Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke - magyar mesék
Magvető, 2012.
[4,5 ]
Elalélok, instállom, csak csikkantgat a horpaszom – pediglen még csupán a Zemberek zelnökénél járok, ahogy turidanisan nem írná alá a Jussok Jussát. ("…amíg meg nem csördűt a telefon" – percek óra röhögök.)
Szünetjel.
Jó lesz ez (eltekintve pár demagóg mórikálástól, de mit vegyünk az írói munkásság részinek, ha ippeg ezt nem), még annyit megjegyeznék: Parti van annyira Nagy író, hogy keveselljem a pennája hegyire a kis dr. smittpált, valahogy elvártam volna tőle egy elmútnyócévezést is (ki is sajátították mások, pedig). De aki a népszavába írogat újnyilas témában rissz-rossz tárcanovellákat túlontúl feldúltan, annak, belátom, erre aligha marad ideje.
PNL jól kiállította ezzel a tárcát bárcát az unortodox rencernek.
Bravúros, de… maradnak a de-k.
(És kíváncsi vagyok, pl. a Kerál vagy Szijjártó olvassa-e és ha igen, eldugja-e a könyvespolcon Bogár Laca opuszai mögé vagy henceg vele, hogy -Jé, te, ott a nevem!)
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)