Bitó László (1934-): Örökség : '56 regénye
Trianon trilógia 3.
Aura - Noran Libro Kiadó, 2013.
magyar / regény / '56
Belátunk még a híres bányászbéka feneke alá is, olyan zolai indíttatású regény akar lenni ’56-ról, az előzményekről, de hiába, tulajdonképpen egy csapnivaló, gyengécske izé lett belőle. Színtiszta memoárt kellett volna írnia, mert ezek az önéletrajzinak tűnő elemek még érdekesek (anno a szerző is lekerült a bányába fiatalon, nem önszántából), de írni, azt nem tud, azon meg, hogy melyik szereplője lehet az író szócsöve (pl. "Mindszenthy szinte kikényszerítette, hogy Rákosi mártírt csináljon belőle", vagy: "Elek ezek után Horthyra terelte a szót, és amikor az öreg visszatért, ő fel is vette fonalat. – Az admirális állítólag egy hajót sem tudott elkormányozni, nemhogy egy országot."), éppen az ő érdekében inkább nem is töprengek, de Népszavás múltját elnézve nem kerül sok időbe, s nem is ígér sok jót ez a keresés.
Nem ez lesz 1956 nagyregénye, na, de még kisregénye sem.
[3]
*
szerk. Gyárfás Katalin, Szegő Dóra, Szőnyi Andrea
Zachor, 2013.
Budapest 7. ker. / zsidónegyed / gettó / útikönyv / ifjúsági könyv
*
Őseink újraélt életei: multikulti Balkán, a betelepített kitelepítése, kurtizánok és partizánok tündöklése. Mozaikos történelem: emitt éppen Hrabal és Kafka koccintanak Tito mellett egy kávéház-avatón (na persze ennyire azért nem jó Végel, mint akiket megidéztem, de igyekszik), amott meg… de nem látszik jól, minduntalan vérbe fordul a kaleidoszkóp.
Színes-szagos filmtabló egy újvidéki delizsánsz bakjáról - mindhalálig: olcsó az élet, szinte potyán van!
[4]
*
Az alapötlet remek (élve eltemetés), eleinte még a regény is, de aztán lecsúszik egy irtózatosan felszínes lektűr szintre, ahonnan már kínos olvasni, olyan kretén módon összeférceltek a szereplők és az események láncolata.
[3]
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)