Rexa Dezső: Beszélő utcák, pletykáló házak
A bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta, a szöveget vál. Hidvégi Violetta
Budapest könyvek-sorozat
Bp. Városvédő Egyes. - Herminamező Polgári Köre - Bp. Főv. Levéltára, 2011.
[4 dimenziókapu
- a szomszéd évszázadok belső kertjeibe]
Csokoládé tér Budapesten? Bizony ám! Igaz, hogy hivatalos forrásban nem maradt nyoma, csak a városrendezésben szerepet vállaló Ybl Miklós egyik feljegyzése említi, de ez mit sem érne, ha nem bukkan rá Rexa Dezső (1872-1964), ez a minden lében két kanál levéltáros-író, akinek most több ládányi hagyatékából szemezgettek a kiadónál.
Hol, merre halt meg a haza bölcse? Mik azok a poros, ypszilonos nevek a házak sarkain? és egyáltalán, hol lakott itt Vörösmarty Mihály?
Rexa még annak a kornak a tudós gyermeke, amikor még nem ciki mindenbe belekapni, mert - boldog idők - még el lehetett mélyülni, így "egyszerre" foglalkozhatott Kazinczy-rajzok, Kossuth-nóták vagy Petőfi-kéziratok kiadásával valamint város-, vármegye-, színház- és általában helytörténetbe (Tabán, Margitsziget) oltott művelődéstörténettel. Több nyelvből (latin, német, francia) fordított, pl. Maupassant-t, Dumast, Diderot-tól elsőként magyarította a Les bijoux indiscrets-t (később: Fecsegő csecsebecsék, nála: A drágalátos fecsegők). Csejtei születésűként feldolgozta Báthory Erzsébet sorsát is (1908) - ennek még utána nézek, elég könnyű volt akkoriban ez ügyben jégre menni. 'Szépeket' is írt, már igen korán, alig huszonévesen s szinte minden műfajban, pl. regényt (Az élet, 1898) és "verses vígjátékot" is (Mézes órák, 1899.) Nem tudom, olvasta-e ezeket bárki is azóta...
"Rexa Dezső könyv- és levéltáros, irodalom-, színház- és várostörténész, a Magyar Pen Club tagja számos könyvet, cikket, levéltári segédletet hagyott az utókorra. A megjelent munkák mellett azonban több doboznyi kézirata is fennmaradt utolsó munkahelyén, a Pest Megyei Levéltárban. Ez az iker-könyv a szerző kiadásra váró kötet-terveiből tartalmaz kéthalmaznyi válogatást.
Rexa Pesten született a városegyesítést megelőző évben. Emlékezetében élénken éltek a főváros macskaköves belvárosi utcái, az egykori Rózsa tér és Sebestyén tér környéke, amelyeket utóbb átszabott a város öntörvényű, illetve irányított fejlődése. De megélte a második világháborút követő megváltozott társadalmi rendszer utca-átkereszteléseit is.
A több évtizedes Budapest történeti kutatásaiból e kötetbe került válogatás egyrészt izgalmas „utcabolondériákat” tartalmaz, megszívlelendő tanácsokkal a város döntéshozóinak, élvezetes olvasmányul a városért rajongóknak. Az iker-társ „érdekes apró-cseprő esetkéket” hordoz, amelyekben a szerző majd évszázados életének házakhoz kötődő emlékeire, élményeire tekint vissza.
Az utcahistóriákban megnyilatkozik a főlevéltárnok szakmai alapossága, a háztörténetekben teret kap a szépíró, a több mint kilenc évtizedet megtapasztalt, örökké megújuló ember személyessége. Az írások egyszerre viszik közelebb az olvasót szeretett fővárosunkhoz és egy ízes szavú levéltároshoz."
(mlp.archivportal.hu)
Nem csokoládéfolyó: sártenger
(helyiturista)update: egy friss poszt a Teleki térről
Amúgy a Csoki tér valahol a Józsefvárosban, a Teleki tér (fent) helyén lehetett - illetve: ez a hely viselhette átmenetileg és nem hivatalosan ezt a nevet 1863 tájékán.
Rexát a világháború éveiben a főváros felkérte egy utcanévregiszter összeállítására, és ő túlteljesítve a kérést, szépirodalmi igénnyel dolgozta fel azok történetét Budán és Pesten. Rexa elsőkén itt közölt, tulajdonképpen helytörténeti-művelődéstörténeti írásai gyönyörűen megrajzolják, megelevenítik a 19. századi fővárost. Sőt, időben visszautazunk a török időkig (Verejték u., Jégverem u.)
Épp ilyen mozaikos a könyv is...
A mai Zrínyi utca régóta a Szarka nevet viselte, de 1849-ben, ahogy a forradalmi kormány Debrecenbe menekült, az osztrákok Haynauról nevezték el - de csak egy évig tartott ki névtáblája a falon, a bán bukása után nyomban továbbkeresztelték az utcát Zrínyire.
Vagy egy soha nem hivatalos, de sokáig élő elnevezés volt a Zsidó tér a Deák tér - Király utca sarokra - mert a mindig tömbökben letelepített, először - elég fura ötlettel - a Budai várba elzárt, majd nagy sokára Pestre költöztetett zsidó kolónia a mai nagykörút - Király u. sarkára épített hatalmas bérházat lakta, és a Deák tér ennek irányába mutató sarkát nevezte a népnyelv zsidó térnek.
Persze a Deák tér története sem egyszerű ügy: 1866-ig Szén tér lett egy félrefordításból, németül ugyanis Kohl Platz volt, vagyis káposzta, általában: zöldség, de a magyar fül Kohle-t érthetett alatta - a magyar pedig nyakas jószág, s nem zavarta, hogy majd kibökte a szemit a teret betöltő zöldséges kofák bajsza.
Persze nem csupán utcanevekkel zsongítja az olvasó fejét: karon ragad és kedélyes fecsegésével végighurcibál a város egykori szívében. Ma már biztosan válaszfalakkal felaprózott irodák zsúfolódnak össze pl. az egykori "becsületvisszaszerző" helyen: a régi városháza oldalában megbúvó ház emeleti vívóterme hosszú ideig párbajoknak adott színteret.
Egyesek vagyonokat adtak azért, hogy egy-egy utca az ő nevüket viselje - valakinek sikerült, másnak nem, még többért sem. Rexa maga is egy öreg házban élt, az 1840-ben épült Reáltanoda u. 19. szám alatt, a lépcsőházban néha "összetalálkozott" az ott sürün megforduló Deákkal, Petőfivel vagy Vörösmarty Laurájával...
Ésatöbbi, ésatöbbi.
Minden idők egyik legszebb filmjében, Páger Antal jutalomjátékában, a Hattyúdalban a vén lókötő, Tamburás még vénebb apját játszhatta Rexa Dezső, halála előtt egy évvel.
01:55-től:
(videa.hu)
"Jobb lenne Cinkotán! Sokkal jobb lenne, sokkal..."
1 rokon oldal: budapest100.hu
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)