Frédéric Beigbeder: Francia regény
[Un roman français, 2009] ford. Tótfalusi Ágnes
Európa Könyvkiadó, 2012
francia / kortárs / regény
[4 neon napfelkelte]
"A könnyű részegség lassan kipárnázta a valóságot"
Ne szívj kokót az utcán, autókasztniról, a rendőrök orra előtt.
A Szerző igen hálás a francia P.O.L.I.C.E. nevű metal helmet együttesnek, hogy segedelmükkel végre felkutathatta eltűnt gyerekorrát, ráadásul e felfedező utazáshoz koszt-kvártélyt is biztosítottak az urak. Alapos testüregi motozást követően sem találtak nála iróniát, így azt magával vihette a cella magányába. Hogy hol, miként rejtette el magában, nem tudjuk, de vele volt, az bizonyos, mert eleinte fejben – és a cellamagányban - készülő regényében sűrűn felbukkan. Sőt, mert arrogánsan egomán faszival van dolgunk, még iróniája is önirónia...
Szerzőnket nem lehet pár szóval elintézni, néhol egészen intelligens, szikrázó, máskor egy csipogó hisztis faszfej, igazi primitív entellektüel. Ráadásul amilyen intelligens a szöveg eleje, úgy silányul el, ahogy váltakozva tér vissza a gyerekkorba és eleveníti fel a cellamagányt, keresi az személyes identitását a családdal, és burzsoá (polgári) identitását a francia állammal szemben.
Ugyan nem magányosan töltötte a 3 napot az előzetesben, mégis, az stílusát is kifigurázva találtam ezt az összefoglaló címet: Franciázás magánzárkában.
(1965-)
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)