Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pável (4) pavel (2) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

A derék nyárspolgár, aki lehagyta az ámokfutókat is

2013.03.08. 12:45 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 1938 itallap 2013 *4/5

Georges Simenon: Aki a vonatokat nézte
[L’Homme qui regardait passer les trains, 1938] ford. Barta Tamás
Agave Kv., 2013.
francia / regény / (pszicho)krimi

[4 és fél vödör pezsgő]



"Már nem volt gyerek, és nem a csodás masinák látványa nyűgözte le. Azért vonzódott az éjszakai vonatokhoz, mert különös, szinte illetlen izgalmat sejtett bennük."



Sehol sem bukkan fel pipázva, kocsmáról kocsmára járva a regényben Maigret, kapunk viszont egy derék, tisztes nyárspolgárt: Kees Popinga hajózási vállalkozó, aki esti kikötői ellenőrző körútja során észreveszi a főnökét egy lebujban, frissiben levágott szakállal, miközben konstatálja: egyik hajójuk érthetetlen módon csak nem indult el az este: gyanús szituáció! (Mindeközben afféle erekciója is támad, Simenon zseniálisan, halvány, csak vízjelerősségű iróniával ír, Popinga nejét – akit ő csak anyának hív - egy kandallóhoz hasonlítja, majd a szeme elé vezeti főnöke fiatal nejét háziköntösben... Ennek hatására kanyarodik aztán egy lebuj felé, de csak felé!, s veszi észre a hazaúton főnökét, aki éppen halkan olajra lépett, miután elsikkasztotta Popinga feje fölül a munkahelyét. Azaz lépett volna egy szó nélkül. Ha nem támad afféle erekciója mintapolgárunknak.

Mindez egy szolid, Antwerpenhez képest prűd kisvárosban, Groningenben történik, ahol „ahogy nyilvánosházból, úgy kabaréból is csak egy volt a városban” (p18.) így az olajra lépő főnök még elbúcsúzik tőle, elárulva, hogy évek óta sikkasztott, majd mintegy gondjaira rábízza a szintén évek óta ebből eltartott, kissé molett és selypítő kurvát, pardon, bárhölgyet, Pamélát.

„Gondoljon arra a szerencsétlen, tökkelütött alakra, aki eddig volt. Mert az volt.” (p19.) Julius de Coster beavatja őt a való életbe: mindenki csal, de „Sokkal jobban megéri, ha mi csalunk először.” (p20.) Szóval egyetlen este tótágast áll Popinga élére vasalt élete, az egész élete úgy ropog, akár az ő szokásos esti szivarkája a kezében rágyújtás előtt.

a Google dobta: "Paris + 1938"
(Café on the Bastille, Paris 1938, via kvetchlandia.tumblr.com)

 

És Popinga másnap könnyebben ébredt, mint valaha („pedig a rossz oldalán aludt”), és az új nap legelső lázadásaképpen ágyban is maradt reggel. A fedél a jelzálog miatt máris nem az övé a feje felett, minek aggodalmaskodjon?

Az előző este, a kocsmában a tolvajlásait beismerő főnökkel, megnyitott Popingában egy szelepet, amit nevezhetnénk Pandora szelencéjének is, de ez túlzás, nem szörny lett a nyárspolgárból (na jó, kissé az is), csak szabad ember, aki másnapra kivetkőzik mindenféle igából és hámból: otthagyja munkahelyét, családját és szögre akasztja mellé a Társadalmi szerződést is.

Bár egy darabig, délig még Oblomovot játszik, aztán mégis kikel az ágyból, mert mindent nem lehet a dunyha alól játszani. És elindul Amszterdamba „átvenni” Pamélát.

A vonaton addig csak sakkjegyzeteit tartalmazó füzetébe útinaplót kezd írni. Ehhez illik Simenon ironikus betoldása:
„>Túl kevés ideig álltunk, hogy igyak valamit. A< jövőben ezt a füzetet, a jegyzeteit elmeorvosok vizsgálják majd, hogy bebizonyítsák, már akkor bolond volt, amikor elindult Groningenből.” (p39.)

Simenon itt remek sztorikat ír, ezt majd idézem a sörös blogomon (valamint lásd alább az „itallapnál”), a lényeg, hogy „újjászületve” mindjárt léptéket is vált a kópéságok elkövetésében, immár nem sakkbábukat csen el, hanem eltöltvén egy pásztorórát Pamélával, megfojtva hagyja hátra a nőt.

Kimondatlanul is ámokfutásba csap át a történet, jórészt Popinga beszűkült tudat(ának) regényét olvassuk tovább, mintegy csak falakon át halljuk a rendőrségi szirénákat, csak hírből halljuk a gyilkosságokat, ahogyan a rendőrség is csak hűlt helyét találja mindig Popingának.

Mire a második kurva mellett ébred, immár Párizsban, már névvel, teljes leírással szerepel az újságok rendőrségi rovatában. Jeanne, akihez hozzá sem nyúlt az éjjel, segít neki, pedig olvasott róla a lapokban, beszervezi egy autótolvaj bandába. Popinda meg elkezd leveleket írogatni a lapoknak, minden apró tévedésüket kiigazítva, miután aláhúzza, a margón hozzáír, kijavítja őket. Elkezd szakadni, foszlani az a bizonyos cérna. De még tart, erős sodrású, „kiváló minőségű”, holland cérnából készült Popinga idegrendszere, akárcsak minden eleme a háztartásának, ahogy erre időnként visszagondol...

Kicsit csalódott ebben a furcsa karácsony estében, amely kezdődni látszott körülötte, de nem volt igazi karácsony, inkább olyan, mint egy rosszul szervezett lakodalom.” (p60.)

 

a Google dobta: "Paris + 1938"
via johnbatchelorshow.com

 

Egy kávéházi razziát a budiban vészel át újságot olvasgatva. A bandától visszaszökik Párizsba, Jeanne-hoz, akinek most már „a félelem még zöldebbé tette a szemét”. Már az sarkallja tettvágyát, hogy napról napra egyre hátrébb csúszik a lapokban. Így aztán, ahogy várható, Jeanne is csúnyán végzi.

Ahogy élvezi, hogy újfajta életet él, egyáltalán: él, izgalmában felhívja még az egyik-másik lapot és beszól a szerkesztőknek vagy újabb helyreigazító leveleket firkál, a rendőrséget meg egyenesen tanácsokkal látja el. Naplója is kezd megtelni fontoskodó megjegyzésekkel. A következő nő pedig, akit felszed, hogy ne egyedül aludjon (szó szerint, nem tudni mióta, de aszexuálissá vált), csak ennyi érdemel már: „A nő olyan sovány volt, hogy inkább másfelé nézett.”

Nem vagyok se bolond, se mániákus! Csupán olyan életet választottam negyvenévesen, ami nekem tetszik, amiben nem kell szokásokkal törvényekkel törődnöm, mert kicsit későn jöttem rá, hogy senki sem tartja be őket, hogy mostanáig tévedésben éltem.”

Ezért gondoltam az első olvasás végén, hogy ez egy kifordított kafkai, kifordított Michael Kohlhaas-i lázadós (maga ellen?), menekülős (nincs hová) szuper(/)modern kudarcregény: az ő kis csendes világát is egy gazság, főnöke pofátlan, megtorlatlan sikkasztása forgatja ki a sarkaiból, majd egészen addig megy előre, míg a fal adja a másikat, nem ismerve se embert, se törvényt, se istent. Csak míg M. Kohlhaas a jussát követelte engesztelhetetlenül (városokat és tartományokat borítva lángba), addig Popinga azzal fenyegetőzik: bármire képes, ha nem hagyják békén, ha nem engedik eltűnni az új életében (miközben könnyed nőcskékkel és utcalányokkal végez sorban). Belekényszerítette magát egy olyan zsákutcás gondolkodásba, ahol nem ő megy szembe a forgalommal, hanem mindenki más...

De ne intézzük el egy bolond!-dal Popingát: egy derék, jóravaló polgárnak, ha új életet akar kezdeni, valahogy így bicsaklik az új élete, legalábbis ez egy lehetséges, egy sanszos módja: nem illik rá az új én, hol bevág, hol lötyög, másképp: elefánt a polcelánboltban – saját meggyőződése szerint pl. épp annyira volt baleset, mint sorszerű az útjába kerülő nők halála.

Lassan felőrli az idegeit a számtalan csapdahelyzet, amit nem is a rendőrség, hanem ő saját maga állít magának. „A gondolkodás talán jobban kimerítette, mint a gyaloglás.” (p168.) A lapok is már pszichomókusokkal iratnak róla szakvéleményt: de ő „… kár, hogy nem tudta pontosan a paranoiás szó jelentését! ” (p179.)

Nem mesélem tovább részletekbe menően. A kaland vége csendes összeomlás. A férfi, aki Párizsba menekült önmaga elől, a lélek már kicsúszott abból a testből, melyet didergősen egy vonatfülkébe ültetnek a hideg, újévi éjszakában.

Snitt.


 

The_Woman_and_the_God_large.jpg"The Woman and the God, Paris. 1938"
a Google dobta: "Paris + 1938"
via hrc.utexas.edu

 

Semmiképpen nem mondanám tipikus kriminek, ennyi erővel a Bűn és bűnhődés is az, mert előkerül benne egy fejsze, és még nyomoznak is benne. Ha már erőltetjük mégis, hogy krimi (mint ahogy a kiadó is a belső borítón), nevezzük pszichokriminek, lélektani kriminek ezt a lélektani regényt. Végül is nem a nagylábujjon fityegő dögcédula határozza meg a nagylábujj tulajdonosát, de azért jó nem elkeverni az ilyesmit....

 

+ Itallap:

(lásd erről pl. http://moly.hu/ertekelesek/1125496 )

Popinga fogyasztása: kezdetnek gin. Majd még néhány pohár gin, meg még néhány üveg gin. Majd – emlékekben – egy fél korsó müncheni barna sör (benne egy futó az ellenfél sakk készletéből, s ide tartozik még, hogy amiképpen Rejtőnél színre lép az orosz hússaláta, e jelentben Simenonnál egy elcukrozott ököruszályleves!) Később pár üveg pezsgő (Párizs, Moulin Rouge). Kávé tejszínhabbal és vaníliacukorral. Rumos kávék, ásványvizek. Vidéken rövidek, amit nem ismert, de a színe alapján választotta, és amúgy is azt itta mindenki más is. Bor, üvegből. Sakk mellé barna sör és szivar. Popinga egy lovag: a sakkban vesztett diákokat ő hívja meg sörre, nem fordítva. Sok, meg nem nevezett itallal később lesz még sok sör és whiskey is, amivel pórul jár, bár nem éppen utóbbi alkoholfoka miatt.

 

Pipás Gyuri

 

Recik:

Katherine / ekultúra

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr655118223

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása