Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18+ (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pável (4) pavel (2) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

201505 [Nagy Bandó András, Tárczy Andor, Orbán János Dénes]

2015.05.05. 16:25 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: mese 2014 janus ezmiez? 2015 *4/5 *3 *3/4 saint-ex

Nagy Bandó András: A kis herceg visszatért
tarczy.jpg
 Orbán János Dénes: A költő, a ringyó és a király

 

Nagy Bandó András: A kis herceg visszatértNagy Bandó András: A kis herceg visszatért

Szamárfül, 2015. 

 

Sokan utálják ma Saint-Ex klasszikusát, ez valami trend, efféle közérdektelenség övezi, amennyire látom a netbarbárok „véleményét”, a Kincskereső kisködmönt is, vagy A Pál utcai fiúkat.

A baj ezzel a kötettel nem az, hogy megpróbálja népszerűsíteni, sőt magyarázni a zseniális mesét, hanem az ahogy: olyan szinten didaktikusan és néhol khm, nyálasan tesz, hogy ezzel csak a „maradék” táborát faragja tovább. Kéziratban lehet hogy bevált egyszer, otthon, az unokával (tippelek), de valójában teljesen felesleges kiadvány. Bocs, Nagy Bandó.

 [3]

*

tarczy.jpgTárczy Andor (1954-): Úgy szépen
ill. Réti János
Ungvár ; Budapest : Intermix, 2014.
Kárpátalja / versek 

 

 

ha nem lennél, ki pólyálna
nektárcsókot lázas számra,
ha nem lennél, ki horgolna
csörgősipkát a halálra?”

(Ha nem lennél, részlet, p32.)
 

Ez az idézet talán esszenciálisan megidézi költői erejét, de gyengéit is: a nektárcsók , valamint a verset záró „poén” jól mutatja hogy a múltból lomot és kincset egyaránt merít. A vékony kis kötetben egyaránt találtam remeklést és (Ady, stb.) epigon verseket – na persze ahány vers, annyi versolvasat. Ahány versolvasó, annyiféle a vers. (A Maradok c. verse például nem utánzat, hanem egy méltó „istentisztelet”, Ady nyomán.)  Egyszerre fogalmaz mágikus, galaktikus léptékben és hajol le mikrovilágba, hol kamaszos pírral hevül a szerelme, hol meg aggastyáni bölcsességgel szenderül el. Képeiről egyik pillanatban azt érzed, ez zseni, aztán vagy rájössz , hogy héhó, ezt már megírták sokan, Nagy Lászlóék, sőt a balladaszerzők is. De pl. a Nyárium ciklus verseiből a Hámlik a vállad, vagy a November végi tánc azért az szép példái, hogy lehet egyszerre modern és archaikus a költészet. Nem idézem, keressétek a könyvet.  

És feltálalnak engem is.
Számban hallgatás citroma.
A mártásból ökörfej szól:
-Hát te is itt vagy, cimbora?”

(Víziók, részlet, p38.)
 

Azért néha úgy odamond, hogy nem lehet nem idéznem: 

Már semmit, semmit nem remélünk.
És mégis kétségbe esünk.”
(Küszöbön, részlet, p53.) 


Tobzódj, duhajkodj, kéjenckedj május.
Új dalt sírjatok lányok, poéták.
Rázzátok meg e rút planétát!”

(Öröm, részlet, p10.)
 

(Ne higgyetek nekem, mindez csak egy gyors átolvasás spontán benyomásai voltak.)

 [3/4]


*

Orbán János Dénes: A költő, a ringyó és a királyOrbán János Dénes (1973-): A költő, a ringyó és a király - Janus Pannonius apokrif költeményei

ill. Gyulai Líviusz, előszó Szőcs Géza
Helikon, 2014. 

csak mélázok, és matatom furulyámat”
(Mihi et Musis)

 

Miképpen Faludy György megrakta/meggyakta/felnyalta Villon kultuszát, akképpen lovagolja most meg az ifjú Janus mester (sajnos máig nem kellő mértékben ágaskodó) hírnevét Erdély formaművésze, OJD, e kései drusza. Villon és Janus közt alig van három év (meg pár királyság), alighanem jól kijöttek volna egymással. (Bár két dudás...) OJD mestere pedig Faludy volt. Ennyi. Körbe is értünk.

 
 De nem csak Janusra írt versek következnek itt, hanem Borges is címzett, ha már ő is bele(m)ártotta magát a Janus-kultuszba (Az első magyar költőre c.) Vagyis Borges valódi versére válaszul Borges és Janus episztola-váltását is megírta OJD. Sőt, Villonnal is küldenek egy galambot. Mármint postát.  Képzelhetjük, Janus most „feltárt” versei közt mikbe botlunk: Pannóniát siratva szidalmakba, pajzán és vulgáris vallomásokba, miszerint

Vallom hát: egy medve szoptatott,
s ha gondolnátok, mindez fikció,
megmutatnám a bundát seggemen,
s e barbár lőcsöt, nem mellékesen.”
(In Prosperum...) 

Természetesen nem utánzások: amellett, hogy bír Janus műveltségével – vagy legalábbis csillogtatja vértezetét, előre is utalgat, ügyesen, még Adyt, Petőfit, Aranyt (újabb Janus!) is belecsempész, s jól teszi, mestere a rímnek, kínrímnek egyaránt.  

Az „igazi”, a tuti persze Janus malac költészete – melyek sajnos, mondom még egyszer, alig ismertek. Igazán szeretném már egyszer az érettségi anyagban látni őket. Persze ettől nem félek. Attól már inkább, hogy OJD Janus helyett is learatja a babérokat.  

Ha nem is az a „poétikai teljesítmény, melyre évszázadonként szükségünk van” - mint ezt Szőcs várja el (sőt, rendeli meg) Orbántól (mármint a Jánostól), azért olvasni érdemes. Lesz majd olvasó, a zsenge fajta, kinek pupillája úgy tágul majd, mint e versekben lakó Libera pi... khm, öle, s lesz kiégett, kéjenc is, kinek ölében meg sem remeg majd a könyv. 

Kezdőknek: senki ne tartson a latintól, csak a verscímek vannak így megadva, de azért némely verssor mellé elkél egy profán latin szótár. 

Azért akad még egy s más. Janus versiben nagyítóval (és teljes filológiai vértezettel) kimutatható (a felszín alatti erekben) egy kemény kritika (Hiszen Mátyás mégiscsak a mecénása volt.). Aki nagyon akar, OJD-nél is talál beszólogatást, hogy Szőcsnek-e, vagy még magasabb polcnak címezve, ki tudja? Persze csak aki nagyon akar, az talál.

Ugyanúgy sima önirónia is lehet. Itt van pl. az Adulatio (Dörgölőzés) c. poéma, benne remek szurkákkal. Vagy még durvább A nyelvmester Ernuszt Jánosnak című. (Később még talán idemásolom őket.)
 Két nagyobb részlet – pazar mindegyik:

 ojd_de_hist.jpg

OJD nagyívű, cinikus és bravúrosan többfenekű, Poeta et rex / A költő és a király c. versfüzére időtlen, rendszereken átívelő és egyetemes érvényű. Akár a mának is szólhat. De nem én mondtam.  Idemásoltam az egészet, nehogy még nyoma vesszen a neten...  

POETA ET REX
A költő és a király

I.
Mely országnak nem üzennél hadat,

s mely portát nem sarcoltál meg hazádban?
Van-é fogalmad, mennyibe kerül
a pórnépnek hódítói rögeszméd?
Mi tüzeli, mondd, harci szellemed?
Alexandrosszal hált netán anyád?
Hittem egykor: ím, époszi család,
dicső atyád, hazánknak hérosza,
bajnok bátyád, antik tragédiák
elbukott hőseit
idéző figura,
és te, a mesében a legkisebb királyfi,
a rég szenvedő ország
megváltó, jó ura…
Egy hősi ének körvonalazódott,
nem felségáruló,
baljós episztola.Ó, te trónoddal oly elégedetlen,
izgága hős, mielőtt képzeletben
letipornál újabb s újabb vidéket,
olvasd a kegyből kipottyant poétát,
s hallgasd meg jó Vitézed!
Atyád hazáját védelmezte bátran,
céltalan nem hódított.
Nem volt hiú. Földön hált,
közkatonákkal ivott.
Nem pénzért mentek érte a tűzbe.
A nép szerette. Téged?
Téged elűzne.A szeretetről ennyit.
A pénz következik.
Rettegett sereged
két aranyat eszik.
Havonta – és fejenként.
Két hízott ökör ára.
És mindeközben tudjuk:
a zsoldosnak nincs hazája.
Mindig nyugatra nézel. Én ellátok keletre.
El nem feledhetem Konstantinápoly
alkonyát. És most a végeken
egy szál karddal halálra szánt vitézek
várják, mit hoz reájuk
a kutyafejű végzet.Én szeszélyes királyom,
nem tudhatod, mi les rád,
gyilok, nyavalya, méreg…
És fejvesztett hazánkról
borzalmas látomásom
már elzokogtam néked.
De fontosabb Podjebrád
megleckéztetése,
s újabb s újabb vidékek…
Époszt akartam írni rólatok,
Aeneisét az új magyar koroknak.
Ám tűzbe dobtam minden vázlatot:
nem állítok versszobrot zsarnokomnak.

II.
Fölpofoztad nagybátyám, jó Vitézt.
Ellentmondott, mire te fölpofoztad.
Tőle tanultál mindent, discipulus,
mégis kezet emeltél mesteredre.
Király mivoltod mentség nem lehet.
Kushadtál börtönökben,
valami csodát vagy inkább
könnyű halált remélvén.
Vékony hajszálon függött,
vagy néhány vaskos érmén
az életed. Ki volt, ki
megváltott őreidtől?Most lábaidnál fél Európa.
Memento mori: egy tetves börtönőr,
néhány ezüst, egy szaros tőr,
ennyi
a történelemóra.Nem lettél volna nélküle király,
nem támadt volna újabb alkalom!
Mellékszereplő lettél volna tán
egy bátyádénál kisebb vérpadon.

III.
Ki választott? A nép avagy az Isten?
Kit képviselsz? Tézist vagy népedet?
Vagy egyszerűen önnön
hatalmad rabja vagy?
Teérted, tőled él az ország,
vagy érte, tőle létezel magad?
Már most tudom a válaszod,
tudom, király, hisz tőlem rendeled…

IV.
És a költőről mit tudsz?
Hányszor hány közhelyet?
Talán félsz tőle? Szarsz rá?
Bár félig tiszteled?Nyelvjáték ez szerinted?
Csupán költői pátosz?Fogai közt a vízen
valami szépet áthoz?A költő puha állat,
magában élő alkat.Ha megfizetjük, írja.
Ha megfizetjük, hallgat?

V.
Főúri cím nem szállott énreám,
tudás emel más halandók fölé.
Tanultam. Sokat. És többet tudok,
mint te, király és egész udvarod.
Én másképp látom, más aspektusában
e kort. A múlt és közelmúlt kusza
rajzából sejlik a borzalmas jövő.
Gondolj Bizáncra! Miként dúlta föl
a keresztény – illetve keresztes Nyugat,
majd elfoglalta Kelet, a hitetlen,
s átrendeződtek az erővonalak,
és most Buda vára van metszetükben,
és már vetik a sárkányfogakat…
Erős vagy, túl erős és iszonyú okos.
Retteg tőled a császár s a szultán nemkülönben.
De nem vagy bölcs. És főképp: nem halhatatlan.
Meggyilkolnak. Ez ilyen egyszerű.
Memento mori: egy tetves akárki,
testőr, szakács, apród, lovász, cseléd,
néhány ezüst – és ennyi volt a lét.
Ha lesz fiad, jut néki is gyilok.
A hatalom ezért komplikált dolog:
mielőtt ő gyilkolna meg,
meg kell gyilkolnod gyilkosod.

VI.
A költő tudja a harc művészetét,
és nemkülönben az uralkodásét.
Ő gondolattal, érzelemmel játszik,
költői eszközök hadát vezérli
a megcélzott hatásért.
Nevetsz, ha úgy akarja, vagy zokogsz.
Szerelmes leszel. Lázadsz. Csillapodsz.
Irányít téged, hiszen ő az úr.
Akár egy verset, olyan ravaszul
faraghatsz új, győztes stratégiákat.
A sorok mögött ott lapul a terv,
és a beavatatlant
megtéveszti a látszat.
Lehettem volna, király, beavatód,
ki megtanít a világ harmóniáját
építő, mozgásban tartó titokra.
De hitted, tudás is jár a trónnal,
hát többé senki nem oktathatott.
Cizellált költemény helyett,
uralkodásod zavaros próza lett,
mit tovább olvasni
már nem, már nem lehet.

VII.
Ezt az országot én is építettem.
Általam sarjadt itt a bölcselet,
s e világhírű alkotói műhelyt
– büszkeséged –
én teremtettem neked.
Én köveztem le az udvarod,
hol addig disznók röfögtek,
most művészek peripatetizálnak,
múzsák pörögnek,
s fényezik csillagod.
Igen, nem az enyémet,
én majd pofont kapok,
s mit együtt építettünk,
te eltékozolod.Szemedbe mondom:
mindenkori játszmád

kápráztató – de mégis gyermeteg.
És jól tudom, hogy felségárulás,
de immár nékem kell
hazám sorsát kezembe vennem,
s halálig tartó párbajt
vívnom, király, veled.Találkozunk tehát…
Hogy hol, nem tudhatom.
A harctéren. Börtönben.
Szín- avagy vérpadon.
És igazságunk eldől
– bár értelmezhetetlen –,
megrendelt krónikában,
vagy fizetetlen versben."

(Az egész itt olvasható: Poeta et rex. További részletek a fenti linkeken.) 

[OJD: 4/5,
Gyulai Líviusz: 5]

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr767432398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása