1945, valahol Németországban
[1945, 2005] ford. Csősz Róbert
Európa, 2011.
[4 szem brikett]
Kissé olyan, mint az szovjetek rettegett dobtárasa: néha önismétlő, és nagy a szórása. De komolyra fordítva a szót: nem történészi szakmunka, „csak” egy újságíró alapos áttekintése az utolsó háborús évről – pontosabban az Ardennek-beli csatától a németek nyomorúságos, de régóta első békés karácsonyáig. Közben, mint egy izgága cicerone, átkerget minket a távol-keleti frontokon, az atombombákon, nemzetközi kongresszusokon is, de mindvégig Németországra koncentrálva.
egy szovjet katona Németországban, 1945
„Nehéz németnek lenni” – summázza a dilemmákat, melyek az országot még Sztálinnál is jobban megnyomorítani szándékozó Morgenthau-féle terveknél érez, miközben őszintén szégyenkezik is nemzete háborús bűnei miatt. Szóval kiváló „népszerűsítő történelem”-féle kiadvány, jellegénél fogva ugyan kissé túldramatizálja a történelmi személyek sorsát, s talán éppúgy az egyszeri emberét is, töriszakon nem lesz kötelező, de ajánlott talán, én pl. mindig ezeket szerettem jobban.
A kézikönyvekből hiányoznak afféle infók, hogy pl. egy német bányász (a béke kitörése után) hogyan egészítette ki a bérét egy szem tyúkjával: a heti öt tojásból egyet ő evett meg, a többit cigarettára cserélte, majd azokat élelemre, így szegényes fizetésének duplája jött össze… Vagy: megengedték, hogy mindenki öt szál dohányt vessen, de aztán az adóellenőrök szigorún jártak ellenőrizni a virágágyásokat… Német alapossággal még a romok közt is.
szinte bárhol Németországban, 1945
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)