[Filó Vera rajz.]
Móra, 2012.
"Itt, ahol a busz se jár,
Lakott egyszer egy
király."
Erdős Virágot el tudom képzelni, hogy felmosás közben is verset dünnyög és a gyerekeivel órákon át rímben beszél, és talán még a bevásárlócédulát is jambusokban írja össze.
"Teát
végképp nem iszok!
Beleugrott a piszok!Piszok a teába?
Hű!
Á, az csak a tea-
fű!"
A legszebb, ahogy népmesei és modern irodalmi töredékeket (most épp egy József A.-verssor rémlik), szófordulatokat fűz a meséjébe, amit egy gyerek még nem is, csak a felolvasó felnőtt vehet észre – ilyenek miatt érdemes felnőtt fejjel újraolvasni ezeket.
"Még hogy ásó!
Még hogy kapa!
Sületlenség minden
szava!"
" Pimpáré királykisasszonyt királyi szülei férjhez akarják adni, jönnek a kérők, akik mind pályáznak Pimpáré kezére, de ő elutasítja őket, hiszen nem szülői önkény hatására, hanem szerelemből akar férjhez menni. A királykisasszonyt azért akarják a szülők férjhez adni, mert kiürült a kincstár, és a királyi udvar csődben van, s gazdag kérőben reménykednek. Ám abban a pillanatban, amikor Pimpáré kikosarazza az utolsó kérőt, hatalmas porfelleg és szélvihar támad, sötét lesz, és a királykisasszonyt elrabolja a Varjúkirály és a fia. Vakvarjúcska hites feleségének tekinti az ölébe pottyant királylányt, aki persze vonakodik. Ám Vakvarjúcska három próbát is kiáll, amelyben megvédelmezi Pimpárét, előbb a szarkák, majd a vadkutyák, végül az utcakölykök támadását veri vissza. A próbatételek közben megsérül és meg is vakul, s most Pimpárén a sor, hogy védelmezze és bizonyítson. Elhatározza, hogy hazamegy királyi szüleihez, akiknek már bizonyára hiányzik egyetlen leányuk. Közben fény derül arra is, hogy Vakvarjúcska valójában elvarázsolt királyfi, apjának palotáját valaha haramiák gyújtották fel és égették porig, csak ő és felséges apja menekült meg, és a tűzben koromfekete varjúvá változott. Ám ha megtalálja mellette tűzön-vízen át kitartó párját, talán ismét visszaváltozhat."
(fülszöveg)
A végén igazából nem a Vakvarjúcska, az elvarázsolt Varjú Gáspár lesz királyfivá, hanem a lányka, Pimpáré változik varjúvá – szülei sem ismernek rá többé, mindez Erdős közéletibb megnyilvánulásai tükrében akár úgy is értelmezhető, hogy a szép szöszi, gádzsó kislány elfogadja ugyan a cigány fiú szerelmét (erre a képi világ is utal), de azzal magára vonja szülei elutasítását, kiközösítését. Merész, de még ez is belefér. (Viszont a programiság sosem használ egy műnek. ez is csak azért tűnt fel, mert olyan sután lett lezárva a mese.)
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)