
Nádszál Kv., 2004., 2005.
ford. Ördögh Bálint
(Igen, a borítón jobbra egy korsó Guinnesst kortyolgat egy apáca!)
Gondtalanul tökéletlenek - egy Írországban tekergő német taxis summázza így a frankót az írekről, a könyv tulajdonképpen ennek bővebb kifejtése humorral, sok bulival, sörcsapról sörcsapra szállva, mint egy alkesz pillangó.
Maga a félig ír, félig angol szerzőnk pedig a németeken röhög leginkább - együtt az angolokkal, akiken meg az írekkel nevet együtt. Ne gondoljuk, hogy szerzőnk valami identitászavaros debil ,nagyon is belevaló (ma már kissé koros) srác, csak még ép az önironikus vénája. Jó nagy adagot kapunk a nem sértő, ironikus nemzetkarakterológiákból (leginkább a turistákra fókuszálva), Japántól Amerikáig (talán utóbbiakat azért alázza is egy kicsit...)
Írország is kap belőle, mert globalizációja (milyen mértékegységet is válasszunk ennek mérésére?) sok Bábelnyivel jutott előre az utóbbi években. A smaragdsziget eljutott oda, hogy bármikor ehetsz egy sztéket az olasz vendéglőben, és több helyen árulnak - méregdrágán - kínait, mint helyi étket - és a könyv még csak a '90-es évek emléke.
Számomra a hatalmas kavalkádból, így az olvasás befejezése ill. a könyv tesónak ajándékba adása után hetekkel, az az ír figura a legemlékezetesebb, aki saját levágott raszta hajából font kalapot magának, majd sorra nyerte vele a fogadásokat a kocsmárosoktól, hogy miből készülhetett a fejrevalója.
A vidéki Írországot járja be Pete, menekül a kisebbfajta városkáktól is, útikönyvnek csak akkor alkalmas, ha magunk is nyugalomra vágyunk, nem a diszkósodó, giccsesedő ír turistaiparra.
Azzal a jelszóval indult neki, hogy minden olyan kocsmába betér, ami az ő nevét viseli... sőt, tulajdonképpen egyet sem hagyott ki, legyen bármi is a cégéren. Van, ahol rokonként fogodták, van ahol ő maga is iszkolt elfele. Nem ínyenc: nem vezetett listát az éttermekről és a sörökről sem, beérte a leggagyibb szállásokkal , tulajdonképpen csak a helyi társasági életet, az ír bennszülötteket kereste, őket faggatta, a tősgyökeres pubhangulat vezette útján a következő állomás felé.
"Ha idegen városba érkezel, vásárolj egy helyi újságot, feltétlenül igyál egyet. Az éppen folyó bírósági ügyekből, az ingatlanárakból és a gyászjelentésekből sokkal több mindent meg lehet tudni egy városról, mint a legjobb a legjobb utikönyvekből. A sör pedig ahhoz kell, hogy olyan dolgokat is megértsünk, amelyek egyébként kívül esnek a józan ész határain."
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)