Csak hogy egyik kedvenc könyves madame-omat meglepjem azzal, hogy beszállok a játékba:
1. Ha teheted, kérlek, áruld el, miért az a blogod neve, ami?
Pauwelle Kwak, egyik, hasamnak kedves belga sör nyomán, az ebből gyúrt Pável kissé szlávosan hangzik, de így lett bumfordian közép-kelet-európaias. Csak később jöttem rá, hogy 'kicsit' jelent, de amikor erre gondolok, legalább visszaveszek kicsit a blogger arcomból, bár erre remek alkalom az is, ha belenézek a látogatottsági statisztikámba... Amúgy azóta külön moly polcra gyűjtöm a druszákat, regénybeli karaktereket, akik szembejönnek a különféle könyvekben, sőt azóta egyre több ilyen nevű szerzőt is találok. Persze az egész csak játék, az egésznek igazán semmi jelentősége.
2. Mi az első két dolog (esetleg szó), ami eszedbe jut az olvasással kapcsolatban?
Magány, és egyben társaság is.
Hát igen, ezt tudják a könyvek, egyszerre.
3. Mi volt a legfurcsább hely vagy szituáció, ahol olvastál már?
Hát... a vécén olvasni ma már nem furcsa :) Kivételesen szerencsés vagyok, mert ha munka közben olvasgatok, az nem tűnik fel senkinek, lévén ez a munkám része... Mit is válaszolhatnék erre? Talán hogy már álmomban is...?
4. Általában hány könyvet olvasol egyszerre?
Általában 1-2-3-t, de fél tucatig vagy még tovább is terjedhet ez a szám. Főleg, mert a kérdés ugye irodalomra vonatkozik, de mi van pl. a szakkönyvekkel, nálam pl. a törivel? Amit sajnos jóval kevesebbet forgatok, mint kéne, de ugye egyetlen dologért felütve egy kézikönyveket nem olvasok újra egy egész évszázadot... :)
5. Mi a véleményed arról, ha valaki félbehagyja egy könyv olvasását?
Teljesen megértem. Mondjuk én néha azért hagyom abba, mert - ez most bonyolult - nem lehet nálam sokáig egy-egy kötet, de nem ritka az sem, hogy feladom. Már nem a postára egy rukkolásnak (néha azt is), hanem mert reménytelennek ítélem. Drágább annál az időnk, hogy rossz könyvekre pazaroljuk. Nekik jut reprint, nekünk – egyelőre – nem.
6. Rendszerezed-e valahogy a könyveidet (polcrend, katalógus stb.)?
Költözésekkor felteszem őket téma szerint, aztán nézem, ahogy porosodnak. Sajnos nagyon kis részét abszolváltam a saját házi könyvtáramnak, mondjuk ez nem nagy szégyen, egyszer maga Cs. Szabó László mondta – ha jól rémlik -, hogy még ő is csak kb. a harmadát olvasta a saját könyvtárának. Szóval nagy elődök nyomában járok.
És ha a kérdés az e-könyvekre is vonatkozik: egyelőre többet rendezgetem az alkönyvtárait, mint olvasok rajta – karácsonyra kaptam, ezen még csak egy-másfél tucat művet fejeztem be, de sok mindent tárolok, a fontosabb és hosszabb cikkektől, amit időhiány miatt a netről tolok át rá, Nádas gigantikus regényéig.
7. Mi a véleményed az e-könyv-olvasóról, neked van-e?
Imádom! A Kindlimről már tettem ki szerelmetes posztot is: Én kicsi pónim címmel... Mi többet mondhatnék róla? :)
Futurisztikus jelenünk egyik legnagyobb találmánya. Nem akarok jósolni semmi durvát a papírkönyv haláláról, szép múltja van, de hosszabb távon befellegzett neki. A gyerekeink nemzedéke, mire szülők lesznek, már e-könyvről fognak mesét mondani az ő gyerekeiknek. Sírhatunk utána, de minden nosztalgia hamis: a gőzmozdonyt is csak filmeken szeretjük, a valóságban már menekülnénk az olyan pályaudvarokról, ahol ezek pöfögnek és kormot okádnak ránk. És gondoljunk a fákra is... (Persze újra divatba jöhet a rongypapír, ami nagy dolog lenne, de jól meg kéne gondolni, miket nyomtatunk rá, mert ez évszázadokkal tovább bírja, mint a mai papírnak csúfolt valami. De látom, már megint csak mellébeszélek.)
8. Mi hat rád jobban: egy könyv borítója, vagy egy könyv fülszövege?
Nagyon jó kérdés, számomra a borítótervező szakma egy varázslatos világ. Sok rossz mellett rengeteg gyönyörű (vagy csak: praktikus) könyves kosztüm van, sok a konfekció is, de még az is színvonalas. A könyveket öltöztető iparunk színe java viszont igazán 'otkotűr', a magyar könyveknek nem kell szégyenkezniük a pucérságuk miatt. Persze valószínűleg a legocsmányabb borítóért is versenybe szállhatnák, pár hete jelent meg pl. Lőrincz L. bácsinak valami ostoba kalandregénye, a borítóján repkedő pörkölt földimogyorókkal, na az világviszonylatban is esélyes lenne legalább a dobogóra.
De a kérdésre is válaszolva... a fülszöveg inkább szól a könyvről, mint a borító, utóbbi inkább a grafikusról, viszont a fülszöveg színtiszta marketing, ami ugye sokszor, khm, füllentés (ha éppen nem baromság). Szóval mindkettőt figyelem, de csak a borítót engedem, hogy igazán hasson rám.
9. Gyűjtesz-e valamit a könyveken kívül, ha igen, mit?
Most épp e-könyveket :)
Na jó, komolyabban: azt hiszem, semmit. A fiúknál szokásos sörösdobozgyűjtés már régen és gyorsan lecsengett. Azt hiszem nem szeretem a nyűggel járó tárgyhalmozást. Persze ha minden világvárosban lenne egy nagy villám... akkor talán helyi fafaragványokat gyűjtenék. Meg régi autókat...
10. Melyik a kedvenc magyar városod és miért?
Ezen még nem töprengtem. Nem is ismerek eleget hozzá. Amiket meg ismerek, azok éppen ezért nem a kedvenceim. De egy város és a kedvenc talán nem is párosítható fogalmak nálam. A múltja, a jelene lenne „kedvenc”? Már rég nincs egyéniségük a városoknak, akik meg karakterek szabnak nekik manapság, azok messze állnak a lájkolhatóságtól. Na jól kimorogtam magam...
11. Szereted-e a magas sarkú cipőt (máson vagy magadon)?
Naná, karcsú bokákkal ez olyan, mint egy ékszer. De nem áll jól mindenkinek.
Pár évtizede még erotika csimborasszója volt egy kivillanó boka – szóval ezt a kérdést József Attilának kellett volna feltenni! Lehet, hogy írt volna róla még egy verset .
Kis hazánkban még a járdák is kátyúsak, és nem irigylem a nőket magassarkúban a macskaköveken botladozva, szóval minden tisztelet, aki belevág. És hát az igaza megvallva, legalábbis pasiként, kevés fontosabb dolog van ezeknél a dolgoknál! Persze az sem lényegtelen, hogy folytatódik a jelenség felfelé...
Köszönöm az 'interjút'! :)
![olvastam még [201802]](https://m.blog.hu/pa/pavelolvas/image/.external/.thumbs/0d6b1385828415e5b393b3d6fbe351bc_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)