Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18+ (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pavel (2) pável (4) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Pornográfia tanszék - a pszichoanalízis hazai előtörténete

2012.02.15. 15:10 | Pável | 4 komment

Címkék: freud 2011

Erős Ferenc: Pszichoanalízis és forradalom - Ferenczi Sándor és a budapesti egyetem 1918/19-ben
tanulmány és dokumentumok

Jószöveg Műhely, 2011.

 [4 mély ülés]  
 

 

A bolsevikok, akik még nem fedezték fel, hogy a pszichoanalízis burzsoá eltévelyedés, aminek a kitalálására a kapitalisták bújtatták fel Freudot, hogy szembeszálljon Marx-szal, valamennyire kedvelték, és Ferencziből a pszichoanalízis első egyetemi professzorát csinálták.”

(Ernest Jones: Sigmund Freud, 1957:12-13.,
idézi Erős, 97.)

 

Ferenczi volt az első Magyarországon, aki a lélekbúvárlat és az álomfejtés lázától bezsongott századfordulón (Frued: Die Traumdeutung [Álomfejtés], 1900) elsőként kezdett professzionálisan foglalkozni a pszichoanalízissel – Freuddal a szabadkőműves Stein Fülöp hozta őt össze, Jung közvetítésével. De a magyar előtörténetnél muszáj megemlíteni Decsi Imre és Brenner József (Csáth Géza) nevét is.

 

Ferenczi (asszimilálódott zsidó, könyvkereskedő család sarjaként, még Frankelként született (1873), és a miskolci protestáns gimnázium után még jórészt azokhoz a professzorokhoz járt a bécsi orvosin, akik Freudot is tanították. Ekkor még nem volt külön tantárgy, pláne szakirány a pszichiátria: még a neurológia, a belgyógyászat keretében hallhattak egyáltalán a lélektanról a századvég diákjai. (A lélekről ekkoriban jobbára még ennyit tud csak deklarálni a katedrák szürke állománya: „agytömecsek váladéka” - p23.) Saját visszaemlékezései szerint Ferenczi csak Krafft-Ebinghől hallott a lélekgyógyászatról, viszont az indexe szerint nem is vette fel a professzor óráit. Ezek szerint csak belógott, mint Pável annak idején Popper előadásaira, szabadidejében.)


Ferenczi Sándor (1873-1933)

 

Ferenczi 1898-ban, a budapesti Rókus „bujakór” (nemi beteg) osztályán kezdte az orvosi praxist, akit érdekel: annak is a Rákóczi (Kerepesi) út – Vas utca sarkán lévő dologház női osztályán (1930-ban lebontották az eredetileg kolerakórháznak épült szárnyat.) Itt, a „razziás” részlegen alig másfél évet töltött, de máris tudományos kutatásba kezdett, a nemi betegség idegrendszerre gyakorolt hatását vizsgálta. 

 


"F.S. személyi minősítője,1903" - KLIKKRE NAGYUL


Következő állomása, 3 évig, a Szegényház téri (ma: Rózsák tere) Elisabethinum, azaz Erzsébet Szegényház elmeosztálya. Az alulfizetett fővárosi állások és a rettenetes munkakörülmények mellett többféle magánpraxist is folytatott az évek során, pl. törvényszéki szakértőként vagy ideggyógyászati szakrendelőkben. Ráébredt arra is: karrier az egyetem folyosóin építhető, nem a zsúfolt rendelőintézetekben. A "nagy háborúig" több tucat cikket, dolgozatot publikál, nem csak ideggyógyászati témákban, hanem a betegbiztosítástól a szexualitásig, a „furunkulustól a spiritizmusig”. Utóbbinak az 1890-es években lett a híve és pszichoanalitikusként is az maradt.

Orvosi pályájának nagy fordulata az 1900-as évekre esik: személyesen is találkozik a nagy Zsiga bácsival 1908-ban, a cikkek túlsúlyát átveszik a tanulmányok, és 1910-ben kiadhatja ez idő alatt írt pszichoanalitikai írásait: Lélekelemzés. Értekezések a pszihoanalízis köréből - melyhez Freud írt előszót. (Sznob sóhaj.) Ekkor már sűrű levelezésben állnak egymással. 

Freud 1902-es „Szerdai Társaságát” (majd az ebből kinövő Bécsi Pszichoanalitikai Egyesület), az ezt követő zürichi (Jung), berlini (Abraham) stb. körök nyomán nem alakult magyar pszichoanalitikai társaság, az 1908-as Galilei kör (alap.: Pikler Gyula) inkább csak afféle egyetemista TIT-ként funkcionált. De ez a kör segíti majd hozzá Ferenczit, hogy – a történelemben először – egyetemi kinevezést kapjon 1919-ben. (Freud hasonló bécsi titulusai csak üres üres címek voltak, szóval ténylegesen a tanítványé a Guiness-rekord.)

 

Itt térnék ki a kötet társadalomtörténeti részére: eddig ez a szál jobbára abban merült ki, hogy minden lehetséges alkalommal megemlítette, ki zsidó a szereplők közül ill. az adott szakmában és helyen mekkora volt a zsidóság részaránya. Elvégre nem puszta orvostörténetnek készült a munka, félig a Tanácsköztársasághoz vezető útról is szólna, a fülszöveg szerint. Mindezt csak azért vetettem fel, mert most a Galilei körnél idézi magát Ferenczit, aki egy ízben Freudnak jelenti: „a hallgatók 9/10-es zsidó volt!” (Csak az nem világos, miért emeli ezt ki maga F.S.? És, khm, mi szólnának ehhez pl. a legutóbb Kocsis Zoltánt támadók, hehehe.)

 

Ferenczi nem egyedül tartott itt lélektani előadásokat – egy szakmabelinek itt már rengeteg ismerős név szerepelhet – pl. Varga Jenő, Radó Sándor, stb. (p36.) Utóbbi lesz az 1914-re bejegyzett szakmai egyesület második vezetője, persze FS elnöklete mellett. A tagság lassan verbuválódik, és FS sajnálatára egyelőre az orvosok is kisebbségben vannak benne – Radó például jogász, de nemsokára végez az orvosin is. Tanítványok pedig végképp alig kerülnek. A kör legnagyobb nyereménye talán Ignotus: a a szerkesztése alatt álló Nyugat egészen megszűnéséig fog pszichoanalitikus témájú írásokat közölni.

 

Mindezek ellenére FS igyekezett távol tartani a körtől riválisait, a már említett Decsit és Steint... Osztották egymást rendesen, oda-vissza folyt az adok-kapok. FS így gyónta meg Stein-utálatát Freudnak: „Hogy egy fiatalabb tanítson engem – az kellemetlen a számomra.” (Hoppá! - p41.) De leszólja azt a Moravcsik Gyulát is (régi kollégáját a Rókusból), aki ekkoriban már világszínvonalú idegklinikát (a SOTE Neur. Klinika elődjét) vezetett, és erős fenntartásokkal fogadta a psz.-t (őmellette dolgozott Brenner József is.)

 

Szerzőnk a psz. magyar előtörténetét folyton próbálja egyfajta történeti dimenzióba terelni, de ezeket minden átmenet nélkül teszi meg, egyszer csak felveti a korabeli zsidókérdést, majd elejti, majd megint felidéz egy statisztikát vagy korabeli véleményt, majd hirtelen kultúrharcról kezd beszélni (p45.) Lehet, hogy ezek miatt a szellemtörténetben kevéssé járatos orvosnövendéket vagy egy mindennapi átlagolvasót elbizonytalanítja majd a kötet amúgy gyakran frappáns, már-már pletykaéhes aprólékossággal előadott történetmesélése.

 

FS a háborút a pápai huszárok honvédorvosaként vészeli át – a hátországban, puskaport nem szagolva, ahogy azt mondják, hobbi(/úr)lovasként össze is jön neki a végére az ezredorvosi rang. (Nem akarom cikizni, végül is elvégezte tiszti tanfolyamokat is, ráadásul igen fess volt az egyenruhában.)

 

Betekintést nyerünk a háborús orvoslásba: ekkoriban elektrosokkal "gyógyítják" a harctéri pszichózist... (Mondjuk ez nem a kor szégyene, inkább annak az utókoré, amely még legalább fél évszázadig használja mindenféle „jobb híján” esetben is - lásd Az üvegburát Sylvia Plathtól.)

 

Maga FS így számol be Freudnak első esetéről a Mária Valéria kórház* idegosztályán, 19146-ban:

„Egy háborús traumás esetet analizáltam (…) Sajnos kiderült , hogy a beteg háborús megrázkódtatás előtti évben elvesztett egy apát, két fivért (a háborúban) és egy feleséget hűtlenség révén. Ha egy ilyen még aztán 24 óra hosszat egy hulla alatt kell feküdnie, akkor nehéz megmondani, hogy a neurózisából mennyi a háborús trauma. (Reszket és artikulálatlanul beszél.)”
  (p55-56.)

 

(* Később lakótelep, nyomortelep lett, a barakktelep helyén épült fel 1945 után a József Attila lakótelep.)

 

Csak a háború legvégén lépi meg a hadvezetés, hogy a már minden módon gyógyíthatatlan - több százezer - katona alávethető az újfajta pszichoanalitikus kezelésnek. De ekkor már 1918 őszét írták. Mindebben nagy szerepe lehetett a nem sokkal korábban Breslauból a frontviszonyok miatt Budapestre áthelyezett 5. Nemzetközi Pszichoanalitikai Kongresszusnak – melyen Freud is részt vett - és amelyen Ferenczit a tudományos társaság elnökévé választották.

 

1918 októberénél FR életrajza és az orvoslástörténet lassacskán történelemmé formálódik, beépül a politikatörténet is. Gondolhatnánk, a szoftbalos fordulat felkarolta Ferencziék ügyét, de korántsem, maga FS így panaszkodik (szokás szerint) Freudnak:

 

„a szociáldemokraták között sincs igazán barátunk”.

 

Viszont több száz medikus tüntet azért, hogy a pszichoanalízis [a továbbiakban: psz.] egyetemi tantárgy legyen. 

 

Maga Freud arról cikkez – immár 1919-ben -, hogy a pszichoanalízist ne csak az orvosin, de minden egyetemi szakon oktatni kéne. A népköztársasági fordulat sem hozat el nekik a Kánaánt, hiába lett az egyesület egyik tagja, Varga Jenő egyenesen pénzügyi népbiztos, FS ismét így ír Freudnak:

 

„Természetesen a legújabb vezetők is rendkívül barátságtalanok, de talán a modernitásukat véli bizonyítani, amikor, amint hallom, támogatni akarnak minket.”

 

Mindeközben rengeteg érdekességet megtudunk az hazai felsőoktatás belharcairól, az egyetemi népbiztosságtól a nőjogig (bármilyen hihetetlen: szoros összefüggés lesz a női medikusok túlsúlya és a numerus clausus között) de ezek elmesélése már meghaladja egy blog kereteit.

 

FS 1919 április végén megkapja egyetemi tanári kinevezését, melyet elég egyértelműen a politikai nyomásnak köszönhet (bár Kunfi nem is volt a pszichoanalízis híve, Lukács György meg aztán nagyon nem), lévén az orvosi kar élén - zömmel - még mindig azok ültek, akik korábban azzal utasították el a kérelmét, hogy a freudizmus merő „pornográfia”....

 

Az Aréna úton jelöltek ki - szintén újonnan felállított - apparátusa számára egy klinikát (az Aréna úti Batizfalvy szanatóriumot, ma átépítve idősek otthona a Dózsa György úton). A psz. ”körből” sokan mások is elnyertek különböző státuszokat az újjáalakított felsőoktatásban – és milyen próféta Freud: még a bölcsészkaron is létesült egy „rendkívüli kísérleti lélektani tanszék” (Hermann Imrével).

 

De a dicsőséges 133 napnak hamar vége lett. A Tanácsköztársaság valamennyi egyetemi kinevezését visszavonják 1919 augusztusban. FS szabadságát töltötte a TK bukásakor, mondhatni, jó történelmi érzékkel vett ki egyben hat hét szabadságot... A kötet egy szót sem ír hátralevő éveiről, esküszöm, a lexikonban kellett után néznem. (Tegyetek úgy ti is, hehe.)

 

Kollégái közül több ellen eljárás indul (sokukat kizárják az orvosegyesületből is – bár ez akkor még nem volt a praxis feltétele), további életútjuk igen változatos: van, aki a katedrán marad (Hermann Imre), sokan nyugatra emigrálnak 1919 után (Radó Sándor), vagy lesz, aki fogolycserével (Varjas Sándor) vagy rövid nyugati kitér után (Varga Jenő) kerül a SZU-ba (Varjas ott a sztálini terrorba pusztul bele 1904-ben). 

 


F.S. egyetemi tanári illetményének megszüntetése, 1920 - KLIKK


Azt könnyű elképzelni, hogy a fehérterror illetve a konszolidáció kora mit tart erről a „zsidó huncutságról”, szerencsére a könyv még kitekint a történetnek ezen fejezetére is, bár igen szűkszavúan, pedig micsoda téma ez is! Ráadásul a psz-t 1920 után jobbról és balról (Lukács) egyaránt támadták. 

A könyv közel felét kitevő melléklet a legváltozatosabb forrásokat kínálja a magyar psz. előtörténetéhez: meghívókat psz. konfrenciára, hadügyi fogalmazványokat, korabeli cikkeket, a medikus petíció névsorát, Freud, orvosprofesszorok és mások leveleit és jelentéseit, stb. stb.- pontosabban ezek fotómásolatát.

 

 *

 

Ajánlott irodalom – a kötet szakirodalmi listája nyomán:

 

- Jones, Ernest: Sigmund Freud élete és munkássága

 

- Ignotus: Túl az óFerenczián - válogatás Ignotus pszichoanalitikus vonatkozású írásaiból
Összeáll., a lábjegyzeteket, az elő- és utószót írta Hárs György Péter

 

- Typus Budapestiensis - tanulmányok a pszichoanalízis budapesti iskolájának történetéről és hatásáról. Szerk. Erős Ferenc, Lénárd Kata, Bókay Antal.. Thalassa, 2008.

 

-Erős Ferenc: Trauma és történelem : szociálpszichológiai és pszichoanalitikus tanulmányok
Jószöveg Műhely, . 2007

 

-Erős Ferenc: Kultuszok a pszichoanalízis történetében - egy Ferenczi-monográfia vázlata
Jószöveg Műhely, cop. 2004.

 

-A megtalált nyelv - válogatás magyar származású francia pszichoanalitikusok munkáiból
Szerk. Ritter Andrea, Erős Ferenc.. -- Budapest : Új Mandátum, 2001

 

-Erős Ferenc: Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus
Gondolat, 1986

 

-Erős Ferenc: Pszichoanalízis és kulturális emlékezet
Jószöveg Műhely, 2010

 

-Levelezés / Sigmund Freud, Ferenczi Sándor
szerk. Eva Brabant, stb.
Thalassa Alapítvány : Pólya, 2000-2005.

 

-Etkind, Aleksandr: A lehetetlen Erósza - a pszichoanalízis története Oroszországban
Európa, 1999

 

-Kovács M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus - a magyar orvosi, ügyvédi és mérnöki kar politikája 1867 és 1945 között
Helikon, 2001

 

- Hajdu Tibor, Kerepeszki Róbert, Kovács M. Mária: Számokba zárt sorsok : a numerus clausus 90 év távlatából
Holokauszt Emlékközp., 2011. 

 


Erős Ferenc (1946-) 

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr304104415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mrs. Capote · http://gerincrevagva.blog.hu/ 2012.02.15. 15:18:31

Cím alapján biztosan nem vettem volna a kezembe, de most kedvet csináltál hozzá... Vannak benne kóresetek, meg minden?

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2012.02.15. 15:23:17

@Mrs. Capote: hai
csak pár eset dokumentumai a legvégén - fotózva. Nem jellemező, na. De remek tippet ad kutatóknak, fondszámig menően, a BTL-be!

Mrs. Capote · http://gerincrevagva.blog.hu/ 2012.02.15. 22:09:35

@Pável: kár, pedig azt hittem, hogy tele van szaftos kórsztorikkal... :( de attól majd még belenézek
süti beállítások módosítása