Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai, 1870-1918 bev.-szerk. Bősze Sándor
horvát nyelvű változatát szerk. Goran Crnković
ford. Dolinár Erzsébet Mária
Somogy megyei Levéltár - Rijeka, 2011.
Mily irigylésre méltó is a levéltáros élete! A világ második legcsodálatosabb dolga, hogy kivetkőztetheted palliumából Rijeka, akarom mondani lánykori nevén, Fiume múltját. Ó szerencsés kaposvári levéltárosok, akik (mivel horvát kollégáitok nem tudnak magyarul, hehehe) elsőként olvashattatok bele az egykori iratokba, és bár ez a kötet még csak a tartalmi feltárás első fázisát jelenti, a címszavas leírás fantáziát meglódító bepillantást enged az egykori és egyetlen magyar tengeri kikötőváros életébe.
11 kormányzó váltotta egymást (szinte mind magyar magyar grófok és bárók), megtörtént az is, hogy éppen üres volt a poszt (a "provizórium/corpus separatum" élére a magyar kormányfő javaslatára az uralkodó nevezte ki a gubernátort, akihez gyakorlatilag mindenféle ügy tartozott, a vámtól kezdve a hajóépítésig vagy a tengerészeti akadémiáig. (Az itt dolgozók 12-15 h közt sziesztáztak, hmmmm!)
A F.-Bp. vasútvonal sokat késett Bécs szabotálása miatt (ők Triesztet fejlesztették gőzerővel), csak 1873-ra készült el. Hatalmas magyar befektetéssel épült ki az igazi tengeri kikötő a régi folyami helyett. A porfészekből Európa 10. kikötője lett a századfordulóra. 1918-ra a magyar tengerhajózás flottája 549 hajóból állt.
A levéltári iratok feltárják egy (korabeli léptékkel) nagyváros születését, láthatjuk magunk előtt az új kikötő építésének minden fázisát, a hajószerencsétlenségeket és kinevezéseket, a gázlámpás közvilágítás kiépülését 1910-re és a konzuli jelentéseket - melyek nem kerültek be a történelemkönyvekbe, de a korban mindennapi beszédtéma volt - vagy éppen titok. 1918-ig majd' 300 ezer akta keletkezett a hivatalokban.
Történészeknek nincs izgalmasabb egy még senkii által nem kutatott foindjegyzéknél - ínyencfalatok a tételekből (évszámmal):
1881. a Martinschizzai Vesztegzár Intézet korszerűsítése
1881. Athén titokban - és illegálisan - tengerészkapitányokat toboroz hajóhada számára
1883. figyelmeztetés az ellenséges olasz propagandára
1884. hadihajók - felségjeltől függetlenül - a belső kikötőbe be nem bocsáthatók
1892. a révrendőrég megszervezése
1893. a Carl magyar hajó hajótörése az Északi-tengeren
1902. magyar lobogó elleni tüntetések több dalmát kikötőben (?!)
1905-6. a crikvenicai sétány és fürdő építése
1909. illemhelyek elhelyezése a fiumei kikötőbe
1912. a Titanicon utazott osztrák.-magyar állampolgárok
1913. a Monarchia kereskedelme Kínával
1915. a rakpartépítés sikkasztásai
1915. a háború miatt idegen kikötőkben rekedt és elkobzott magyar hajók
1917. zavargások a Széll Kálmán gőzösön
...és az utolsó akta, 1919-ből : elszámolás a Tanácsköztársaság Pénzügyi Bizottságával.
[öt révkapitányi pipa]
*
Egressy Zoltán: Szaggatott vonalKalligram, 2011
A könyvvel elkapod az író tekintetét a tömegben, nem szabadulsz, pofán is vághatnád, mióta fixírozott már a polcról, rá se nézve magára is hagyhattad volna, de tűrsz, ő meg hadar, már tajtékos a szája sarka, úgy zúdítja rád a szót, a fejébe rejt, már a gondolatait is hallod, motoron vagy söntéspultnál, még akkor is vele vagy, amikor egy csajt dug a dodzsempályán. Nem is gondolatfolyam ez, inkább a vízesés robajlása, minden kihallatszik mesélőnk fejéből, pedig alig történik valami, ülünk a robogón, futnak a csíkok.
Talponállós regény is, vagy inkább bárpultra könyöklős, bámész könyv, narrátorunk halott apjára réved vissza, nyolc óra pihenéses, nyolc óra gyászmunkásos, közben félszemmel látjuk a csehót, a a sarokban a fröccsei mögött verseket firkáló tanárembert, a randijait hangosan telefonon megbeszélő lányt. A bárpult gyóntatószék és bírói pulpitus egyben, minden robogás közben az Apa az, akihez beszél, mi csak belefülelünk.
[négy piros lámpa]
*
Kerekes Tamás (1957-): Vaginaízű fagylalt Holnap Magazin, 2011.
Szerzőnk fő blogja: Marlon Brandy
A kötetből ezeket találtam meg hirtelen a neten/a blogjaiban - elég szétszórt a munkássága: Ilja Sztogoff: Kamikaze, Szorokin: Cukor-Kreml, Patrick Frenc:Tibet, stb.
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)