Moldován Gergely: Magyarok, románok - a nemzetiségi ügy kritikája
[1896] Attraktor, 2011.
[4 és fél vegyes házasság]
Moldován Gergely avagy Grigore Moldovan (1845-1930) kétnyelvű erdélyi értelmiségi a századfordulón. Szamosújváron született román családban, jogot tanult Kolozsvárott, majd tanfelügyelő lett Torda -Aranyos megyében, több román tannyelvű iskolát is szervez. Később, évtizedeken át 1919-ig a román nyelv és irodalom tanára Kolozsvárott, az Ungaria lap szerkesztője. Ez a szöveg eredetileg a kétkötetes A románság c. gyűjteményes kötetben jelent meg 1896-ban. (167-252. o.)
Becsületes, kritikus minden oldalra, és szellemes – még netán naiv is néha, de ne feledjük: az 1890-es években járunk. A dolgozat születésekor Bánffy Miklós kormánya regnál, egy ízben említi is őt. Igen kritikus a magyar kormányzattal szemben, de nem megveszekedetten, inkább lojális marad, s bár részletesen bírálja az 1867 utáni Erdély-politikát, sosem személyeskedik, nem keres bűnbakokat. Huszonhét évvel a kiegyezés után jósol katasztrófát, ha nem változtatnak Erdélyen – s ugyanannyival vagyunk Trianon előtt.
Nem piaci pamflet, hanem esszéisztikus vitairat. Amit pedig a romániai politikai garnitúra kap, na azt nem teszik ki az ablakba – legföllebb abba, amelyik Moldvára néz, arrafelé nem járja a pirulás.
De hadd beszéljen inkább ő:
„Az ügy a legnagyobb őszinteséget követeli. Ezzel az őszinteséggel tartozom az ügynek, a hazának, amelynek érdekei előttem szentek … Volt bátorságom a román politika szédelgéseit kíméletlenül ostorozni, az enyéimnek gyűlöletét magam ellen felhívni,- nem bántam meg. Megmutatom most az érem másik oldalát.
p6.
„Nem a mi hibánk, hogy abban az államban, amelyben annyi a nemzetiség, mint a magyar, nem volt nemzetiségi politika!
15.
„Haza és nemzetiség szerintünk két fogalom, két kötelesség. … A mi hazafiságunk, magyar szempontból hazaárulás és a magyar hazafiság, a mi szempontunkból nemzetárulás.
25.
„Egész irodalmunkat szigorúan elkerteltük a magyarokétól; … Szenteket teremtettünk, hősöket. A mi szentjeink és hőseink Horia és Kloska, a magyarok hóhérai.
27-28.
„… csak ki nem írhattuk, hogy nekünk Erdély kell a Tiszáig, mert ez forradalom tény volna, Európa pedig a forradalmakat a programokban nem szereti; a forradalmak eredményeit azonban szívesen szankcionálja.
28-29.
„Míg a magyar, mint a méh gyűjti a mézet virágról virágra szállva, hogy boldogítsa a hazát, mi mint a pók a kas egyik szögletében , szintén nagy szorgalommal, fonjuk a hálót, hogy megfoghassuk a méhet
31.
„Az >oláh< szót gúnyszónak tekintettük, … követeltük, hogy magyarul >románok<-nak nevezzenek, … Bolondul cselekedtünk, … Ezt a szót kellett volna megdicsőíteni, , nem a románt, mely sem nem >ruman<, amint mi saját nyelvünkön magunkat szoktuk nevezni, sem nem >római<, aminthogy mi magunkat rómaiaknak nem is nevezhetjük.
33-34.
„1848-ban … mi … a szeretettel felénk nyújtott jobbot visszautasítottuk. … Elismerem, hogy ez helyrehozhatatlan hibát mi követtük el
34.
„Erdélynek magyar társadalma beteg, forrasztó ereje nincs; ezt a betegséget meg kell gyógyítani, hogy forrasztó erőre tegyen szert. Erdélyben egyetlen nemzet sem bír forrasztó erővel, csak a román. Minden keze ügyében lévő, vagy jelentkező elemet átalakít.
51.
„Az erdélyi magyar társadalom nem vonz, hanem eltaszít. Elkerteli magát magával a magyar elemekkel szemben is a szerint, amint a >jó család< fogalmai és a kutyabőrök finomsága megparancsolják.
53.
„Egy eszmét képviselek; a román-magyar barátságot prédikálom huszonhat esztendő óta. Nem dicsekszem sikerrel... És a magyar társadalom sokszor nekem sem tudta megbocsátani, hogy oláhnak születtem.
55.
„A magyar … elmegy Finnországba, bejárja a Volga vidékét is, - de az előtte lévő népelemeket nem ismeri. Az egész magyar tudományos világnak nincs egy romanistája, egy szlavistája. … Nem csak azzal kellene foglalkozni, hogy az ugorság mennyiben érvényesül a nyelvben, és ennek kedvéért, mindenféle csiri-biri népeket felkutatni, hanem azzal is, hogy a magyar néphitben, költészetben, szokásban és erkölcsben mi van a hazai népek kincstárából és viszont...
92-93.
„Könnyű volt a magyar nemzetnek, a magyar államnak ezer esztendeig fennállani, mert a nemesség jogintézményében bírt egy csodaszert, ami a különféle szíveket magyarrá egybeforrasztotta. A második ezer évre csodaszerről a magyar nem gondoskodott. A második ezer évet bölcs tapintat, mérséklet, ildom, józanság fogná számára biztosítani. Ez nehezebb ezer a honalapításainál …
96.
„Ott állunk, hogy a magyar az első ezer év végén másodszor kénytelen országát elfoglalni. ...az ügy fontos, a magyarra nézve első sorban életkérdés...
109-110.
„Erdélyben a nemzetiségi kérdés a román intelligenciánál kenyér és hús kérdés, aki ezt a kettő megadja, a kérdést részben meg is oldotta. … Erdélyben a jelenlegi szellem és állapotok fenntartása, ha ma még nem, de holnap vagy azután katasztrófára vezet.”
117.
Linkek:
Köpeczi Béla: Egy kitagadott: Moldován Gergely (1845–1930)
Köpeczi Béla: Moldován Gergely, a lapszerkesztő
+1 rokon könyv: 
![olvastam még [201711]](https://m.blog.hu/pa/pavelolvas/image/.external/.thumbs/b9d2b282316ed0fcfc96f2cc3c446dfa_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
![olvastam még [201710]](https://m.blog.hu/pa/pavelolvas/image/.external/.thumbs/049f9e6954ce70f37ff3784aeb0097a6_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)