
Farkas Wellmann Endre: Lucius Domitius lázbeszéde
Ráció, 2009
moly.hu (további részletekkel)
Jók ezek az erdélyi gyerekek. Bennünk még van virtus. Az „ideátiak” csak a szöszt szedegetik a köldökükből.
A vágy visszakézből
most színes túli nőkről álmodom
kiszínezném velük az életem
ágyunkba bújt kedves a félelem
szorít a lét e rossz koton
Egy fiatal, vérbő macsó líra, liliomoknak nem ajánlva, mert eltipor: a szövegben nem ritka a pinalé ill. a fasz szavak mindenféle továbbképzett formája.
Szentély
és templomában voltam
emlékszik ágika?
egy barokk délután
laterna magica
és kövér volt szerelmünk
és önnek lelke combja
tékozolt kincs mely fényét
most életemre ontja
s vágya a fülledt léten át
úgy metszett ketté
a fásult transzcendenciát
s tette szerelemmé
mit ördög ád az ösztönt
hogy hitemmé lett nyomban
s imádni megtanultam önt
bár templomában ministráns
ha voltam
Tárgya zömmel az exek, ill. a kihűlt test/emlék feletti, gőgös, mégis érzékeny szövegbefojtása a férfibúnak ill. indulatoknak. Meg van ének Néróról is, nem is akármilyen.
Elővers
(részlet)ajánlás helyett csak ennyi le se szarom
hogy milyen kanálison hova oson szarom
versem mily szíveket sebeket tép fel
vagy zárakat. erről szól most e tétel.
ajánlom – s mégse nem – magam.
hogy mit gondol gadamer s ricoeur
az elmélet csak geciben likőr
segglyukamnál szűkebb horizont
mit lila száj és kékharisnya mond
s mielőtt befalja ráhúz egy kotont
Reggel kávé előtt asszem ennél mívesebb verselemzésre képtelen vagyok. (Azt már titkolom, hogy utána is…)
Prágai anzix
olykor azt álmodom
hogy én vagyok a Moldva
szétfolyok Prága szívében
s piszkosfehér turistahajók
úsznak át rajtam
a Károly- s a Légiósok hídja
között, ha lemegy a nap
sörré változom
s mint egy nagy sörpatak
apró habok közt ringatom magam
s a szerelmet, hogy ne fájjon, örökre
konvertálom füstölt-főtt csülökre
s partjaimnál nagy sült kacsák úsznakde fel kell ébredni reggel
de el kel menni holnaptükrömben, mikor én vagyok a Moldva
elviszem Prága arcait
s belemosom itthon a Szamosba
Érdemes olvasni, sőt, újraolvasni is.
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)