 |
 |
 |
 + |
Jo Nesbø: Vér a havon
[Blod på snø, 2015] ford. Petrikovics Edit
Animus, 2015.
Hogy kegyetlen - egyben igazságos - legyek, mint a skandináv alvilág, Jo bácsi naná hogy felajánlotta jótékonysági célra a könyv bevételét, amikor ő a filmjogokra gyúrt, azaz gyúrta forgatókönyvvé az egész krimit, ezt az egész kisregényt (dupla sorközzel szedett kriminovellát?), amelyben a próza csúcspontja egy menet a hótestű skandináv istennővel – akire épp egy kis halszag ragadt. A többi sutaságról, mint pl. a golyófogó páncélingről ne is essék szó - hullába és eleve holt ötletekbe nem rúgunk -, méltatlan lenne, akárcsak az ordító egyértelműséggel filmvászonra írt utolsó nagyjelenetekről komolyan beszélni.
Van még egy cuki leírásunk a diszlexiáról:
[3/4]
*
Barnaky Péter: Panther on the battlefield
World War Two photobook series 6.
Peko Kft., 2014.
Túl aprólékos a nagymacska különböző szériáinak (Ausf. G., stb.) apró különbözőségeiről (pl. a homlokgéppuskák gömbpéncélzatának módosulásai), meg a frontkatonák buherálásairól – kicsit szakbarbár, és semmit sem mond a Párduc gyakorlati harcértékéről az ellenséggel szemben. Viszont remek a képanyag a páncélos harcok nyomairól, a franciától a magyaron át a szovjet frontig. (Megjegyzés: na ki gyártotta – többek közt - a Párducot? Hát a Daimler-Benz!)
[3/4]
*
Hartay Csaba (1977-): Nem boci! - tejbe aprított irodalom
ill. Földi Andrea
Athenaeum, 2015.
Minden kortárs klasszikus Ottlik pizsamájából bújt elő, írtam nemrég, de vannak kivételek: kortárs agrárköltőnk Veres Péter csizmaszárából bújt volna elő a bugyli mellől – már ha Veresnek lett volna humora. Szóval népiesch, na. És két göcögés közben jegyezzük meg, erősen szociografikus is.
Avagy ilyen minden reggel a tejtükörben borotválkozni – de ezt már aligha érti bárki Hartayn és rajtam kívül, elvégre igen szűk az agrárszcénából gyütt lúdtollfaragók száma.
[4]
*
Dobbs, Michael (1948-): Kártyavár
ford. Rindó Klára és Szabados Tamás
Kossuth, 2015.
„...az egyik miniszter, aki dühös volt rá egyszer, azt mondta neki, hogy olyan a mosolya, mint a kihűlt hamvakat őrző urna füle.”
Zseniális politikai thriller, mely alapja lett a remek filmsorozatnak, még ha csupán brit keretek közt is. Valamint kevesebbet – sőt, egyáltalán nem - kacsintgat ki belőle a főszereplő, a túlzottan ambiciózus újságíró hölgy pedig éppen úgy fest a regényben, mint ahogyan majd Kevin Spacey neje (Robin Wright), egy karcsú skandináv istennő, aki bár ritkán hord tiszta bugyit, de kétségtelenül jelentékeny mellekkel bír – na erre már odafigyeltek az amerikai casting során (Kate Mara).
A legeslegvége kissé elcseszett (ezért az öt alá), de azért a message átjön: rád fagy a mosoly. Ehhez fogható tökéletes szatíra a politikáról csak a – szintén brit - Igenis, miniszter úr : egy kabinetminiszter naplója c. opusz, mármint elsősorban a könyv, mert erről a tévésorozatról is kevesen tudják, hogy egy könyv szolgált forrásul, mégpedig Jonathan Lynn és Antony Jay szerzőpárostól. (Melynek hazai kiadását igencsak khm, egyedivé teszi, hogy éppen Kuncze Gábor írt hozzá előszót.)
[4/5]
*
Keret, Etgar (1967-): Boldog boldogultak
ford. Borgula András
Libri, 2015.
Van élet halál után, csak minek, sőt az öngyilkosság is lehet sorozatgyilkosság, ha úgy (sem) tetszik.
[4/5]
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)