Balogh Béni, L. (1961-): Küzdelem Erdélyért A magyar - román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között Akad. K., 2013.
magyar történelem / Erdély / Románia / II. világháború / diplomácia
Ilyesmit persze nem nem lehet „kiolvasni”, csak tanulmányozni, kitanulni vagy bemagolni, kirándulgatni a lábjegyzetek forrásvidékére (mennyi-mennyi fincsi utalás; mélyvíz, csak úszóknak!), a fül mögé tett ceruzát rágcsálva minden egyes bekezdésről, oldalról, fejezetről egy-egy véres, cinikus, kietlen, fájó nagyregényt vizionálni. „Hőseink” valának – rövid enumeráció: Bárdossy, Antonescu, Hitler, stb.
Alul már kitettem a kötet „párját”, az immár 2 éve megjelent Ablonczy-könyvet (zömében) ugyane témában, csak más áspektusokból (egy szakkönyv ismertetése se múljék el idegen szó nélkül). Amaz kissé olvasmányosabb, ez jobban rámegy a román szempontokra, Dél-Erdélyre is. Mindkettő kiváló (alapos, tárgyilagos) kézikönyv.
Ez talán egy kissé „szárazabb” – nem véletlenül, Ablonczyék francia konyhát visznek :P
[5]
*
Jászberényi Sándor (1980-): Budapest - Kairó: egy haditudósító naplója Libri, 2013.
történelem / politika / Egyiptom / tudósítás / memoár
Hiteles, jól megírt helyszíni jelentés az arab tavaszról, a forrongó Kairóból, ahol 2011 és 2012-ben fejmagasságban szálltak az utcakövek és a golyók (söréttől az acélköpenyesig) és mi szinte érezzük a torkunkban a könnygázt is, jóval nagyobb dózisban, mint 2006 idehaza őszén, napokon át, még az aluljárókban is, ugye.
Az, hogy a forradalmaknak jó ideje nincs szerencséje, és elsinkófálják őket, mint a száradni kitett burkát és tangát a hátsó udvarban, az lassan történelmi közhely, riportkötet második fele erre is kitér, hogy 'csalták el' a nehezen kivívott választásokat, nem mellesleg bevezet minket, ahová magunktól sosem merészkednénk, az iszlám világ szektái közé, a sikátorokba és a történelemszagú események közé.
Mondjuk túl nagyra tartja a spontaneitást ilyesfajta eseményeknél és kevés szót áldoz a külföldi titkosszolgálati szálaknak (sőt többször is megmosolyogja az összeesküvés elméleteket – gyanús…!), amitől nekem kissé felületesnek tűnik.
Persze mint helyszíni riportkötet nagyon ott van, respekt érte (bekapott a bordáiba egy acélmagvas gumilövedéket is, nem egy pesti hotelből tudósított, mint anno Orosz József, fénykorában, ugye.)
Élvezetes fotelútikönyv fotelforradalmároknak. (A szerző remek ff fotóival.)
[4/5]
*
Grüll Tibor (1964-): 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról Pozsony : Kalligram ; Budapest : Pesti Kalligram, 2013.
ókor / történelem / Római birodalom / művelődéstörténet
Kissé kusza művelődéstöri az ókorról, Rómáról, mint a hülyegyerek, mintha még mnidig vizsgáznék belőle, elkezdtem, kijegyzetelni, sajnos ezek kéziratban maradnak, itt csak egy szűk merítés most ebből - a fejezetszámokkal tagolva:
1. Trója/Ilion: városmarketing az ókorban: kérkedés a Iulia-dinasztiával és az ókori turizmus. 4. Róma imperializmusa: éppen hogy csak a Halálcsillag nem épült meg. 5. Az első könyvégetések Augustus császár idején, mire Cassius Severus: jó, jó, de mi legyen az emberrel, aki ezt vagy azt a tiltott könyvet fejből tudja...? 10. Mediterrán kalózvilág: az ókor Al-Kaidája. Az ókor legnagyobb serege őellenük állt fel, Pompeius vezetésével, Ostia feldúlása után. 20. Az újkor Európájához képest Róma: maga a feminista genderparadicsom. 25. A legkorábbi laton költői kézirat egy egyiptomi szemétdombból került elő, egyetlen szóból azonosították a költőt, akit később idézett meg Ovidius, a poéta amúgy maga az egyiptomi prefektus, Gallus volt. 30. Hiszékeny fosszíliagyűjtők: még maga Augustus is "megszerezte" a "kalüdóniai vadkan" maradványait... sok helyütt templomokban állították ki a mitológiai szörnyek feltételezett maradványait... 32. Antik állatviadalok: ökológiai pusztulás járt a nyomában. az utolsó ismert állatviadal: Róma, Colosseum, Kr.u. VI. század. A leölt állatok egyébként a húspiacra kerültek. ("-Ave! Egy kis aligátor felsált? -Nem, köszönöm, inkább egy szelet elefántormányt vinnék.") Már a korban poén volt: vajon emberevésnek számít-e az embereket felfaló vadállatok húsának fogyasztása? 41. A történelem leghosszabb élető sajtója: Caesar ie. 59-ben alapított "napilapja" (Diarium...) egyszerre volt MTI Hírcentrum és kormányközeli bulvár, és felolvasása miatt egyben hangoskönyv us... ja, és utolsó számai valahol a 460. évfolyam körül szűnnek meg...44. Vízimalom-komplexumok - bár ez sem Róma érdeme. A kora középkor technikai forradalom-fogalma mindenesetre felülvizsgálandó. / 45. Az antik frigó: hóraktárak Róma pincéiben, az antik jegesek az Alpoktól cipelték a jeget és a havat szekéren. / 46. Vegyi hadviselés az ókorban, ennek inkább áldozatai a rómaiak, nem feltalálói: görög, perzsa technika volt pl. kéndioxiddal kinyírni az alagútásó ellenséget. / 47. Hajózni muszáj: feltöltődött kikötők, elköltöző városok, avagy mesterséges kikötők építése betonból az ókorban. Vitruviusnál külön fejezet! / 48. A rózsa neve - vadászat auctorokra. Humanisták, Petrarcától Cusanusig, akik még jóval nagyobbnak láthatták az antik irodalmat. 50. A Birodalom bukása - mikor, miért, hol - és egyáltalán megbukott-e?
[3,5]
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)