Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pável (4) pavel (2) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

A zombik a Nagy háború lövészárkaiból másztak elő: frontnapló

2013.11.13. 14:55 | Pável | 1 komment

Címkék: hadtörténet 2013 1. világháború *4/5

bakanaplo_farkas_jan.jpgFarkas János (1881-?): Bakanapló, 1881-1918
Életnaplóm gyermekkoromtól az első világháború végéig
Pytheas, 2013.
magyar / századforduló / hadtörténet / I. világháború / frontnapló / memoár

[4 és fél méter mély földodú]


"Küldöncök lótnak, futnak. Tiszti megbeszélés van. Rossz jel. Itt készül valami, vagy ahogy a bakák szokták mondani:
-A muri kezd gömbölyödni."


"Este tíz óra. Századunkból alig félrajnyi ember jött össze. Megérkeztek a szakácsok is, és sorjában lerakják a kondérokat meg a kenyérrel megrakott zsákokat. De nincs kinek kiosztani. (…) Kísérteties csend van. Most nem tolakodnak az éhes bakák a kondérok körül. Nem zúgolódnak, nem csörömpölnek türelmetlenül csajkáikkal. Szegények talán vérek vattapólyában fekszenek csendesen nyöszörögve, valamelyik hadikórházban. Vagy összeroncsolt, megmerevedett, kihűlt testtel alusszák örök álmukat a Monte San Michele köves gödreiben. Még leírni is borzasztó a szomorú tény[t], hogy századunk elpusztult. Mikor ezelőtt két héttel bejöttünk a doberdói állásokba[,] 250 körül volt a század létszáma. És most összevissza hét ember van körülöttem..."

 

Első világháborús naplóról lesz szó, nem tiszt könyve, de csak annál pontosabban, közelebbről lettek "élményei" a háborúról. Mely háború, két-három nemzedéknyi (szinte világ)békeállapot után csak azért nem mondható traumatikusabb élménynek egy egész világ számára, mert a II. vh. a hátországokat is feldúlta, míg a Nagy háború jellemzően korán állóháborúvá merevedett. Szóval nem tízmilliók, de azért milliók számára hozott el egy új, szörnyekkel teli, traumatikus világot.

Csak mai szemmel tarthatnánk "egyszerű embernek" a szerzőt: alsó néposztályból származott, de ha beleolvasunk a feljegyzésekbe - melynek nagy része a frontvonalon, hóban-sárban született -, láthatjuk, intelligens, iskolázott emberrel van dolgunk.

Civilben fodrászmester, és nem érdektelen az sem, hogy látta a világot egy szegény árva, akit a nagynénik nevelnek fel és adnak szakmát a kezébe - és aki előtt annyira nyílt csak felfelé tér, hogy gyermekként Károlyi Mihály gróf levetett ruháit hordta, mivel nagyanyja (nagynénje? nem emlékszem, emlékezetből írom ezt) volt a Károlyiék mosónője, és megkapta a kinőtt, levetett holmikat.

Pályakezdésének naplója a kötet kis része csupán, de érdekes korrajz, pl. ahogy gyakran váltogatja az állását, ha valahol kicsit is nagyobb bért ajánlanak, azonnal fodrászszalont, majd albérletet vált. Dióhéjban: inasból mester lesz, megnősül, potyogni kezdenek a gyerekek, ám hamar megcsapja őket a történelem szele.

Farkast még a háború előtt besorozzák, káplár lett és megházasodik egy kedves lánnyal, Etelkével Komáromban. Leszerel, és folytatná a családgyarapítást...

Nem akármilyen az élet a monarchia seregében béke idején sem. Zord volt a katonaélet ekkor is: pl. a bileki hadgyakorlaton 19 baka halt meg hőgutában  a tisztek felelőtlensége miatt. Vagy: a montenegrói határon lövik őket a csempészek, de ők nem lőhetnek vissza.

A közjogi csűrcsavarokból eredő ex lex állapotok is beleszólnak a katonák életébe: ilyenkor muszájból továbbszolgáltak a 3 év után is, ami durva helyzeteket szült, mert a sok egyszerű ember nem volt tisztában az OMM jogszabályok "apróbetűs" részével, és volt, hogy a jámbor hazaindulókat lázadóként kezelték és hadbíróság ítélte el őket... (F.J. is ezért szerelt le később, 1905-ben.)

Aztán jön Szarajevó, őt megint elnyeli a gépezet. Megjárja az összes: az orosz, az olasz és a balkáni frontot egyaránt.

Élelmességére egy példa: mikor egyszer Bp.-en halad át a vonatuk (a birodalom egyik sarkából a másikba szállítják őket), ő leugrik az éjszaka közepén, mikor lassít valahol a szerelvényük hazaballag családlátogatásra, majd másnap jelentkezik, hogy lemaradt és - igen szerencsés, kifog egy békés tisztet - szabadon, őrizet nélkül utazhat a csapata után.

Egyszer a katonai kórházba kerülés helyett is lelép inkább, szóval csak félig-meddig szökevény, de megint szerencsés, Bp.-ig utazik, itt lébecol, héderezik, járóbeteg státuszba kerül, de '16 nyarán megint frontra küldik: albán, montenegrói határ, majd '16 őszétől Románia havasai következnek.

Többszöri megjegyzéseiből kitűnik: a német hadsereg, mellyel gyakran párhuzamosan harcoltak, de sosem velük keveredve, ahogy ő látta, sokkal jobb felszerelést kapott, mindig új volt a mundérjuk, viszont gyakran magukra hagyták őket, pl. úgy elvonultak mellőlük, hogy arról a magyarok nem is tudtak... stb. A románok tüzérsége meg pocsék. A magukét gyakran dicséri -és megemlékezik "Berta néniről" is: a K.U.K. sereg "30 és feles" óriáságyúja, lövései nyomán kőlavináról számol be az olasz hegyekben.

 

bakanaplo2.jpga borítón a szerző portréja

Farkas altiszt ura volt a tollának és oly éles szemű, hogy sorai magukért beszélnek - helyenként egyenesen gyönyörűen fogalmaz, csak helyenként kellett megjegyzést tennem, mikor az idézetből nem derül ki, hol, mikor íródott.


"...egy fedezék tulajdonképpen soha nem kész, azon mindig akad még valami javítani való, és ha mégis elkészül, akkor meg rendszerint ott kell hagyni."

68.o.

 


"[1915] Április 22. Gyönyörű reggel van. Az erdő tele éneklő madarakkal. Csodálatos, hogy a sok puskaropogás meg ágyúdörgés még nem űzte el őket erről a tájról."

 (71.)

 

 

"Túrjuk a földet, dolgozunk szakadásig. Mert ez a modern háború. Ki tud gyorsabban ásni, fatuskókat faragni és vakondok módjára a föld alá bújni."

 (77.)

 


"[1915] Május 4. (...) Görlice és Grownik között sikeresen áttörték a oroszok vonalát. Sok ezer fogoly, rengeteg hadizsákmány. Mi is megyünk előre."

 (84.)

 

 

"Elöl járőreink elfognak néhány gyújtogató oroszt. Ezeket itt a helyszínen a Laborcfő felé vezető út mentén egy szakadékban agyonlövik. Mi éppen akkor menetelünk arra, amikor a szerencsétlenek a saját sírjukat ássák."

 (90.)

 


"A falu [Laborcfő] tele trénszekerekkel. Rengeteg sok a huszár. Már régen nem láttunk ennyi lovas huszárt egy csomóban. Szándékosan írom, hogy lovas huszárt, mert már nagyon sok a ló nélküli huszár is."

(92.)

 


"Az oroszoknak gyújtogatnak, ez a biztos jele a visszavonulásnak."

 (95.)

 


"Küldöncök lótnak, futnak. Tiszti megbeszélés van. Rossz jel. Itt készül valami, vagy ahogy a bakák szokták mondani: -A muri kezd gömbölyödni."

 (97.)



"[A tisztiszolgák] A hallott híreket elferdítve továbbítják a szakácsoknak, azoktól meg széthordják a bakák a menázsival együtt. Így aztán, ha valamilyen kétes eredetű hír kerül forgalomba, arra egyszerűen csak azt mondják „szakácsparancs”.

113.



"Már az idegeinkre megy a folytonos eső. Mindenünk pocsékká ázik. A század részére szállított élelem, különösen a túlnyomórészt kukoricalisztből készült kenyér kásává ázik, és szétmorzsolódik a zsákokban.

142.



"Tehát itt vagyok a Doberdó-i fennsíkokon, ahol ágyúdörgés a szegény baka ébresztője."

 (157.)



"A doberdói lövészárok egy olyan borzalmas ketrec, amelyben a bakának tehetetlenül kell várnia a történendőket, nem változtathat azon semmit. Elöl az ellenség sok ezernyi puskacsövei, ágyútorkai merednek felénk, a tüskés, drótos, aknákkal megrakott akadályok mögül. Mögöttünk a kötelesség, a fegyelem, vagy a halálbüntetéstől való félelem sziklafala. Felettünk meg a gránátok röppályáinak rácsa borul ránk, olyan sűrűn, még a sóhajtásaink elől is elzárja az utat..."

 (168.)



"A pergőtűz folyton erősödik. Recseg ropog körülöttem minden. (…) Innen nincs menekvés. A hideg verejték gyöngyözik homlokomon, mikor e sorokat leírom. (…) Családom fényképét szorongatom kezemben és félig önkívületben eszelősen beszélgetek hozzájuk."

 (172-173.)



"Szomorúan állapítjuk meg, hogy itt hátul a pihenőhelyen sem vagyunk biztonságban. Errefelé is éppen elég sűrűn vágódnak be a nagy gránátok. Ezen kívül meg majdnem minden órában megjelenik felettünk két repülőgép, hogy leejtsenek néhány dinamitos szeretetcsomagot."

 (177-178.)



"Keményen dolgozunk, virradatig el kell készülni a mellvédeknek, hogy legalább a puskagolyók ellen védve legyünk. (…) Annyira kimerülök, hogy alig állok a lábamon. Engedélyt kérek a pihenésre. Néhány lépésnyire az épülő fedezéke mögé megyek, és egy helyen leheveredem, csak úgy takaró nélkül a puszta földre, és rögtön elalszom. Később hűvösebb lesz idő és félálomban, ösztönszerűen, takaró után nyúlkálok. Valami köpönyegféle akad a kezembe, és azt húzom, ráncigálom magam felé, míg csak fel nem ébredem. Már egészen kivilágosodott, és ébren vagyok, de a köpönyeget még mindig a kezemben tartom. Amint félig álmosan odafordítom a fejemet, elszörnyülködve látom, hogy egy olasz katona hullája fekszik mellettem és annak a köpönyegét ráncigálom. Mikor a vaksötét éjszakában álmosan, fáradtan leheveredtem, nem vettem észre, hogy egy hulla mellé fekszem, de most a nappalai világban úgy megborzadok tőle, hogy egyszerre kiröppent a szememből az álom."

 (180-181.)



"Már háromszáz lépés távolságban megkezdik a rohamozást. Nagy tömegben, lármáűval, ordítozva jönnek felénk. A zűrzavaros lármából leginkább csak ezt halljuk: -Avanti! -Avanti! (…) Borzalmas pusztítást viszünk végbe soraik között. Puskáink faburkolata már oly forró, hogy alig tudjuk kézben tartani. (...) Rettenetes nap volt. Vállgödreim egész megkékültek a puska tusától. Legalább ezerötszáz töltényt lőttem ki."

 (183-185.)



"Félelmetesen megfogytunk. Július 10-én, amikor bementünk a doberdói állásokba, 250 körül volt a század létszáma, és most 67-en vagyunk."

 (194.)

 

"A teljesen biztosan itt leváltás ismét elmarad. Emiatt rossz a bakák hangulata. De megérkeznek a szakácsok, és ez egy kicsit enyhíti a rossz kedvüket. Kedvetlenül, unottan megyek a szétosztáshoz, mert sűrűn pettyegnek a puskagolyók. Egyszer még úgyis megjárom ennél a kiosztásnál. Az elmúlt napok egyikén is lukat lőttek a feketekávét kiosztó szakács kanalába. Szinte hihetetlenül hangzik, pedig megtörtént, hogy egy eltévedt puskagolyó éppen a szakács kanalát találta el. Észre sem vettük volna, csak a bakák zúgolódva mutogatták csajkáikat, hogy a szakács milyen szűken méri a kávét."

 (195.)

 

"Hátizsákom elveszett a nagy zűrzavarban. Sapkámat és kihajtott zubbonyom gallérját átfúrta egy-egy puskagolyó."

 (200.)



 

"Este tíz óra. Századunkból alig félrajnyi ember jött össze. Megérkeztek a szakácsok is, és sorjában lerakják a kondérokat meg a kenyérrel megrakott zsákokat. De nincs kinek kiosztani. (…) Kísérteties csend van. Most nem tolakodnak az éhes bakák a kondérok körül. Nem zúgolódnak, nem csörömpölnek türelmetlenül csajkáikkal. Szegények talán vérek vattapólyában fekszenek csendesen nyöszörögve, valamelyik hadikórházban. Vagy összeroncsolt, megmerevedett, kihűlt testtel alusszák örök álmukat a Monte San Michele köves gödreiben. Még leírni is borzasztó a szomorú tény[t], hogy századunk elpusztult. Mikor ezelőtt két héttel bejöttünk a doberdói állásokba[,] 250 körül volt a század létszáma. És most összevissza hét ember van körülöttem..."

 (201.)

 

"Reggel meglehetős nyugalom. Kilenc órakor megkezdi az olasz tüzérség a mai napra kiutalt munícióját kilövöldözni."

 (226.)



"Opce Drágánál át kell szállnunk (…) megérkezünk Opcinára [?]. (…) Egy helyen képeslapot árulnak. Veszek néhány abáziai [sic] képeslapot, gondolom, megtréfálom az otthoni ismerősöket. Hadd higgyék, hogy Abáziában üdülök."

 (231.)



"A Gyáli úti „Zita” hadikórházba kerültem, alig tíz perc járásnyira a lakásomtól. Feleségem napnta meglátogatott. Nem kellett semmit hoznia, mert bőséges ellátásunk volt. Sőt még én adtam neki vajat, zsemlyét, kenyeret. Olyan dolgokat, amikhez a már nagyon szigorú élelmiszerjegy rendszerben alig lehetett hozzájutni."

 (235.)



És egészen másképp, immár a messzi Balkánon:


"..tekintve a szállítás roppant nehézségeit, némileg érthető ez a hiányos élelmezés. A legközelebbi vasútállomás az ide kilencven kilométernyire lévő Mitrovicán [Szávaszentdemeter] van."

 (249.)



"Késő délután érkezünk Zlokucsánba [?], és az éjszakát ott töltjük. (…) délután visszaérkezünk Ipekre. Itt meg éppen akasztás van. Hetet húztak fel egyszerre a város egyik terén felállított bitófákra, és elrettentő példának még délután is ott lógnak a betakart arcú szerencsétlen bűnösök. Itt nem komédiáznak, itt rendet teremtenek mindenáron! De szerintem csak rövid időre. Ezt a földterületet az Osztrák-Magyar Monarchia már nem tudja megemészteni."

 (252.)

 



Immár Romániában:


"Századunk harmadrésze oláh anyanyelvű, erdélyi oláh. Fedezékem tábori konyhájában a szakasz egyik embere piszkálja a parazsat, élesztgeti a tüzet. Kipróbált, jóravaló, becsületes ember, de húsz szót sem tud magyarul. Ő is erdélyi születésű oláh. Rajvonalunk előtt az oláhok puskáinak ezrei merednek felénk, mellettem ez a magyar népfelkelő mundérba bújtatott oláh ember, és ebben a környezetben olvasni „Az elnémult harangokat”, mindezek együttvéve, olyan lázítóan fájdalmas érzéseket váltanak ki belőlem, hogy elszorul a szívem."

 (275-276.)



"[A temetést végző utászok] … mintegy 1500 gyalogsági puskát szedtek össze. Irtózat! ...Ennyi emberélet egy hegycsúcsért! És hány ilyen hegycsúcs volt már, és lesz még ebben a háborúban?"

 (278.)

 



"...nincs rajtunk egy tenyérnyi száraz hely. Az utóbbi napok rettenetes szenvedései, nélkülözései annyira összetörtek mindnyájunkat, hogy alig ismerünk egymásra. Némelyik egészen megőszült egy pár napa alatt."

 (311.)

 



Mondhatni, a 'Nagy Háborúban' keltek életre először a zombik:


"Legtöbb a fejlövés. Hiába az örökös figyelmeztetés, oktatás. Nem félnek. Vakmerő kíváncsisággal dugják ki fejüket a fedezékből, sokszor minden különösebb ok nélkül, azután megtörténik a soha jóvá nem tehető baj. Előttünk az enyhén lejtő terepen alig negyven-ötvenlépésnyi távolságban rengeteg oláh katona hullája hever. Ha az est homályában huzamosabb ideig mereven nézi az ember ezeket a hullákat, úgy tűnik fel, mintha élnének, és lassan felénk kúsznának."

 (318.)



"[1916] November 26. (...) Éppen az Orlesti-i vasútállomáshoz közeledünk, amikor egy német lovas járőrrel találkozunk, akitől megtudjuk a nagy újságot, hogy I. Ferenc József királyunk, ezelőtt öt nappal, azaz november 21-én meghalt! (…) csak fásult közömbösséggel vesszük tudomásul a történelmi eseményt. A mi sorsunkon ez nem sokat változtat."

 (333.)



"...nincs rosszabb, mint vizes lábbelivel menetelni."

 (336.)



"...Meri-Petchibe érünk [helyesen: Merii-Petchi, kis falu Bukarest közelében, attól északra], és a házakba beszállásolunk. A falu minden házánál rengeteg dohány van felhalmozva, még derékaljnak is dohányleveleket rakunk fekvőhelyünkre. Igazán csodálatos, milyen különös helyzetek adódnak a harctéren. Mint például itt is a dohánnyal. [Nem régiben történt meg vele, hogy négy pakli dohányért egész, elő ökröt vásárolt egy csendőrtől, akkora volt a dohányínség.] Hányszor voltunk már olyan dohányszükségben, hogy a bakák száraz falevelet tömtek a pipájukba. Itt meg dohánylevelekből van még a fekvőhelyünk is."

 (347.)



"Képzeletemben már egy meleg, puha, fehér ágyakkal felszerelt kórházvonatban látom magamat, amely száguldva röpít haza, Budapestre. De, hogy a rideg valóságban mennyire másképp zajlik le egy ilyen hazaszáguldás, erről naplómban pontosan beszámolok. És ha azt akarnánk megtudni, hogy az egyik, vagy a másik hadszíntér milyen messze van Budapesttől, akkor azt ne térképen nézzük meg, hanem egy olyan bakától kérdezzük meg, aki már egyszer átélte a harctérről a hazáig tartó szenvedések és keserűségek hosszú kálváriáját.'

 (373-374.)




 

 

„A mi állásaink előtt” – a debreceni 3. honvéd gyalogezredben szolgáló Papp Aurél festőművész-grafikus tábori levelezőlapként kiadott rajza 1916-ból a Monte San Micheléről
(Pintér Tamás gyűjteményéből)

(a Nagy háború blogról)

 

Lásd még: 1914: száz éves lesz a 'Nagy Háború'-polcot, moly.hu.

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr895608067

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fűzfavirág 2013.12.13. 22:40:16

A ház ura azt üzeni, örök hála, hogy felfedezted :) Meg is fogja venni.
süti beállítások módosítása