Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (5) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (2) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pável (4) pavel (2) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Pukipor, időszappan és más shütyük [erre járt a holdkaméleon]

2015.02.12. 13:00 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2007 2008 2012 2014 2013 *4/5 *4 pukipor

Jo Nesbø: Doktor Proktor pukipora

 

Jo Nesbø: Idővihar a kádban Jo Nesbø: Szeleburdi világvége Jo Nesbø: A nagy aranyrablás

 

Jo Nesbø (1960-): Doktor Proktor pukipora

[Doktor Proktors prompepulver, 2007] ford. Petrikovics Edit
Kolibri, [2012].

 

 

Honnan is lehetne kiindulni egy gyermekregénynél, mint az a legelső kézre eső dologtól, avagy kissé másképpen - és most az orrtúrást leszámítva -, az anális fixációtól? Mondjuk szegény dél-amerikai (anti)hősünk, Anna Konda jól megjárja, aki pedig semmivel sem gusztustalanabb, mint a csatornalakó óriáspatkány, én speciel, hiába irtózom a fajtájától, éppen úgy megsajnáltam, mint a rajzfilmbéli prérifarkast vagy Tomot, a macskát az egérrel szemben vívott reménytelen küzdelmében. Nesbo ráadásul a legvégén még segget is csinál szegény kígyó szájából.

Ha a pukiporra nem is, de egy kis karamellpudingra megéheztem. (Bár játékrontó ötlet, de ez is érdemes lehetne freudi vizsgálatra... Aki pedig elég perverz, vagy csak friss a filmélmény, annak eszébe juthat Torrente egyik kedvenc játéka is, 1' 38''-tól)

"– Kedves Bulle – szólt közbe Strobe tanárnő.
– Szorítkozz a lényegre, ha kérhetem!
– Rendben. A leglényegesebb most az, hogy a május tizenhetedikei felvonuláson szeretnék trombitálni egy zenekarban. Mert trombitálni olyan, mint szájon csókolni egy nőt. Elárulná nekem valaki, hogy hol találok egy zenekart?
"

Üdítő, szellemes, kacagtató kis- és nagygyerekkönyv, na.


"Amikor az utolsó lövés is eldördült, a király elégedetten biccentett a palotájából az óriásszellentésekre, és meg volt róla győződve, hogy soha nem dördültek még a tiszteletére ennél nagyszerűbb díszlövések."

[újraolvasva: 4]

 

 *

 

Jo Nesbø (1960-): Doktor Proktor pukipora (2.) - idővihar a kádban

[Doktor Proktors tidsbadekar, 2008] ford. Petrikovics Edit
Kolibri, 2012.

 

Na itt Jo apuka már belejött a mesélésbe - egy óriási ívű fantasztikus meseregényt hoz össze az időutazás témájában, rengeteg nyelvi leleménnyel és sziporkával.

"IDŐSZAPPAN
Használati útmutató: Töltsd meg vízzel az időfürdőkád háromnegyed részét! Tégy a porból felnőtt személyenként és utazásonként egy dekagrammnyit a vízbe! Várj, amíg a por teljesen felhabosodik, majd teljes testtel merülj a víz alá, és koncentrálj erősen a célállomás helyszínére és dátumára! Figyelmeztetés! Ne felejts el induláskor nagy levegőt venni! Újabb figyelmeztetés! Amennyiben a szappan már nem habzik, a hatása megszűnt!
"

"– A recsegős izompukit hagyd inkább ránk, fiúkra!
– Csak várd ki a végét, majd meglátod – mondta Lise."


"Tudom, de legyél már egy kicsit realista, Bulle! Nézz ránk! Csak két gyerek vagyunk.
Bulle mélyet sóhajtott. Azután az egyik kezét Lise vállára tette, és egy ideig komoly arccal nézte a kislányt, majd nagy levegőt vett és kenetteljes hangon így szólt:
– Nézd, Lise! Egy csapat vagyunk. És nem törődünk azzal, hogy mindenki más szerencsétlen flótások kompániájának tekint bennünket. Mert mi tudunk valamit, amit ők nem.
Bulle ekkorra már annyira ünnepélyes hangulatba került, hogy a hangja kissé remegni kezdett:
– Mert mi tudjuk, drága Lise… tudjuk… mi tu… khm, hogy is volt tovább?
– Tudjuk – vette át a szót Lise –, hogy amikor a barátok megígérik egymásnak, hogy mindig össze fognak tartani, akkor az egy meg egy meg egy több mint három.
– Úgy van! – vágta rá Bulle. – Nos? Mit mondasz? Igen vagy nem?
Lise hosszasan nézte Bullét. Azután ezt mondta:
– Esernyő.
– Esernyő? – bámult rá Bulle értetlenül.
– Esernyőt is viszek magammal. Vagy ha már a p betűs holmiknál járunk: paraplét. Ugyanis úgy hallottam, az évnek ebben a szakában borzasztóan sokat esik Párizsban. Bulle kettőt pislogott, majd végre leesett neki, mit jelent Lise válasza.
– Juhééé! – ujjongott szökdécselve. – Párizsba megyünk! Kánkántáncosnők! Crème brûlée! Champs-Élysées! Eiffel-torony
"

"– Ceceelefánt? – csodálkozott Lise, aki ebben a pillanatban meg is bánta a kérdését.
– Akkora, mint egy ház és narkolepsziában szenved – magyarázta Bulle. – Ami azt jelenti, hogy váratlanul, előzetes figyelmeztetés nélkül képes elaludni és felborulni. Vagyis ha nem tartózkodsz biztonságos távolságban tőle, azt kockáztatod, hogy bármelyik pillanatban egy tizennyolc tonnás ceceelefántot kapsz a nyakadba.
"


"Az asszonyság kérdő tekintettel Bullére és Lisére mutatott, majd jobb keze öt ujjának hegyét a szájához emelte.
– És azt is érted, hogy most mit kérdez? – tudakolta Lise.
– Hogy meg tudjuk-e tippelni, hány ujja fér be a szájába? – tétovázott Bulle.

– Azt akarja kérdezni, hogy éhesek vagyunk-e, te fafej!"

"A professzor halkan felnyögött mellette:
– Élünk?
– Ühüm – mormolta Lise, miközben a pillantása végigsiklott a kard lapján egészen a markolatot szorongató csöppnyi kézig, majd tovább a kék egyenruhát viselő kis fickóig, aki szabad kezével hevesen gesztikulálva beszélt a néphez:
– Ígérem, hogy a lehetséges összes adót, valamint a dohányáru, a benzin, a játékok és a mediterrán utazások jövedéki adóját is csökkenteni fogjuk!
– Bulle! – sziszegte Lise halkan. – Te meg mit művelsz?
Bulle szónoklata megszakadt, míg visszasúgta:
– Csitt! Kézben tartom a dolgot. Az imént győztem meg hetvenezer fegyveres pasast, hogy menjenek haza. Csak figyelj…
Bulle megköszörülte a torkát, és újból kieresztette a hangját:
– Eltörlöm a fogfájást, a tornaórát és a hóolvadást! És eltörlöm a halálbüntetést is. Különösen, ha kissé különös professzorokról és harcias kislányokról van szó. Amennyiben meg tudunk egyezni ebben, mindenki Playstationt kap karácsonyra!
Bulle újra lehalkította a hangját:
– Látjátok? Bólogatnak. A kezemből esznek.
– Attól tartok, nem egészen – szólalt meg doktor Proktor.
A professzornak igaza volt, mert a tömegben több helyen is ingerült zúgolódás támadt. Néhányan a vérpad felé rázták az öklüket.
– Lefejezést akarunk! – kiáltotta egy hang.
– Látni akarjuk, ahogy a kis fickó feje a kosárba hullik! – kiáltotta egy másik."


A kissé infantilis előző történet ennek a nyomába sem ér, úgy marad le mögötte, mint egy köhögő fing ki-kihagyó léghuzata. Mondjuk ez a túlbonyolítottság lehet hogy visszaüt a kicsiknél: a rengeteg furfangos bakugrás térben és időben talán már követhetetlen a számukra (meg Waterloo és a párizsi forradalmi terror), annál szórakoztatóbb lehet az esti mesét celebráló szőlőknek - mert tuti, hogy ennél a mesénél a másik szülő is ott fülel a párnák közül - vagy a kádból.

[4/5]

 

*

 

Jo Nesbø (1960-): Doktor Proktor pukipora (3.) - szeleburdi világvége

[Doktor Proktor og verdens undergang, 2010] ford. Petrikovics Edit
Kolibri, 2013.

 

A Hold túlsó oldalán megbújt, majd holdkaméleonok képében (és vizes zoknikban) visszacsoszogó szörny-nácik (mert arra hajaznak erősen, bár a nácikra talán nem volt jellemző a valagukból fürtökben lógó aranyér), szóval a holdkaméleonok az elmondottak ellenére azért örvendetesek az én szívemnek, mert mostantól bármely elgépelésemre magyarázatul szolgálnak.

Ezt persze nem fejthetem ki, ahogy nem zúdíthatom ide az összes kedvenc poénomat sem, szóval röviden csak annyit: ezt is tessenek ki- vagy felolvasni.

Nnéha azért kissé sok már, mint pl. a pókember játszó Perry, a páratlan patás lábú perui pók.

 

"– Úgy tűnik, nyakunkon a világvége – jegyezte meg szárazon doktor Proktor, majd döcögve a bejárati ajtó felé indult.
– Van valami ötlete, hogy mit tegyünk? – kérdezte Lise.
– Hogyne – válaszolta a professzor.
– Mégpedig?
– Amit mindig. Karamellpudingot készítünk."

"A rendőrség közleménye szerint drámaian megnőtt az eltűnt zoknikról szóló bejelentések száma."


"– Ébredj, minden anyák leganyábbika! Hasadra süt a nap. A mamája megfordult, véreres szemével gyanakodva Bullére bámult, majd felhorkantott: – Már megint hazudsz, Bulle!"


"Bulle teli torokból ordított valamit, ami sajnos nem tűri a nyomdafestéket, mivel ez mégiscsak egy gyerekkönyv."


"– Odasüss! – suttogta Lise. – Csak egy köntös van rajta!

– És sízokni – mormolta Bulle. – Messziről bűzlik róla, hogy holdkaméleon."

 

"Bulle megdermedt. A dokumentumra nagy, piros betűkkel ezt a feliratot pecsételték:
ROPANT TITKOS
A pecsét közvetlenül a dokumentum címe fölé került, amely így hangzott: DÁNIA (a kis mocsokláda!) ÉS A VILÁG TÖBI RÉSZÉNEK MEGSZÁLÁSA – TERVEK
A tervet Göran Clason, a gofriezred parancsnoka készítette. Svédből fordítota: Tandoora Hansen hadnagy.

Bulle tisztában volt vele, hogy ideje lenne nyúlcipőt húznia, de ez pontosan az a fajta dokumentum volt, amelyről a magafajta szuperkémeknek álmodoznak, amely után mind a tíz ujjukat megnyalták volna, amely után egész életükben kutattak, anélkül, hogy valaha ráakadtak volna! Bulle az erkélyajtó felé pislogott. Gregor várta őt. Lepillantott a dokumentumra.

ROPANT TITKOS.

Belelapozott. Azután olvasni kezdett.

A TERV NAGY VONALAKBAN: A terv nagy vonalakban Dánia (a kis mocsokláda!) lerohanását vázolja fel. Első lépésként (lásd 1. fejezet) oda kel csapást mérnünk, ahol a legjoban fáj: egy bomba Legoland (a kis mocsokváros!) kelős közepére, hogy a levegőbe röpítsük azt az ostoba építőkockahalmot."

 

 "– Ő királyi fensége – szólalt meg az úszószemüveges babkaró. – Doktor Proktor vagyok, és arra kérjük, intézzen beszédet a norvég néphez, hogy megjöjjön a józan eszük!
– Ez az! – ragyogott fel a király arca, és kitöltötte a függőleges hetest: J-Ó-Z-A-N.

(...)
– Hallvard Tenoresent meg kell állítani! – kiáltotta a kislány. – Egyébként nem is ez az igazi neve. Jodolf Sztálernek hívják, és egy holdkaméleon.
– Úgy – így a király. – És mi fán terem az a holdkaméleon?

– Úgy néz ki, mint egy pávián, és csupa aranyér a feneke – felelte a fiú.
– És kinek nem? – mormolta a király, és lázas keresgélésbe kezdett a keresztrejtvényben"

 

"– Bizony. Az ember úgy érzi, mintha egyenesen az agyába fúródna, amely pillanatokon belül forrni és bugyogni kezd.
– H-hagyja békén az agyamat!
– Egy feltétellel – mondta a Strobe tanárnőnek nevezett hölgy. – Mégpedig azzal, hogy teszi királyi kötelességét.
– Úgy lesz. És… öhm, mi is lenne az?
A copfos kislány átvette a szót:
– Elmondja a norvég népnek, hogy Jodolf Sztáler egy közönséges csaló, és hogy nem kell azt tenniük, amit ő mond. Mégpedig most azonnal!
– Ó, te magasságos! – mondta a király. – Komolyan azt hiszik, hogy… képes vagyok csak úgy beszédet tartani?
A delegáció egy emberként bólintott.
– Ez minden? – kérdezte a király. – Tartsak beszédet?
– Igen, alapvetően erről lenne szó – bólintott az úszószemüveges babkaró. – Valahogy úgy, ahogy a felmenője tette a világháború alatt Londonban. Beszédet intézett a néphez, meggyőzte őket, hogy vegyék fel a harcot a túlerővel szemben.
– Hm – mondta a király. – És megtették?
– Nos. Talán nem annyian, mint kívánatos lett volna, de többen, mintha nem mondott volna semmit.
– Értem. – A király elgondolkodva méregette őket, miközben meghányta-vetette magában a hallottakat. Az elődje rövid rádióbeszédeket tartott, majd vissza is térhetett a kandalló mellé a keresztrejtvényeihez. A háború után pedig valóban visszaköltözhetett a palotába. Másfelől viszont rémesen fárasztó effajta beszédeket írni.
– Bízunk önben, ő királyi fensége – mondta szelíden Strobe tanárnő, és rámosolygott.
A király pedig csak arra tudott gondolni, hogy észvesztően bájos. Azután odahajolt hozzá:
– Kettőnk közt szólva, Strobe tanárnő, ez az ő királyi fensége némileg idejétmúlt és merev megszólítás. Szólítson csak ő királyinak.
"


Olvass többet, tévézz kevesebbet!

[4]

 

*

Jo Nesbø (1960-): Doktor Proktor pukipora (4.) - a nagy aranyrablás

[Doktor Proktor og det store gullrøveriet, 2012] ford. Petrikovics Edit
Kolibri, 2014.

 

 

Mint a címlapról is látható, a focié a kulcsszerep, pontosabban a nemzeti aranytartalékokkal is felérő sztárfocisták. (Minden név: csapat és személynév mögött gyönyörűen felsejlenek az elmúlt évek sporthíreiben visszhangzó celebek).

A címlappal csak annyi a bibi, a jó szándékú bibi, hogy bár a lányok is képesek átmenni fingonautába - magyarul egy csillagközit fingani (ezt még maga Bülle is, ha nehezen is, de elismerte egy korábbi részben), de az itt bemutatott aranylövést bizony Lise mutatja be a döntő fontosságú mérkőzés végén. Úgy látszik, a hazai borítókra még nem fér rá egy pukizó kislány. Mondjuk ezt a norvég kiadás nem is erőltette, ott Bülle sprintel éppen arannyal a zsebében:


A befejező (ugye nem?!) kötet is sziporkázik, mint egy csillámporral kevert pukirakéta, poénos és kalandos kicsinek és felnőttnek egyaránt - például Bülle kocsmai nyitójelenetén (párbeszédén a kocsmárossal) nyígtam a gyönyörtől.

Az pedig alighanem világirodalmi nóvum, hogy egy író gyerekhősei világába belép felnőttregényeinek hőse, mert itt bizony felbukkan megidéződik az éppen Hongkongban dekkoló hórihorgas, szőke szupernyomozó, aki sajnos stoplámpaként hunyorog ki az őt körbeölelő herioinködből (és ez azért is fura, mert Harry Hole-t már egy évvel korábban kivégezte Nesbø). Ezért is kellett átvenni az ügyet a norvég nemzetbiztonságtól Doktor Proktor csipetcsapatának. (Mely kommandóról többször jutott eszembe Austin Powers, meg az MI-5-féle szuperkütyük, de erről csak én tehetek.)

Ahogy egy másik könyvesblogger fogalmazta e kötet nyomán: írjon Nesbø bármilyen műfajban, akár sci-fit is, örömmel olvassuk az egész életművet.

[4/5]

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr47158537

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.