Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18+ (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pável (4) pavel (2) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

A betegágy is lehet kalózhajó (butykos, pityizés, pudding, stb.)

2013.12.06. 12:38 | Pável | 3 komment

Címkék: 1966 1943 1883 1887 *5

kincses sz delfin.jpgR. L. Stevenson: A kincses sziget
[The treasure island, 1883] ford. Devecseri Gábor et al. (lásd alább)

[5 nyolcforintos]

 


- Heten a halott ládáján
- Yo-ho-ho, meg egy üveg rum!”
(ford. Devecseri G.)


"Tizenöten voltak matrózok
A halott ládáján;
Tizenöt farkas.. mind matrózok,
Johohó... johohó!..."
Mind akarta a butykost..."
(ford. Kürthy E.)



 

Az egész világirodalom egyik legnagyobb klasszikusát egy tüdőbetegsége miatt szanatóriumi nyugalomra intett alig 33 éves skót fickó írta meg svájci gyógyturistaként Davosban: a Kincses Sziget az örökkévalóság egyik legjobb ifjúsági regénye volt és marad, ámen.

 

Az emberfia legszebb olvasmányélményei gyerekkorából valók, dunyhák és befőttesüvegek közül, lázmérővel és buksisimogatásokkal, már ha ezekben szünet áll be és a gyerekember előveheti – na nem a tabletjét, hanem - rongyosra gyűrt és markolászott meg szamárfülezett kedvenc regényét, aminek már a sajtóhibáit is fejből tudja, de ezekkel együtt olvassa újra meg újra, egészségesen leckeírás helyett és betegágyból, hivatásszerűen. Ilyen könyvek nélkül nem is nőhet fel senki, vagy ha mégis, hát a gyerekjogi törvényekbe kellene lefektetni, netán újabb alkotmánykiegészítésként, legalább ezzel lenne értelme a matatásnak a jognak asztalánál.

A Treasure Island (1883) Stevenson második könyve, ezután alig pár évvel írta meg az őt talán még emlékezetesebbé tevő Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esetét – gondolnánk, gyerekirodalom után nagy váltás, pedig egyáltalán nem. A Kincses szigetben már bőven benne van nem csak egy rakás legalja gazember esetleírása, de szinte Mr. Hyde alakja is a falábú szakács, a hol úriemberként, hol a legkegyetlenebb kalózként viselkedő Silver alias Hosszú John. Hogy mennyire főszereplő ez a kétszínű bűnözőzseni, mi sem bizonyítja, hogy az első címverzió tkp. az első számú kalózról szól még: „The Sea Cook, or Treasure Island: a Story for Boys”.

Így lép elénk a negatív főhős - Livesey doktornak írja a jámbor, derék lovag, John Trelawney. A kiemelések tőlem - tiszta Baljós árnyak...

 

"...végre a legszerencsésebb véletlen elém hozta éppen azt az embert, akire szükségem volt.

 

A rakodóparton álltam, mikor egészen véletlenül beszédbe elegyedtem vele. Megtudtam, hogy régi tengerész. Kocsmája van, ismeri az összes tengerészeket Bristolban, már betege lett a szárazföldnek, és szeretne egy jó helyet kapni, hogy mint hajószakács újra a tengerre szállhasson. Csak azért ődöngött itt ezen a délelőttön is – mint mondta –, hogy egyet szippanthasson a sós levegőből.

 

Szörnyen megsajnáltam – Ön is ezt tette volna –, és merő szánalomból, ott helyben alkalmaztam őt hajószakácsnak. Hosszú John Silver a neve; fél lába hiányzik, de ezt ajánlólevélnek vettem, minthogy a haza szolgálatában veszítette el, a halhatatlan Hawke admirális alatt. Nincs nyugdíja, Livesey. Mit szól, milyen undorító korban élünk.

 

Hát jó uram, azt hittem, csak egy szakácsot találtam, pedig tulajdonképpen egész legénységet fedeztem fel. Silver és én együtt néhány nap alatt a legszívósabb tengeri medvék társaságát gyűjtöttük össze – egyik sem valami kellemes látvány, de látszik az arcukon, hogy rettenthetetlen fickók. Állítom, hogy egy fregatt ellen is harcba tudnánk bocsátkozni.

 

Hosszú John még meg is szabadította a hajót kettőtől a hat vagy hét ember közül, akiket én már azelőtt alkalmaztam. Egy perc alatt bebizonyította, hogy ezek az édesvízi patkányoknak ahhoz a fajtájához tartoznak, amelytől ilyen fontos vállalkozás során félnünk kell.

(ford. Devecseri G.)

 


a titkos térkép, melyért vér folyt... számos angol kiadás melléklete 
via 


 

 

Bár felnőtt fejjel óvatosan kell kiválasztani az újraolvasás tárgyát, mert igen könnyen vezethet csalódáshoz, ezt feltétlenül érdemes újra kézbe venni, mert egyrészt a csalódás kizárva, másrészt tele van érettebb fejjel is élvezhető poénokkal - na jó, ne túlozzunk, azért akadnak benne:

 

„– Jim, Jim – szólott, láthatóan tetszett neki a név. – Nos hát, Jim, én olyan csúnya életet éltem; hogy te szégyellnéd még meghallgatni is. Például, ha így rám nézel, gondolnád, hogy az én anyám... nagyon jámbor asszony volt?
– Hát bizony, nemigen – feleltem.”


"Elfelejtettem közölni Önnel, hogy Silver vagyonos ember: magam győződtem meg róla, letéte van egy bankban, melyhez még nem nyúlt. Feleségét hagyja itt, hogy az vezesse a vendéglőjét, és mivel a felesége színes asszony, meg lehet bocsátani két olyan megrögzött Agglegénynek, mint Maga meg én, ha úgy gondoljuk, hogy nemcsak az egészsége, hanem a felesége is oka annak, hogy újra bolyongásra szánja magát."

(ford. Devecseri G.)


 

 

Walter Paget illusztrációja (1899)
via

 


Nem is gondolnánk, magyarul milyen korán lehetett olvasni Stevensont: kedvenc kötetünket sem ávéhás egyenruhájában fordítgatta este műszak után (netán két kihallgatás levezetése közt) Devecseri Gábor, hanem még a háború előtt, mondhatnánk, illegalitásban: az ő fordításában a Kincses sziget elsőként a „Grill klasszikus regényei” sorozatban 1943-ban jelent meg, egybekötve a David Balfour elrablásával (mely egy újabb híres, Kidnapped c. regényét jelenti, ford. Kilényi Mária).


Mármint ez az, ahogy mi ma ismerjük, mert már a könyv születésének évtizedében kiadták idehaza is: Révai kiadó, A magyar ifjúság könyvei sorozatban, ford. Kürthy Emil, 1887. Nézzük meg kicsit jobban, kinek köszönhették a régmúlt kamaszai az első magyar Kincses szigetet:

 

Kürthy Emil (1848-1920) még erősen a 19. század fia (és hogy celebspottingoljunk kicsinyt: két miniszternek is törzsöke, Szemere Bertalan veje és Magyar Bálint dédapja.) Írt újságba és könyvet is, felnőtt és gyerekirodalmat egyaránt (nem csak fiúsat, de lányosat is: Az aranyos. Elbeszélés fiatal lányok számára - ami persze inkább regény a maga 184 oldalával, stb.) Sokat fordított, angolból, franciából, és pl. ő ülteti először magyarra - sajnos még átdolgozásból - Tom Sawyert (Tamás úrfi kalandjai. Regényes elbeszélés, 1886, Révai)

Mivel a neje a századfordulón egy Háztartás c. könyvsorozatot is vitt, néha abba is dolgozott álnéven. Már 23 évesen írt színdarabot (A szökevény), majd a Magyar ifjúság szerkesztője (alcíme: "képes lap a serdültebb ifjúság számára"), ebben a minőségben is lesz ifjúsági regényük fordítója. Mellesleg: e lapnál lesz utóda Mikszáth Kálmán.

Ami az első kiadás legnagyobb hátránya: teljesen hiányoznak az illusztrációk, gondolom nem csak nekem, de a korabeli ifjúságnak is. Kürthy fordítása kihagyja a verses előszót, és nem csak átdolgozott, netán rövidített (azért nem mentem át filológusba), de lehet hogy néha éppen hozzátoldott is - lásd a mottóként idézett rigmust, amit "vén tengeri farkas" gajdol a kocsmában. Aranyos a tudálékossága: Trelawney nemesi címét nem fordítja le lovagra - néha mégis, úrra -, hanem marad a squire-nél, de lábjegyzetben (egy ifjúsági regénynél!) elmagyarázza a squire és esquire szavak különbségét... Viszont nem fordítja le pl. Flint kapitány Walrus (Rozmár) hajójának nevét, pedig egész beszédes hajónév... Pedig a századfordulón elég kevés gyerkőc tudhatott ánglusul. Mindemellett persze régies, patinás szavakkal is él:


"- És Arrow úr, az ön kormányosa, szintén nem tetszik önnek?
- Nem, uram. Azt hiszem, hogy érti a mesterségét, de nagyon pajtáskodik a legénységgel. A kormányosnak tekintélyéről nem szabad megfeledkezni, az ördögben (sic!) is! Nem szabad pityizálni a matrózokkal.
- Talán korhely? Kérdé a squire.
- Azt nem mondom. Csak azt állítom, hogy nagyon hajlandó embereihez alászállni."
(1887: 87.o.)

 

 

Vagy:

"- Ki ön? kérdezém.

- Benn Glunn, felelé. (És a hangja olyan rekedt volt, mint egy ócska, rozsdás závár.) Én a szegény Benn Glunn vagyok. Három éve már, hogy nem beszéltem emberi teremtéssel."
(139-140.o.)

 

 

kincses sz 1kiad kürthy emil.jpg
<<< Révai, 1887
Lent a Révai szövegkiadása "Globus" vasúti kölcsönkönyvtár aranyozott egészvászon-kötésében,
via) >>>



 

Aztán még egy egy emberöltőn belül újabb magyarítás készült, talán addigra elavult Kürthy nyelvezete (a századvégen már erősen aktuális lehetett volna a Magvető kiadó Gyorsuló idő c. könyvsorozata), ez már Király György fordítása (ill. Herman Lipót, Athenaeum, 1920.)

Méltatását még ez évben Halász Gyula írja meg a Nyugatban:

">Egy csípős szeptemberi reggelen" - írja Robert Louis Stevenson, a Treasure Island szerzője - "vidáman duruzsoló tűz mellett - az eső verdeste ablakomat - fogtam hozzá A tengeri szakács-hoz.< (Ez volt eredeti címe).
Legelsőbb is a sziget térképét rajzolja meg; a térképet, amely >mindenfajta könyvek között a legkevésbé fárasztó olvasmány és tartalomban a leggazdagabb.<
És amikor >megmozdul a térkép tengere<, megalkotja hozzá Stevenson a kalandos történetet, iskolába járó mostohafiára, Lloyd Osbourne-ra gondolva, aki kérte őt, írjon neki >valami érdekeset<.
A könyv még készen sincs, a Young Folks kiadója megkezdte közlését. A közlemények alá ez a név van írva: Captain George North. Amikor két évvel később, 1883-ban, a regény könyv alakban megjelenik, Stevensont lepi meg legjobban a páratlan írói siker. "Sajátságos gondolatok támadnak az emberben< - írja szüleinek - >mily roppant rossz kell hogy legyen a könyvek rendes sorsa; azok a könyvek, amelyeket a tudákosok nyomdafestékre se tartottak érdemesnek - éppen ezek azok, amelyek dicsőséget és puddingot hoznak nekem<".

 

 

 

 

kincses sz 1920.jpg(1920)
(mek.hu)

 




A klasszikus persze, ami örökre belopta magát a kis- és nagyfiúk szívébe, az a dicsőséges, felülmúlhatatlan, nagyszerű Delfin sorozat kötete Devecserivel, csehszlovák - magyar közös kiadásban, a „bratislavai” Tatran illetve a Móra közös gyermekeként.(mek.hu)

 

És most látom csak, létezik egy legújabb, negyedik fordítás is: A kincses-sziget Ford. és a jegyzeteket összeáll. Gy. Horváth László, Európa, 2004. >>>

 

El ne felejtsünk megemlékezni Bérczi Ottóról és pazar illusztrációiról. Akiről alig tudni valamit: egyedül a PIM/névtér adatbázisa írja meg a születési évét (1929) és hogy grafikus, illusztrátor, karikaturista, rejtvénykészítő is volt (illusztrált a kifestőktől a matematikán át az atomok világát bemutató könyvekig mindent). Bármeddig elnézegetem:



 

kincses sz delfin.jpgMóra, Delfin-sor., öt kiadás: 1966-tól 1983-ig




Flint kapitány története:

 

"– Gyere csak, Hawkins – mondogatta –, gyere egy kis meseszóra Johnhoz. Senkit sem látok szívesebben, mint téged, fiacskám. Ülj le, és hallgasd meg, amit mondok. Itt van Flint kapitány... Flint kapitánynak hívom a papagájomat, a hírneves kalóz után... itt van tehát Flint kapitány, és szerencsét jósol az utunknak. Ugye, kapitány?

 

És a papagáj mindannyiszor irtózatosan sebesen ezt darálta: “Nyolcforintos! Nyolcforintos! Nyolcforintos!” – míg az ember lassan el nem csodálkozott, hogy hogyan bírja szusszal, vagy míg John rá nem borította zsebkendőjét a kalitkára.

 

– Bizony, ez a madár talán kétszáz éves is megvan már, Hawkins – mondogatta a szakács –, a legtöbbje örökké szok élni, és ha valaki is látott már több gaztettet, hát az csak maga az ördög lehetett. Ez a papagáj Englanddel vitorlázott, a nagy England kapitánnyal, a kalózzal. Madagaszkárnál is ott volt, Malabárnál is, Surinamnál, Providence-nál és Portobellónál. Ott volt, mikor kihalászták az elpusztult ezüst hajókat. Ott tanulta meg, hogy “nyolcforintos”, és nem is csoda. Hiszen háromszázötvenezret találtak belőlük, Hawkins! Ott volt, mikor elfogták az indiai alkirályt. Goa előtt, ott bizony, és ha ránézel, hát azt hiszed, hogy valami madárfióka. Pedig bizony szagoltál te puskaport ugye, kapitány?

– Vigyázz! Kész! – rikoltotta erre a papagáj.

– Legény ez a talpán, az bizony – mondja ilyenkor a szakács, és cukrot ad neki a zsebéből. A madár pedig csipkedni kezdi a kalitka drótját, és minden képzeletet meghaladó szörnyűséges káromkodásba fog."
(ford. Devecseri G.)

 



*


 

 

Zombis vagy egyéb trendi változatáról nem tudok, de persze folyatták a kalózmesét, ezt maga Stevenson tette lehetővé:


„Minthogy Trelawney lovag, Livesey doktor és a többi urak megkértek, hogy írjak le mindent részletesen, ami a Kincses szigeten történt, kezdettől végig, ne hallgassak el semmit, csak a sziget fekvését, és ezt is csak azért, mert még mindig található rajta ki nem ásott kincs...” - szól a legelső mondata.

És ekképpen az utolsó:

 

"Az ezüstrúd és a fegyverek tudtommal még mindig ott hevernek, ahol Flint elásta őket; annyi bizonyos, hogy énfelőlem nyugodtan heverhetnek. Hat ökörrel sem lehetne engem újra elvonszolni arra az átkozott szigetre; legrosszabb álmaim mindig azok, melyekben partjai mentén hallom a hullámtorlás mennydörgését, vagy mikor riadtan ugrom föl ágyamból, ha fölharsan Flint kapitány éles rikoltása, mely még most is fülemben cseng: >Nyolcforintos! Nyolcforintos!<”
(ford. Devecseri G.)

 

Ebbe kapaszkodott bele Robert Kampókéz Leeson, akinek az Újra a Kincses szigeten (Silver's Revenge) c. opuszáról (Móra, 1986) már megmondta a tutit egy Kblogos kolléga: „kicsit olyan, mintha a Karib-tenger 4-ben Jack Sparrow helyett a szintén beszédhibás Fekete Pákó dülöngélne egy hungarocell csónakban, kitömött papagájjal a vállán.”

 

Talán már nincs is más dolga a poszt írójának, mint hogy tovább hátrálva Stevenson művében felidézzük a versgyanús – a neten keringő kalózkiadásokban prózába tömörített - előszót:

 

Ha matrózmesék és dalok,
vihar, kaland, kalózhadak,
ha kitett matrózok, hajók,
szigetek, kincs a föld alatt,
s újramondva a régi vad
történet megragadja még
a mai bölcsebb ifjakat,
mint lelkem megragadta rég:


– akkor hát rajta! De ha nem,
ha már a tudós-útra tért
ifjú nem hevül szertelen
Baltantyne-ért és Kingstonért:
vagy a cooperi ős honért:
úgy is jó! S hadd feküdjem én
rablóimmal e hajdan élt
hősök sírjának mély ölén.”



 

Ássuk ki Stevensont! „Még mindig található… ki nem ásott kincs.”

 

 


Robert Louis Stevenson

(Edinburgh, 1850. – Vailima, Apia közelében, Szamoa, 1894.)

 


online (jé, nem is kalóz) szövegek Stevensontól: MEK

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr145676934

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

elvi sík 2013.12.15. 09:10:35

Ezer gratuláció a mélyen alapos, filológiai értelemben is pazar cikkért! Ezt elírtad előlem; mégpedig úgy, hogy irigyelni sincs képem - kivéve a betegágyas részt...

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2013.12.16. 09:48:01

@elvi sík: ó, ugyan.
amúgy a 4. ford. még ismeretlen előttem, Gy.Horváth teljesen újrafordította, majd belenézek egyszer, h nála mi lett a versikéből...

fűzfavirág 2013.12.16. 12:07:44

@Pável: elővettem egy példányt :) az előszó tuti versben van, és N. Kiss Zsuzsa fordította (jól, mint mindig).
süti beállítások módosítása