Jelszavaink valának:

§ "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (19) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (195) *4 (271) *4/5 (217) *5 (109) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (17) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (1) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (12) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (1) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (4) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (14) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (5) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (42) 20. század (42) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (22) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (7) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) börtön (1) bosznia (1) budapest (23) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (104) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (1) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (21) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (50) irodalmi élet (2) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.atlantic press (1) k.é.m. (1) kádár-kor (13) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (2) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (10) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyarország (119) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) paródia (1) pável (4) pavel (2) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (28) politikus (14) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) rendszerváltás (16) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (27) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (13) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (8) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (3) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (3) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (9) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Utazás egy nyilas koponyája körül

2012.08.29. 11:02 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2012 zsidóság 1943 horthy-kor *3/4

Körmendi Ferenc: Júniusi hétköznap
(Utószó: Kovács Tamás és Panyi Szabolcs tanulmányai)
[London, 1943] Napvilág, 2012. (2. kiad.) -A kézirat: London, 1941.
magyar / antiszemitizmus / Horthy-korszak / Magyarország / történelmi regény

[3 és fél karlendítés az Andrássyn]


"Körmendi Ferenc A budapesti kaland című, 25 nyelvre lefordított regényével lett világhírű. A Júniusi hétköznap Londonban jelent meg 1943-ban magyar nyelven. A regény valóságos történelmi tényen alapul; annak az 1939-es napnak a története, amikor a hungaristák robbantásos merényletet követtek el a  Dohány utcai zsinagógában. A regény főhősét, Barát Miklóst ezen az egy napon követjük végig Budapesten a tragikus eseményig."
  (a fülszövegből)


Mukk Gyulában egész álló nap fortyog a sértett kispolgár, még akkor is, amikor hitelre fröccsözik a "kopjások" törzshelyén, többet akar, elvenni is, akár, a másét, miért ne, visszhangzanak a kisgyerekkortól hallott zsidózások, nem kell keresni már a bűnbakot, így kerek a világ, igaz akad még némi kiigazítani való, de estére lépünk egyet előre, elég nagyot, legalábbis hű de nagyot fog szólni, de meleg van.

Snitt: Barát Miklós már csomagol, a vízumot és a jegyeket intézi, a temetőben búcsúzkodik és legbelül is, lepereg egész itteni élete, nagyapja még börtönt szenved az osztrákoktól, mert Kossuth katonája volt, most mennie kell, mert a gyárban egy keresztény sameszt tettek a helyére, és mikor tegnap életében először elolvasta az álláshirdetéseket, csak zsidók kerestek munkát, hiába, állást csak keresztényeknek kínáltak, irány Párizs, vagy talán Brazília.

"Jelenleg állástalan angol-francia-német levelező vállalja külföldi levelezés végzését, otthon is. Kisegít könyvelésben, raktárkezelésben. Igényei legszerényebbek. Jelige: Zsidótörvény."
 p92.




Snitt. Mukk robbantást szervez a zsúfolt zsinagógába, el volt már döntve, hiába mentették volna fel a vezért, akkor azért robbantanak, de ma hirdették ki, kapott egy rakás évet, így most ezért pusztulnak, megmutatják ennek a rendszernek, ki az igazi a barátja, a németek, vagy a zsidók.

Snitt. Lippa, a zsidó zugújságíró és csencselő átesett a ló hasa alatt, a "kopjásoknak" súg be zsidókat, ingyen, mert helyezkedik, nem is rosszul, persze megvetik őt ott is, de biztos addig is a kenyérhéj, pörögni kell, főleg ilyen zavaros időkben, mindig feldob a tajték valamit, amiből el lehet élni egy darabig.

Snitt. Mukk, az ölében a német nagykövetségen ill. egy nyilas ogy. képviselőn át (Kovarcz Emil) beszerzett gránátokkal az ölében a párt autójában egyre feszültebb, leordítja a társai fejét, úgy inti nyugalomra őket. Nem szabad túl korán érkezniük...


Snitt. Barát az utolsó este még ellátogat a zsinagógába. Nem vallásos, de apja halála óta nem volt, és illő itt is búcsút venni. Belehallgat a rabbi beszédébe: "...Az Úr pedig így felelt a teblámi Simonnak: >A hűségedet vigyed magaddal.<" (p169.)

"...péntek este sötétedés után két gránát robbant a budapesti Dohány utcában. A nagy zsinagógában éppen véget ért az istentisztelet, jöttek ki a hívők, ötven-hatvan ember lehetett a kapu előtt még, s mint később a rendőrség megállapította, huszonhárman megsérültek a repeszektől."

(Vámos György: Kezdetben volt a gyűlölet – A Dohány utcai merénylet, 1939
Mozgó Világ)



Szálasi ekkor még - 1937 óta - börtönben (a regény eseményeinek idejében,  a Markó utcai után, már a szegedi Csillagban, ahol Rákosi is ül), ám 1940 őszén kormányzói amnesztiával szabadul...


„...A tetteseket néhány hét alatt elfogták. Kiderült, hogy a merényletet Szálasi Ferenc szélsőjobboldali Nemzetiszocialista Magyar Pártjához köthető személyek követték el (A formációt éppen ezekben a hetekben keresztelték át. Új neve Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom lett. Vezére, Szálasi rendszerellenes tevékenységéért ekkor börtönben ült.) A kézigránátokat hajító Kenyeres Jenőt* életfogytig tartó fegyházra, bűntársait négy évi fogháztól tíz évi fegyházig terjedő szabadságvesztésekre ítélték. A merénylet egyik szervezője Kovarcz Emil, a Nyilaskeresztes Párt országgyűlési képviselője volt. Ezért 1941-ben börtönbüntetést szabtak ki rá. Az ítélet elől Németországba menekült és csak 1944 áprilisában, az ország német megszállása után tért vissza.”

(konfliktuskutato.hu)

A regénynem teljesen hű a ténylegesen történteknek - de ki róná ezt fel neki -, a regényben több halálos áldozata van a merényletnek, Körmendi egy napra teszi Szálasi összevont pereinek ítéletét a robbantással, ketten dobtak gránátot, nem csak Kenyeres, ésatöbbi. És persze álneveket használ: Szálasi = Avary, Mukk = Kenyeres. A híres német precizitásról szerencsére nem hallottak a gránátok: a háromból csak kettő robbant, végül talán ezért is nem volt halálos áldozat.

Az a bajom csak, hogy egyáltalán nem olvasmányos, talán csak a fröccsös jeleneteknél volt kedvem hozzá igazán, száraz, darabos, grízes szöveg, csirizes szinte, nincs igazán stílus, hacsak ez nem, ezért aztán annak értékelem csupán, ami: korrajza nyilas kor előestéjéről, agyvizit egy nyilas (kopjás) agyába (ill. zsigereibe) és persze egy emigráns zsidó lelkébe. Ennyiben persze fájdalmas, tragikus, valamennyire bemutatja mint témát, de... hiba egyszerű egy nyilas feje belülről, nem lehet hasonló egyszerűséggel ábrázolni, ennél azért több kell. Ha ugyanezen képességekkel mondjuk az utolsó gőzmozdonyokról ír volna egy masiniszta-regényt, ipartörténeti adalékokkal, akkor azt ma már csak a MÁV könyvtárában találhatnánk meg, és nem adta volna ki újra az egyébként éppen nem irodalmi, hanem történelmi szakkiadó, a Napvilág. A tézis- ill. propaganda jelleg sosem tesz jót egy mű színvonalának: így járt pl. Maugham A legsötétebb órával.


Egyvalami tolakszik még elő az agyamból: mivel mostanában légiónyi Kondort olvastam, menthetetlenül ezt vártam, hogy elénk lép egy sarokház mögül Gordon Zsigmond és lekever egy taslit Mukknak, aki rögtön maga alá vizel - ám ez az elképzelt jelenet korántsem az azonos írói kvalitásokról, csupán arról árulkodik, hogy hőseik egyszerre voltak ugyanúgy rosszkor, rossz helyen.




Körmendi Ferenc (1900-1972)

1939-ben emigrált, e regényét - magyarul - Londonban írta, 1941-ben




Kovács Tamás (Történelmi háttér..., p191-) és Panyi Szabolcs (Körmendi F. és regény, p217-) tanulmányait abszolút érdemes elolvasni a kötet végén - az első rövid summázata a hazai széljobb történetének (a regény éppen a két zsidótörvény közti időszakban játszódik). Több fenti részletet, kiigazítást is is innen vettem. Hadd fejezzem be itt Kenyeres Jenő (volt sofőr) életútját: tettestársai több évet kaptak 1939-ben, ő életfogytiglant, ám a német megszállással kiszabadult. Szálasi nem jutalmazta meg semmiféle pozícióval, ezért kiigényelt magának egy zsidó divatáruboltot a Sas utcában. Két hétig örülhetett neki, egy gyújtóbomba telibe kapta. Kenyeres eltűnik háború forgatagában - és ha nem igényelt volna magának - persze álnéven -jogosítványt 1948-ban, talán megúszta volna. De a szemfüles ÁVH lekapcsolta és visszatette a Csillagba. 

*


Témája szerint rokon könyve lenne J. Orringer Láthatatlan hídja, de az még (sokkal) rosszabb, így marad a szerző világsikere:


 
Körmendi Ferenc: A budapesti kalandKörmendi Ferenc: A budapesti kaland













...illetve amelyeket az utószó mint "asszimilációs regényeket" ajánl:











* Az idézett Kenyeres Jenő-perről források találhatók még az Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez c. sorozat 3. kötetében: Kúriai teljes ülések, államvédelmi felülvizsgálatok, "párt"-ítéletek, törvényességi óvások, tárgyalási jegyzőkönyvek, 1994. 42-49. (Szerk. Horváth Ibolya et al., Budapest Közgazd. és Jogi Kvk.1992- )

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr154736858

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.