Jelszavaink valának:

§ "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (19) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (195) *4 (271) *4/5 (217) *5 (109) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (17) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (1) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (12) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (1) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (4) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (14) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (5) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (42) 20. század (42) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (22) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (7) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) börtön (1) bosznia (1) budapest (23) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (104) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (1) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (21) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (50) irodalmi élet (2) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.atlantic press (1) k.é.m. (1) kádár-kor (13) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (2) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (10) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyarország (119) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) paródia (1) pável (4) pavel (2) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (28) politikus (14) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) rendszerváltás (16) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (27) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (13) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (8) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (3) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (3) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (9) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Évekig hulló falevelek - a Nagy háború hadifoglyai Szibériában

2012.10.31. 13:26 | Pável | 1 komment

Címkék: oroszország hadifogság 2012 szovjetunió csakbeleolvastam 1. világháború horthy-kor *4/5

Petrák Katalin (1927-): Emberi sorsok a 20. században
Magyar hadifoglyok és emigránsok a Szovjetúnióban a két világháború között

Politikatörténeti Intézet Napvilág, 2012.
magyar történelem / első világháború / hadifogság / Oroszország / SzU


[4 és fél év, mert csak]

"Mire a falevelek lehullanak, katonáink már otthon lesznek"
II. Vilmos császár


 

Fülszöveg:
"A szerző - előző kötete (Magyarok a Szovjetunióban, 1922-1945) után a kutatás sugarát kiterjesztve - az első világháborúban fogságba esett magyar katonák történetének ered a nyomába. Feltárja azokat a nagyon különböző, de mindig szívszorító emberi sorsokat, amelyek az Oroszországban, illetve a Szovjetunióban rekedt katonákra vártak. Kinek sikerült hazatérnie, és hogyan? Szökéssel, óriási kerülővel Japán felé, vagy fogolycserével, diplomáciai úton és politikai döntések nyomán? Aki nem jött haza, miért nem jött, hogyan találta meg boldogulását “odakint”, annyira messze szülőhazájától? A kötet szükségképpen torzó - lehetetlen minden emberi sors nyomába eredni és minden magyarázatot, körülményt feltárni, a szerző mégis megkísérli az összes rendelkezésére álló forrás (levéltárak anyagai, visszaemlékezések, mártír-emlékkönyvek) nyomán a legteljesebb történetet elmondani."

Nem véletlen a fülszöveggel kezdés: ennél tömörebben úgysem lehet összefoglalni a kötet tartalmát, én pedig csak beleolvastam, főleg az elején. Nem azért maradtak abba a jegyzeteim, mert ne tetszett volna, csak elvették az időmet mások, a kötet abszolút ajánlható, akárcsak a szerző korábbi, hasonló témájú munkái, főleg hogy közeleg a Nagy Háború kitörésének 100. évfordulója. (Gyűjtsünk hozzá jó könyveket!)

A téma kutatását nehezíti, hogy az 1990-es években megnyíló orosz levéltárakat roppant gusztustalan módon újra zárolták mostanában - pl. még fondjegyzéket sem lehet kapni, az aktákat megdézsmálták és a „magyar referens” személye sem ismert a magyar kutatók előtt. (p12.) Éppen ezen okok miatt a kötet inkább esettanulmányi jelleggel tárja fel a magyar hadifoglyok sorsát a Szovjetunióban – Przemysl és a krasznojarszki láger ismertetése után a magyar hadifogoly ügyet elemzi, majd egyéni életutakat mutat be.


Vigyázat, hosszú lesz, mint az orosz tél.

a gugli dobta: "krasznojarszk + siberia"


Pontos szám nincs, a kiindulópont: a Monarchia hadseregéből kb. 2 100 000 ember került cári fogságba. 1918 októberéig ebből egyelőre csak 700 ezer tért haza.



A magyar ügyeket a varsói magyar követség intézte magyar-szovjet diplomáciai kapcsolat híján. Magyar követség Moszkvában csak 1934-ben nyílt (első moszkvai követünk Jungerth-Arnóthy Mihály lesz, maga is tevékeny hadifogoly-mentő), de érthető okokból ez is bezárt 1941-ben. (1939-ben, az Antikomintern Paktummal nem szűnt meg, de átmenetileg bezárták, majd a dicső Molotov-Ribbentrop paktum nyomán maga Berlin szorgalmazza a magyar-szovjet kapcsolatok helyreállítását...)



a gugli dobta: "krasznojarszk + siberia"



Ráérősen kellett hogy múlassák az időt a hadifoglyok, nem kapkodták el az ügyüket. Már közhely a szakirodalomban, de lehet, kevesen tudják: a rendszer bolsevik-fóbiája oly mértékű volt a Tanácsköztársaság terrorja után, hogy még a keleti frontot épp csak megjárt katonák is gyanúsak lettek, hogy megfertőződtek a vörös vírussal, nem hogy a kint éveket lehúzó hadifoglyok, így kicsit érthetőbb, miért nem kapkodták el a papírmunkát.

1925-ig még csak a hadifoglycserék zárultak le. A SZU „befogadta” a (százezrekben mérhető) maradékot, vagy szovjet állampolgárok lettek (sokan úgy, hogy nem is kérvényezték) – vagy épp hontalanok, hiába, ekkor még nem voltak ügyfélkapuk, csak kelletlen, tintaceruza-nyalogató csinovnyikok. Sokuk majd a harmincas évek tisztogatásai nyomán kerül újra lágerbe, éppen állampolgárság hiánya miatt.

Magyar szempontból jogilag a legtöbbjük emigránssá vált, mintha mindez az ő döntésükön múlott volna. Sok hadifogoly a trianoni törvényben előírt optálásnak, újrahonosításnak sem tudott megfelelni, a szükséges papírok, pénz vagy egyáltalán a jogi ismeretek hiány miatt.


Tovább akadályozta a hazatérést, hogy a hadifoglyok hazahozatalát intéző Nemzetközi Vöröskereszt 1922-ben megszüntette ezt a tevékenységét Magyarországon. Még pár évig tartott a segítségnyújtás, de 1925 után már a hazaút költségét sem támogatták – legfeljebb alkalmi pénzgyűjtő akciók, pl. 1929-ben az Egyesült Államokból kiindulva.






Przemysl

Fél évszázadon át építgették, mint kiderült, hiába. Sokatmondó, hogy ágyúinak fele is ilyen korú volt... és jellemzi a monarchia kupleráj jellegét, hogy a frontra érkező hadtápvonatokon – miközben az erődrendszer a legalapvetőbb dolgokat is nélkülözte – volt, hogy vagonnyi selyembugyi, női kalap érkezett... (p22.) A Monarchiáról talán tényleg bármilyen szakmunkánál többet elmond a Svejk. És Rejtő még meg sem írta a légiós szabadcsapat teniszütőihez tűzött lakktáskákat...



Persze nem lehetett egyszerű a hadtápellátás: a Monarchia összesen 6,3 millió embert vonultatott be, a háború második évében már 50 éves korig terjesztve ki a hadkötelezettséget, ez ugye – például - minimum 12,6 millió darab zoknit jelent, és akkor még az altiszti cupákokról és a kupikban fizetőeszköznek számító harisnyákról szó sem esett.



Przemysl egykor és ma




Állatvédők ne olvassák tovább. Az éhezés – és a zsúfoltság miatt is - miatt a 21 ezer lóból az ostrom idején levágtak 14 ezret – a maradékot a várrendszer feladásakor lövik majd agyon. (Sokan már kutyát is ettek ekkor.)



Cári útvonaltervező:
Przemysl - Krasznojarszk. Ajánlott opció: a leghosszabb, legfárasztóbb út. Akciós ajánlat: vonaton, szekéren, és gyalog, garantált, megtizedeléssel felérő járványokkal. Indulás: 1915, érkezés és a vakáció ideje bizonytalan. Elszállásolás: Natur aquapark, Kaláka garnizon. Félapartman: bioétkeztetés a Jenyiszejnél.


1915 tavaszán 2500 csapattiszt és 117 ezer fős legénység került hadifogságba (orosz adatok szerint kevesebben). Gyalog hajtották őket Lambergbe, majd vasúton kerültek az ukrajnai Darnyicán át Szibériába, a kínai határhoz viszonylag közeli Krasznojarszkba.



Régi láger volt már ez a Jenyiszej és a Katcsa összefolyásánál: a város nevét adó vörös domb oldalában máig látható a dekabristák sírjai, de Lenin is táborozott is 1897-ben. Volt itt minden: vörös puccs, színház és mínusz 46 fok, épp a magyar hadifoglyok érkezése előtt vezették be a villanyt illetve tévedt erre egy neves sarkkutató, Fridtjof Nansen. Szóval minden adott volt egy kis történelmi piknikhez.

Krasznojarszk

1914 őszén ide irányították a legelső hadifogoly-szállítmányokat. Akiknek szembesülniük kellett azzal, hogy a Monarchia fentebb leírt „szervezettsége” még példásnak volt mondható az oroszhoz képest. Csak egy eset: a tábor csak papíron volt kiépítve és átadva, volt, hogy a félkész épületek maradék építőanyagait a rabokkal ásatták el a földbe, csak hogy „át lehessen adni”.



 a gugli dobta: "krasznojarsz +siberia"
- ma is börtöntelep a régió

Változó a tábor létszáma: Lévai Jenő szerint 10 ezren voltak, mások, máskor félszázezret írtak.

A hadifoglyok természetesen tovább játszották a katonásdit, persze az osztrák és a magyar csapatok külön-külön, pedig erre Deákék ki sem tértek '67-ben. Az oroszok a régi hierarchiát zömmel jóvá is hagyták, minek bolygatták volna, intézzék el egymás közt, amit csak lehet. A tisztek persze külön kasztban éltek, mint addig, a genfi és a stockholmi egyezmények szerint továbbra járt nekik a tisztiszolga és a tiszti menázsi (előbbi magyarul csicska, összefoglalva a fiatalok kedvéért: szobaszervíz) és pl. nem dolgoztathatták őket. Ők kapták a házakat (amelyeket eleinte ablak, ajtó sem volt, ők csináltattak a katonáikkal), a legénység zöme az 1915-ban átadott Földkunyhó lakóparkba költözhetett be le – honfoglaló eleink régészeti tárlatain láthatunk hasonlókat. És bizonyára a szabad háziorvosválasztás hiánya volt az oka, hogy már az első évben naponta félszázan haltak meg tífuszban. (Az operációkat eleinte bicskával végezték, de később már Japánból és Amerikából hozott műszereik is voltak.)Karel Vanek: Švejk orosz hadifogságban


Teniszpálya (az is lett) és földbe ásott kunyhók: megosztott világ maradt a hadifoglyoké, akárcsak odahaza, hozták magukkal a „kasztrendszert”, persze a körülmények erősen hatást gyakorolták a tiszti állományra, és ahogy a tetvekkel, úgy végre alkalmuk nyílt megismerkedni a szolidaritás fogalmával is. De a kivételektől eltekintve megmaradtak a társadalmi szakadékok a vallás, nemzetiség és osztályhatárok szerint. Sőt tovább éleződtek a trianoni békediktátum hatására: lett árja, nacionalista és kommunista klikk egyaránt. (Vonatkozó szakirodalom: Karel Vanek: Svejk orosz hadifogságban)




"Halál, halál, vén Csinom Palkó"


Gyóni Géza
protekciósként került tiszti szállásra: egy jóakarója nevezte ki zászlósnak és így kerülhetett egy szobába testvérével. Egymás mellé is temették őket. (Sírjuk ma a Troicki hadifogoly-temetőben van, de a kupi miatt sokáig pontos helye ismeretlen volt. - p30-31.)

A tábor környéke (bánya, szolgáltatóipar) munkaerőhiányban szenvedett, ez sokaknak alkalmat adott, hogy – a munkáltatótól tartózkodási engedélyt kapva - akár ki is költözzenek a lágerből, és kis pénzt keressenek. A lágernek, rendhagyó mód, saját postahivatala is volt, az orosz cenzort pedig igyekeztek jól tartani... (Százezret meghaladó volt a levélforgalom.)


egy Krasznojarszkból hazaküldött, fogolypostai lapra nyomtatott kép,
OL szignóval ellátott magyar linómetszet üdvözlet
(3szek.ro)



Saját zenekarok is alakultak, bár eleinte tiltották ezeket az oroszok. De ugye lassan nemzetközivé lett a világ: 1916-ban az Amerikai Keresztény Ifjak Egyesületének küldöttsége járta ki az irkutszki kormányzónál a muzsikálás, koncertezés jogát a táborban. A magyarok közt hangszerkészítők is voltak, a tűzifa átválogatásával kezdtek hozzá, később saját pénzből is vásároltak. Persze hogy zenészek is akadtak: a táborlakó Melles Béla hazatérve majd a budapesti Opera hangversenymestere, Hodossy István első hegedűse lesz (stb stb – p34.)



A hetven tagú zenekarból csak a hárfa hiányzott.”



Ismert a nyugati emigrációból a forgóajtós hasonlat a magyarok leleményességéről – nos, hírek szerint a régióban még mindig lehet hasonló (persze nem forgósajtós) anekdotákat hallani a magyarokról e témában.

A város kávéházaiban (!) cigánybandák húzták. Kolcsak „aranyvonatán” a magyarok vörös zenekara Kazanyig, majd Moszkváig jutott, ott is ragadtak (Osváth 1930 - ld. alul). Az örömzenélés persze ne tévessze meg az olvasót, a háttérben ott volt a vörös- és fehérterror, Kolcsak idején nem kaptak ellátást, és persze a zenekart is megtizedelték a járványok. (És az éjszakai életet se képzeljük másnak, ami ott, akkor lehetett: éveken át este 7-től kijárási tilalom volt a táborban.)

Hasonlóan önszerveződő és sikeres volt a színjátszás, több nyelven és szintén neves vagy később hírnevet szerző szereplőkkel. A köztük lévő tanítók, tisztek pedig kurzusokat, tanfolyamokat indítottak, még (kézzel írt) lapokat is terjesztettek maguk közt.

De fontosabb volt a megélhetés: a nincstelenség közepette és ellenében kisüzemek alakultak, ma szolgáltató szférának neveznénk, és még a vörös években is érvényes volt mikroszinten, hogy a kereslet kínálatot generál, és ahogy a frontvonalon kényszer szülte képesség volt a cipőkészítés, most üzemszerűen szerveződtek munkára a bőriparban, még tisztek is, hiszen nekik is elapadt egyszer a tiszti ellátmány, főleg miután megdőlt a cári rendszer. A már említett Amerikai Keresztény Ifjak Egyesületének segítésével szerszámgépeket is szereztek.

Ezekben a svarcban működő kisüzemekben leestek a vállapok: tisztek is dolgoztak bérmunkásként és közkatonák is feltörtek vállalkozóvá. Mi ez, ha nem a világ felforgatása? De az Internacionálé helyett lássunk inkább egy verset, mely ennél alaposabb terepismeret birtokában született.

"UTOLSÓ TÁNC

Most roppannak a roppant eresztékek;
Most bomlanak a bárgyú babonák.
Vágják már, vágják a szent kések
A zabolát, a zabolát.
Retteg a hajcsár; megfordult a csorda,
Papok, poéták, fel az oltárokra!
Zengjen a völgy és minden bús halom:
Forradalom,
Téged szomjaztunk eleitől fogva.

Tealád ágyaz minden vércsatorna,
Könymosta árok, verejték-folyó;
Penészes gőg, úri tivornya,
Pince-salak, nyomor-kohó;
Tealád ágyaz minden arany-trágya,
Valahol gyülik gyülölt garmadába -
Te kelsz belőle fénnyel gazdagon:
Forradalom,
Nyomornak s fénynek lánghajú leánya.

Akit te ölelsz, elsápad a zsarnok;
Dúsak erében megdermed a vér.
Tárnák mélyén hozsánna harsog:
Trónjára a nép visszatér!
Bujik a hajcsár: ostort fog a csorda;
Nyomor és bőség most indul birokra.
Forr a harag már minden katlanon,
Forradalom,
Te fűtöd: Isten égő csipkebokra.

Szent arcod előtt leborulok térdre -
Távoli bús nép keserű fia.
Uri herék sok rab cselédje
Jajgat bennem, mert Rád kell várnia;
Rád, akit oly rég elnyomott az álom
(Uri beléndek altatott és mákony)
S most ébredsz frissen és fiatalon
Forradalom -
S végig táncolsz a vérszagú világon.

                Gyóni Géza, Krasznojarszk, 1917. III. 22.)



 a gugli dobta: "krasznojarsz +siberia"



1917-

Az 1917-es pétervári események következményei átmenetileg még nehezebbé tették a hadifoglyok életét: a Kerenszkij-kormány pl. eltörölte a tiszti ellátmányt, felerősödött a hadifoglyok elleni propaganda és általában is tovább romlottak az életkörülmények. Az októberi forradalom után tkp felszabadultak, eltűntek a vállapok és szabadabban közlekedtek és normál orosz munkabért kaptak, már aki el tudott helyezkedni valahol – erre mondjuk volt esély bőven.


Münnichnek nagy jövője lesz még

 

És egyre több az ismert név: Münnich Ferenc mint tomszki küldött itt szervezkedik már 1918 jan.-ban, és kiszabadulhatnak a a forradalom előtt lágeren belüli lágerbe zárt vörösök, pl. Zalka Máté. A polgárháború frontja mint egy vándorciklon vonul át meg át a városon, a bolsik után pl. Kolcsak seregébe toboroztak katonákat a táborban. Máskor meg a hírhedt cseh légió … - 1918-ra már 80 ezer fősre duzzadt – sok forrás feljegyezte a csehek magyargyűlöletét.

1918 jan.: magalakul a magyarországi kommunisták illegális szervezete, saját – kézírásos – lappal: Jenyiszej címmel, szerk. Ludvig Kálmán, ugyanő egyik vezetője a 12 fős vezetőségnek is.

Ahogy korábban a vörösöket őrizték külön a lágerben, 1920 után újra két táborra osztják Krasznojarszkot: a hadifoglyoké mellett létrejön egy külön tábor az ellenforradalmároknak is. Az pedig már a jövő zenéje, hogy 1929-ben papíron is része lesz a nagy össznemzeti csodának, a Gulag-rendszernek.




...és a könyvnek még mindig csak az elején járunk, a következő fejezetek már a honi külpolitikát tárgyalják, sajnos nem lesz folyt. köv., mert még nem olvastam tovább, de majd egyszer.



Addig is, a részletek sűrű szénakazalja a http://nagyhaboru.blog.hu-n.




Szép- és szakirodalom ajánló – Pável's selection:

Az első világháború : a 20. század őskatasztrófája
szerk. Stephan Burgdorff és Klaus Wiegrefe, Napvilág, 2010.

Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció : A Horthy-rendszer első tíz éve
Gondolat, 1982

Tanúságtevők : Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből 
vál. és szerk. Petrák Katalin, Kossuth, 1974-1978.

Petrák Katalin: Magyarok a Szovjetunióban, 1922-1945
Napvilág, 2000


Lévai Jenő: A przemysli vár titkai : egy vártüzér naplója

u.ő: Éhség, árulás, Przemysl >>>

Szabó László: A nagy temető : Przemyśl ostroma 1914-1915

Hadifogoly magyarok története
szerk. Baja Benedek [et al.] Athenaeum, [1930


Botka Ferenc: Üzenetek Szibériából : Hadifogság és irodalom, 1914-1921

Magvető, 1985


Osváth Tibor: Tizen nyugat felé : hadifogoly-regény
Pantheon, 1931

 
*


Zilahy Lajos: Két fogoly  – tkp memoárregény, de nem saját élményekből: Párizsban írta emigráns orosz arisztokraták stb. elbeszéléseiből

Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről - ő pedig saját berezovkai hadifogoly testvére nyomán

Rónai Ernő: Krasznojárszk

u.ő Szibérián keresztül - A "Krasznojárszk" bőv. 4. kiadása

Markovits Rodion: Szibériai garnizon : kollektív riportregény (ebook) >>>

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr84878432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

whale 2014.02.18. 13:13:37

csütörtökön a Nemzetek Házában lesz a könyvbemutató, kedvezményes áron megveszem
atyi