[Die Engel: Überlieferung, Gestalt, Deutung, 2001?] ford. Liska Endre
Hagyomány és értelmezés
Corvina, 2005.
Így az advent sűrűjében gondolnunk kell védangyalainkra is (bár ünnepnapjuk a katol. naptárban okt. 2.): mert ennek történetét is rejti ez a kis terjedelmű, de olvasmányos történeti, kultúrhistoriográfiai munka, bemutatva a zsidó-keresztény-muszlim hagyományt, régi héber szövegektõl a kortárs egyházi és ezoterikus ill. áltudományos tanokig (Däniken szerint ugye ufókról beszélünk).
Teremtésükrõl nem szól a szentírás: készen lépnek/szállnak elénk. Fõ forrásaink róluk apokrif szövegek (pl. Tóbiás könyve) – ez sokat elárul a mindenkor hivatalos álláspontokról is.
A védangyalok a hellén kor termékei (ld. Hénoch könyve) – és ugyanezen történetek szereplõi a bukott angyalok is: az elsõk még kisigényűek, egyszerűen rágerjedtek az emberekre... vagy háborúkra csábítják õket, csak késõbb törnek Uruk ellen.
A 'Sátán' a héber ’ellenfél’-bõl ered, , de jelentette a perek vádlóját, ügyészét is. A Lucifer név etimológiája szerint ’a Gonosz mint villám bukott le az égbõl’, ennek gör. eredetije, a heoszphorosz: ’fényes csillag’, hajnalcsillag - amely elnyomja a többi fényt, de hajnalban eltűnik – egy õsi csillagisten bukását jelentõ mese lehet a végsõ eredete a sztorinak.
El tudunk képzelni remete angyalokat? A legendárium szerint az elsõ remeteközösséget alapító Pakhómiosznak angyal, egyik társa a remeteségben adta a regulát. De a bencés szabályzat szintén elõírja a mindennapi kapcsolattartást – akár a cella magányában is – az angyalokkal.
Nagy Szent Gergely pápa 600 körül – és nem az első és utolsó ezzel – felállítja az angyalok szinte hűbéri, hierarchikus rendjét, legfelül a szeráfokkal (ez ered. sivatagi mérgeskígyó, ’tüzes harapással’, ami a szerelem tüze értelmében válik allegorikussá, majd veszik fel az angyalok is a módosult attribútumot) és a kerubokkal (mezopotámiai szfinx-szerû szörny eredetileg), legalul a ’sima’ (ark)angyalokkal (gör. arkhé = kezdet, eredeti, ’legfõbb rangú’).
Hivatalosan már a 325-ös niceai zsinat is deklarálja létüket és ehhez az 1870-es évekig szó szerint ragaszkodnak Rómában. A protestánsok sem cáfolták létüket, csak az eszement középkori számítgatásokat – pl. hogy hány angyal fér meg egy tű fokán. (Aquinói Szt. Tamás tornáztatta ezzel elméjét.) Számukról is vita folyt: Jézus 6 légiónyira becsülte, ami pontosan 72 ezer, de ez inkább költõi túlzás volt: a ’sok’ szinonimája. Albertus Magnus kerek 4 milliárdra teszi a számukat, a héber hagyomány nem kerekít: 301 millió x ezer y darabra -nem jegyeztem meg - állította ki a leltárt).
Luther éppen egyik legnagyobb éllovasa volt a gonosz (ami ugye szintén angyal) elleni hajtóvadászatnak is, e tekintetben nem vetették el ’a pápisták babonaságát’. Ám a felvilágosodással alapvetõen megváltozott a helyzet: az újkori protestáns teológia atyja, F. Schleiermacher szerint ők csupán az emberi képzelet szülöttei. A II. vatikáni zsinaton már nem is foglalkoztak velük…
A biblia több személyes ember-angyal találkozót is leír - a legnevezetesebb Jákob harca egy angyallal. Erre késõbb is akad példa: Mohamed angyalokat figyelve tanulta meg az új vallás alapjait, akárcsak Josef Smith, a mormon egyház megalapítója az 1820-as években. Szt. Mihály jelent meg Jeanne d’Arcnak, és jóval korábban Nagy Szt. Gergelynek is, hírül adván: vége a pestisnek. Elsõ ábrázolásaikon tógát, sarut viselnek, csak a kora-középkorban nõ szárnyuk, ill. kapnak glóriát bizánci stílusban.
Attribútumaik folyamatosan változnak az idõvel, de testük is egyre emberibb, sõt kacérabbak, teltebb idomúak. A puttók (ez toszkán nyelvjárásból való) a trecento Barbi babái.
A Biblia csak 3 angyalt nevez nevén: Mihályt, Gábrielt és Rafaelt (és, teszem hozzá, a Sátánt). Apokrifekben bukkanak fel még angyalnevek: pl. Uriel, Aldinus. Hármójukról - mármint nem a Sátánról, hanem az említett Mihályról, Gábrielről és Rafaelről - már a 8. században döntöttek, és bizony még napjainkban, a Vatikán számítógéprendszereit is e 3 angyalról nevezték el…
A kötet sok szépirodalmi művet ajánl, Miltontól kezdve – én egy olyat, amit említ: Anatole France: Lázadó angyalokját érdemes még elolvasni, nagy élmény… + két filmet, bár eléggé közismertek: Berlin felett az ég , Angyalok városa. Meg egy, ami evidens:
![olvastam még [201802]](https://m.blog.hu/pa/pavelolvas/image/.external/.thumbs/0d6b1385828415e5b393b3d6fbe351bc_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)