötlet, felvetés akad ugyan a kor felsőoktatásáról, a történelem oktatásásáról, de pamflet inkább, történészhez méltatlan módon használja a korcs szót és nem kicsit zsidózás, amikor a tarnopoli bölcsőt emlegeti azoknál, akik belebeszélnek az ország sorsába... (p15-16.)

Nem szeretem a mai sajtó hivatásos, nácivadász vijjogóit sem, de saját idejében (1941-1942) olvasni ezeket a sorokat, melyekben az olasz és német népi nemzetfogalom példáját irigyli és szinte bekezdésenként galíciánerezik egyet - hát a diákjai helyében nekem enyhén szólva is aggódhatnékom támadt volna. Ma olvasni: szánalmas.
 
Nem ez Mályusz első pamfletbe átcsúszó történeti munkája, A vörös emigrációról (1931) itt (megengedőbb) vagy itt (szigorúbb) olvashatsz bővebben.
 
 


Mályusz Elemér (1898-1989)

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr464050338

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.