[Der einzige Mann auf dem Kontinent, 2009] ford. Nádori Lídia
Magvető, 2011
[három eltömődött sarokráspoly]
Az ÉS-ben hájpolva lesz, mert Mora E.P. német fordítója, és sosem fogják bevallni, hogy egy rakás, kínkeserves sz*r. (Írni tudhat, ez érződik, de nagyon antiregénynek készült – és az is lett, sajnos. Szövegmazohistáknak ajánlott: nem fel-, hanem megkorbácsol a belőle áradó unalom.)
Ráadásul T. Mora belekerült nálam a hazaáruló kategóriába (szül. Sopronban): amikor megírja egy magyar kávézóban elfogyasztott Krúdy-fröccs receptjét, nem teszi hozzá, hogy ezt ideát mi hogy nevezzük, hogy kinek a nevét viseli. (Pedig meister Krúdy megérdemelné a reklámot német nyelvterületen, még Kertész is megnevezte őt, mint egyik mesterét/elődjét, amikor anno, a Nobel kihirdetése napján az első interjút adta.) Nálam ennek elmulasztása igen súlyos vétek. De mert Morát (ez esetben legalábbis) nemigen lehet komolyan venni, nem kell az én puffogásomat sem. :o)
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)