tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban
szerk. és az előszót írta Nagy Edit
Madách Irod. Társ., 2010.
Zsebkönyv méret. Nagy Edit bevezetőjét így a "hosszas" helyett így inkább a rövid, de alapos szavakkal minősíteném. Megtudom: az Emberke-paródia inkább szólt a már KF korában is elterjedt, leegyszerűsített szövegkiadásoknak, mintsem Madáchról. Megtudom továbbá: KF az egyik legnagyobb Madách-szakértő volt - csak ügyesen titkolta.
Ádámka nem akart menni
Évikével almát enni.
Évi mondta: ne légy fád
Láttam két szép almafát
A kis Frici nem csak azzal tűnt ki, hogy gyermekként regényeket írt, de már csöppnyi kisiskolásként rajong Madáchért! Ezt írja egyik gyermekkori naplójába 1900-ban, 13 évesen:
Hát igenis voltam az Ember tragédiájába! Hej! Bizony szép volt, de még milyen. ...ha lesz pénzem, megnézem még 10-szer is!
Egyik kedvencem a Madáchot fölfedezik c. írás, ahol M., hóna alatt a nagy mű kéziratával, KF korába kerül és Pest nagy íróit "zaklatja" protekcióért...
A kis kötetbe összeválogatták KF mindenféle műfajú írását Madáchról: a mű különböző paródiáit, a Madách-karikatúrákat és a Madách-kritkák karikatúráit...utóbbiak közt van bátran ál-antiszemita műbírálat is...
Karinthy Frigyes a Parisette-ben
(Popper Ferenc, 1930)
A kötet legvégén KF-nek a filmről, a moziról írt, kissé prófétikus sorait idézik meg:
S ne legyen szó többé arról, hogy nem az ember maga az isten. ... Íme a hetedik napot újabb csodával szentelé meg a Szellem: megállatja a futó percet, mint Józsué a hegyen. A mozgókép a legcsodálatosabb alkotása az emberi leleménynek.
(A mozgófénykép metafizikája*)
(* Első moziélményét követően írta, és olyan meggyőző volt, hogy még Osvát is lehozta a Nyugatban - KF ekkor volt húsz éves.)
Summa:
Én azért maradnék az életműkiadásnál.
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)