A könyveket zömmel férfiak írják, de a statisztikák szerint a nők olvasnak többet. Talány, hogy hová lesznek a férfiak, legalábbis az előbbi létszámfölényük, különösen egy könyvünnepen?! Nos, itt a megoldás - egyben rámutatunk a Könyvfesztiválok legégetőbb problémájára.
(az ihlet percei)
Szóval, hol ihatsz egy sört, bármit a Millenáris környékén a könyvkupacok labirintusából kimenekülve, a Millenáris Nonprofit (?!) Kft. büféjén túl, ahol műanyag pohárba töltik a tucatsörüket, ha már kimész vele a teraszra meg a látóterükből?
Az alig egy nekifutásos köpésnyire lévő Marximban pl. Pilsnert is mérnek, vagy túloldalt, a Gyöngy Presszóban akár még Cserna-Szabó Bundival (vagy éppen a Moszkva tér rendezőjével) is összefuthatsz a törzshelyén, ahol ő fröccsöl', de mi mégis a hűs és (relatíve) olcsó Hoegaardent ajánljuk, bár ennek ára kissé borsos.
Ismét a Duna irányába átpozicionálódva, de még maradva a Combino vonalán, éppen a nemrég újranyílt Átriummal (büfé!) szemben, a Pointer Pubban a délutáni "boldog órák" alatt féláron mélázhatsz el afelett, dedikáltass-e ezzel a huncut, mocskos szájú, polgárpukkasztó 'Uelbekkel, gyöngyhajú finn boszorkánnyal, Sofival, vagy sorban sznobulás helyett inkább eladod a tavalyi Coelho-dedikálásodat, abból is befolyik valamennyi, ha annyi nem is, mint amit itt máris leeresztesz magadból.
Innen már csak pár sarok az Osterbrau a Tölgyfa utcában, ahol már jóféle hazai (itt éppen domonyi) kézműveseket csapolnak. A Tölgyfa utca egy pincéjét lakja a remek cseh konyhát vivő Pivohalle is. Tovább billegve-ballagva a Duna felé pedig a legújabb magyar sörfőzdék (Legenda) teljes sörpalettájába törölhetjük bele sörhabtól ékes bajszunkat: a két villamosmegállóra lévő Kacsa Ganz Sörmanufaktúra söröző emellett a legjobb német és osztrák söröket is kínálja. Update...: és akkor még szóltunk a Macskakőről a vár oldalában, stb.
Az íróembert amúgy sem érdemes a tűző napon, mikrofon mögött keresni, utálja ő azt, gyűlölködve beszél erről, a hakniról a bajtársak körében, immár a pultot támasztva vagy asztaltársaságban, a felesébe kapaszkodva. A téma irodalmi feldolgozottsága a végtelenhez közelít, ezért most nem is idézünk semmi kocsmásat. Helyette útra kelünk és celebspottingolunk egyet-kettőt, majd megpihenünk pl. a Marximban.
Jelszavaink valának: Mit iszik a magyar író?
Ösztöndíj előtt vagy után? - kérdezne vissza a jól értesült kultúrszociológus, joggal, mert valóban nem mindegy, mikor ilyesfajta lére ereszti el magát az íróember. És ez nekünk sem mindegy, az ócska, "világos sörtől savanyú a száj", de egy harapósabb ale, baksör társaságában akár egy egész, mosolygós regény is kikerekedhet egy novellacsutkából.
Íróink, terepen
(forrás: litera.hu)
update, 2018. ápr:
1. a Ganz utca - jó hír! - azóta jóféle hazai kraft sörökkel operál.
2. érezzük ám a környék kocsmautcájának (Lövőház u.) ordító hiányát a leírásból, dolgozunk az ügyön!
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)