Őszintén a cigányokról - Szabóné Kármán Judit romológussal beszélget Naszádi Kriszta
Harmat, 2012
cigányság / Magyarország / interjú
"…és nem írom alá, hogy a többség rasszista, ha ezt hallom, ki is kérem a magyarság nevében."
"Mindig az a célom, hogy a hallgatók fejében és szívében is legyen tudás. Elviszem őket cigánytelepre, hogy ne csak beszéljek, hanem testközelből is megérezzék az egész élethelyzetet – úgy mondjuk ezt, hogy „érzékenyítés”. Egy másik csoport medikushallgatói a kurzusom második órája után azzal fogadtak, hogy „na, tanárnő, megvolt az érzékenyítés!”. Pont romológia után lementek a Nagyvárad téri aluljáróba, ahol egyiküket cigány fiúk kirabolták. De azért ők is végig volt volt a kurzuson."
Romológiai gyorstalpaló: cigány történelem, néprajz, szociológia, pásztorológia, napjaink. Egy – részben képzelt – „darázsfészekről, egy méhésszel.”
"-…Dobos Károly, a legendás református pap [szerint] „akkor leszel igazi missziós munkás, ha már egyszer becsaptak”. És Géza többször el is mesélte, hogyan történt az ő „tűzkeresztsége”, amikor kipakolták a lakását, és utána az ő saját étkészletével terítettek neki a cigány keresztfia otthonában…
-Nem lehet szépíteni ennek a munkának a nehézségeit. (…)"
Gazdag, bölcs beszélgetőskönyv, egy valami hiányzik csak belőle, az, amit viszont bőven kapunk a pofánkba nap mint nap: a hisztéria. Nem pártpolitikus diskurzuskötet, sem pro, sem kontra, SZ.K.J. – aki volt szociális gondozó, de mellette a cigány értelmiség szociológusa is – tudja és tudatja is, kettőn áll a vásár, egy élhető közös jövő érdekében – a többség toleranciája mellett – pl. a cigány „elit” cseréjére vagy éppen a gettómentalitás megváltoztatására is szükség lenne. Meg az elvert milliárdok jobb elosztására – leosztások helyett. (lásd http://www.szabonekarmanjudit.hu/oszinten-a-ciganykerdesrol)
Persze a megoldás nem ebben a könyvben rejlik. (Bár a történelem tapasztalata szerint nem is vezet jó felé, ha ilyen-olyan „megoldásokat” keresünk.) Addig is, a „cigányút” marad egy körforgalom, kivezető utak nélkül…
"Ha tehát ezt így folytatjuk, abból nagy baj lesz, még nagyobb katasztrófák, mint Olaszliszka meg Tatárszentgyörgy."*
* ő ajánlja pár oldallal később, ezúttal már az integrált oktatás szükségességéről beszélve:
Elliot Aronson: Columbine után – az iskolai erőszak szociálpszichológiája. Ab Ovo, 2009
"Az integrációt az ellenzői igyekeznek liberális huncutságnak beállítani, ugyanakkor érdekes, hogy a végrehajtásában két különböző színű városvezetés, a fideszes Lázár János irányította Hódmezővásárhely és az MSZP-s Botka László vezette Szeged járnak az élen."
A kevés mai, fiatal cigány értelmiségnél jól látja a romológus, egyrészt milyen emberfeletti munkát végeznek, másrészt a túlkompenzálást is érzékeli, ami ezzel jár: magánéleti tragédiákkal – a diplomás cigány a gádzsóknak még cigány, a cigányoknak már nem…
SZKJ a doktori értekézéseben a cigány elitet a magyar értelmiség történetével párhuzamosan vizsgálta, és a népi kollégisták, a Fényes szelek nemzedékeiben meg is találta a közöset. És tartva a történtek megismétlődésétől, felemlíti az első generációs értelmiségi, a szó szerint libalegelőről érkező színész, Soós Imre végzetét, aki – feleségével együtt – követett el öngyilkosságot, mikor a hatalom – őt, a frissen kitüntetett és agyonajnározott művészt – nem engedték ki 1957-ben a VIT-re. Mert „féltek, hogy paraszti származása miatt nem tud majd megfelelően viselkedni!” (p133.)
Persze nem csak siralmak völgye tárul elénk a könyvben, csodás példákat hallhatunk benne a ki- és feltörni vágyásról, igazi hősi életutakról – pl. a „madzagóvoda”: a jobb híján ilyen szegényesen elkerített gyermekkertészet Hodászon…
[4,5]
Korábbi kötetei:
A magyarországi roma/cigány értelmiség historiográfiája, helyzete, mentális állapota Gondolat, 2012.
A magyarországi cigány értelmiség helyzete, mentális állapota
Pécs : PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológiai Tansz., 2005
Családgondozás, krízisprevenció
Medicina, 2004.
Honlap
http://www.szabonekarmanjudit.hu
További idézetek: moly.hu
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)