Csaplár Vilmos: A magyarok
Az államalapítástól a 2010-es választásokig
Pozsony : Kalligram ; Budapest : Pesti Kalligram, 2011.
[3 és fél zacsi hígmagyar vérplazma]
"A nem létező országnak rengeteg történelme van, annyi, ahány ember elmeséli."
Lapos, leckefelmondós szöveggranulátum – talán csak olyan mellékmondataiban nem az, mikor is pl. (hogy egy forró témát említsek) Károlyi Mihályt sem sorolja a pozitív történelmi „termékek” sorába (bár a szobrába nem csimpaszkodik bele).
Egy író(nak – Pável szerint hazug kánonnal – kalibrált személy) rágja előttünk a tollszárat, sokra nem jut, az is jobbára unalmas, történeti pontosság helyett inkább ripacskodó riposztkodó ("Horthy egy fürdőszobában mondott le Szálasi javára" - ami persze igaz, és mégsem.)
Az alcímhez: tkp. csak a reformkornál veszi fel a fonalat, némi kitekintéssel a középkorra, Amerikára vagy épp a vörös Kínára. De igazi témája, még ha másról is beszél, akkor is a homo kadaricus – ma. Az esszé ürügyén elég kuszált, s leginkább a 20. századra fókuszált [rímet hányok Csaplártól!] És ezzel el is érkeztünk a kötet második felét uraló, a nyomokban eleinte esszéisztikus írást élesebb publicisztikává (hol ismét leckefelmondássá) gyurmázó fejezetekhez.
Többek közt ezt dobta a Gugli a "csaplár+magyarok" képkeresésre
Történelmi számvetésnek készülhetett, bár a történész hiányzott hozzá, a szöveggel szemben pedig tévedés volna irodalmi igénnyel fellépni, 'szóképezzük' hát korcsmárosnak Csaplárt, s így máris nevezhetjük a munkáját annak, amihez tényleg jól ért, hanzlinak. (Éljen a pluralista kultpol, meg virágozzák száz virág, de ki ad arra pénz, hogy abból finanszírozzák Cs. sokadik tucat művét ?)
Pozitív, hogy röviden ugyan, de kór röntgenképét adja az irányított rendszerváltásnak, a titkosszolgálati svindlikkel és egyéb umbuldákkal. A belpolitikáról szólva - az alighanem Pünkösti Árpád könyvéből szedett pletykákat - gyáván: névtelenül előadott Fidesz-történeteket undor, valamint ballib kiábrándultság lengi be, mint Szimba-illat a fiúöltözőt.
irredenta időjóslás
Amikor éppen nem felszínes, akkor téved vagy pontatlan (pl. a 2005. évi népszavazás pontjait bemutatva), ezek a jobb esetek, mert máskor netto idióta: pl. hogy a kettős népszavazás kampányában terjedt el a tévék meteorológiai jelentésében az egész Kárpát-medencét lefedő előrejelzés - persze ő ezt is, igen gusztustalanul, az irredentizmus bohóckodásainak tünetei közé sorolja.
Máskor meg - eltérően a még mindig nagy számban köztünk élő ámokfutók szent meggyőződésével szemben -, relatíve tárgyilagosan kezeli a közbeszédben máig forró témákat, mint pl. Őszödöt, a tévéostromot, vagy a tomboló csürhe ráterelését a fideszes tömegre 2006 őszén.
via Gugli 2. - ne kérdezd, mi ez
A legutóbbi évek (fidesz-éra) politikai ámokfutását is felskicceli (jogos-jogtalan kritikákkal), sajnos itt már süt belőle a pártatlanság, persze szolidan csomagolja, mégiscsak tollforgatás a szakmája. (Egyes politikai formációkat nagy tapintattal kezel, másokat meg nagyon nem.)
Alapvető problémája - mint oly sok megmondóembernek ebben az országban -, hogy a tüneteket keveri a bajok gyökerével s ennek megfelelően próbálja, egyszerű kuruzslókhoz méltóan, megnevezni, gyógyítani azt - mintha ráolvasással mennénk a rák ellen.
Történelmünk számos nagy kérdése közül a legnagyobb mégis az marad a végére: kinek és miért készült ez a könyv? Erre tán a vén Huntigton sem tudna választ adni, még odaátról sem.
via Gugli 3.
Valamire talán mégis jó, mert szélsőséges túlzásoktól mentes (azért nem állítanám párba szembe pl. egy Bogár László-féle magyar történelmi vázlattal), és mivel eléggé alapszintű ismeretterjesztő jelleggel bír, akár még fiatalok kezébe is adható, ha azok úgyis csak kortársakat olvasnak (ami alatt persze ritkán értik a tankönyvszerzőket...), a nyelvezete ugyan kissé faramuci lesz nekik, de legalább a füves zacsit kitakarja a kabátzsebben.
Cs. V. (1947-)
...ó, ...ió, recepció:
"A legkínosabb talán az, hogy – valódi, zavarba ejtő, kemény mondatok híján – még provokációként sem erőteljes. Nem világos, hogy – az evidenciákon túl – mire is igyekszik rávilágítani"
prae.hu
+ kalligram , irodalmijelen , moly.hu + részletek: librarius , litera ,
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)