Az oltalmazó Csucsa - Ady és Csinszka a Boncza birtokon [a kiállítás kurátora, a forgatókönyv írója Hegyi Katalin
Petőfi Irodalmi Múzeum, 2014.
Ma is vannak Csinszkák, ahogy körbenézek kortárs íróink oldalán, de ezt hagyjuk meg a jövő Nyáry Krisztiánjainak, addig is itt van nekünk az örök téma, Ady és Csinszka lamúrja, Csucsán. Pár adalék a családról és szerelmükről egy friss múzeumi kiadványból:
A Boncza család székely eredetű. Csinszka dédpapáját, B. Eleket, aki a Bánffyak jogtanácsosa volt, és feleségét, Nagy Jozefinát 1848-ban az oláhok lemészárolták. A gyerekek (két lány és egy fiú) közül Miklós lesz az aki megágyaz a családban a botrányoknak: beleszeret saját unokahúgába, azaz saját húga (Berta - vigyázat, gyakori név náluk) lányába.
kissé előreszaladva: Adyék a csucsai kertben
Csinszka édesanyja, Török Berta
A família persze morog, de ő 48 évesen, 1893-ban dafke (és persze a szükséges királyi engedéllyel) elveszi az alig 20 esztendős Török Bertát. Miklóshoz, bár ő tartja el, ettől fogva nem szól a húga.
Boncza Miklós jómódú képviselő és laptulajdonos, így tellett miből felhúznia a kastélyt oda, ahová a vonatablakból megálmodta a kis Berta. Amíg Alpár Ignác tervei nyomán felépült, ők Pesten a Ferenciek terén laktak hét szobás lakásukban.
a Ferenciek tere (Kígyó tér) a századfordulón
Főszereplőnket, a következő Bertát - a leendő Csinszkát - Csucsán akarta megszülni édesanyja, így is történt, 1894 nyarán, ám a szülésbe belehalt az anyuka. Miklós megtörve visszautazott a fővárosba, nőrokonaira hagyva hátra a kislányt.
Csinszka 4 évesen, 1898-ban
(Ady ekkor még - félbehagyva az egyetemet - Zilahon ügyvédbojtárkodik,
közben első, még igen gyenge verseskötetét tervezi)
A csucsai kastélyból alkalmi, nyári üdülő vált, nem is volt egészséges, mert nedvesedett (alápincézve sem volt), folyton szellőztetni kellett. (A környék szebb nála: mellette őspark, sőt vadaspark is feküdt, Török Károlyné, azaz Berta nagymama keze alatt virágzott az uradalom.) Miklós is inkább a mellé épített - többszobás, összkomfortos - házban szállt meg, ha éppen ellátogatott hozzájuk. Itt szállásolták el később Ady is, mikor 1914-től heteket, hónapokat töltött el feleségével Csucsán. Az após sem zavart már. Miklós, az ellenzett házasságán miatt szakított lányával.
bakfis Berta
(Csucsa, 1894 – Budapest, 1934)
Csinszka Zirzen Janka híres iskolájának utódjában, a pesti Erzsébet nőiskolában, majd egy svájci (Lutry-i) internátusban tanult. Innen írta első levelét Adynak 1911 őszén, mikor egy szobafogság alatt (amit azért kapott, mert magyarul beszélt egy barinőjével) a kezébe került a Szeretném, ha szeretnének (1910) - a kötetet egy végzős barátnőjétől kapta, cukrok közé csomagolva.
Ady csak 1912-ben szakít Lédával, de Csinszkával azért 3-4 hetente levelet vált, három éven át. Berta mellett persze rengeteg vasat tart még a tűzben a mi Bandink. Először egy görbe nagyváradi este után esik be Csucsára 1914 tavaszán, megismerni az ő khm “kishúgát”. Az első múzsai eredmény:
Vajon milyennek láttál?
Nagy és derűs kópéságom
Véletlen, napos mezében
Jobb szerettél volna látni?
Csupán egyszer látni engem
Gondolod, hogy szívig-láttál
S hitted-e, hogy híven láthatsz?
Minden vagyok, amit vártál,
Minden vagyok, amit nem sejtsz,
Minden vagyok, mi lehetnék.
S minden vagy, mi lehetséges,
Minden lehetsz, mire vágyok,
Talán semmi, talán minden
(Nyugat 1914/9. szám)
Egy nyári kirándulás után már meg is kéri a kezét. Miklós apuka (avagy a leendő após), mint írtuk, ellenzi, így hosszas gyámhatósági huzavona után a kolozsvári árvaszék adja engedélyét a frigyre.
Pesten házasodnak, de a háború híre már Nagyváradon éri őket, Adyt éppen a polgári radikális párt ülésén. Ady naponta lejár a csucsai magányból a postára és a vasútállomásra hírekért - melyek már ekkori, rémlátomásos versinek ihletői lesznek. A vendégek hoznak még híreket: Fehér Dezsőék, Ady testvére és szülei is hoznak nekik élelmet, vagy a Nyugat tagságából jár náluk Fenyő, Bölöniék, sőt Rippl-Rónai is.
Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
Aztán pénzük is lesz: az após, kibékülni látszott a “gyerekekkel” és bár nem történt meg a nagy összeölelkezés, halála előtt végül Bertára hagyta vagyonát (1917). Így vettek lakást a budai Veres Pálné utcában, de Csucsára is vissza-visszajárva. (E helyszám alatt mérik mostanában a remek “kézműves” fóti söröket a Cheers nevű fiókintézményben - ha ezt Adybandi megérhette vón’, áttért volna a borról a sörre! )
Ady apósa, Boncza Miklós (1845-1917)
A füzetke végén már Ady és Octvaian Goga a téma. Ady már Goga bebörtönzése óta barátkozott vele [a szegedi Csillagban ült, mint Rákosi, Szálasi vagy sok már híresség], majd 1912-ben az egykori Philadelphia kávéházban (a budavári Alagútnál álló toronyház, vagyis kb. az OTP fiók helyén) mutatta be a román írónak, leendő nagyromán kormányfőnek Babitsot, Móriczot meg a fél Nyugatot. De szívesen belefüleltem volna ebbe a diskurzusba!
"Szántszándékkal halasztgattam a Goga Oktávián túlságos lármát keltett önbátorító vádjaira a választ, mert e vádakat nem akartam komolyan venni, s mert majdnem csak tegnap volt, amikor is baráti asztalhoz kerítettem Gogát Ignotusékkal, reprezentáló románt ugyanilyen magyar magunkkal. Bizonyisten még cigányoztunk is, a Gacsaj Pista románcát is elbúsultuk, csakúgy, lelkünk önkénytelen kedvére, szóval borzasztóan bús-magyarok s természet-fiak valánk. A Goga írásos vádjairól még nem tudtunk akkor, s nekem is csak óvatos szavakkal aggódta el magát a magyar irodalmat megszállott némely zsidók miatt. Hát először is tudni kell, hogy Romániában s Bukarestben, melyek mégiscsak minden románok eddig teljesült vágya, valami olyasféle világ van, mint nálunk Mokány Berciék aranykorában. Az arisztokrata leköpi a dzsentrit, a dzsentri a polgárt, a polgár a parasztot, a paraszt a kutyát, a kutya a zsidót. Nincs kedvem itt a románok legszebben fejlett antiszemitaságához magyarázatokkal szolgálni, talán majd máskor, de a román zsidógyűlölet majdnem bizáncian szép. Viszont az én hitem a szükséges és helyes adagnyi antiszemitaság mellett, melyet sok árja ellen is szeretettel táplálok, az, hogy az Isten csak egyet teremtett a magyarság javára, a zsidót."
Részlet: Ady Endre: Goga Oktávián vádjai, Nyugat 1913/10.
Mégis Goga lett később az, aki a román államosítás elől alku nélkül megvette a csucsai birtokot 1920-ban, miután az özvegy magyar állampolgárságot - és új férjet - választott. Goga felújíttatta (átépíttette és pl. újra berendezte, mert széthordták a háború után) és halálig (1938) itt lakott. (Goga későbbi pályájáról, illetve annak sötétebb oldaláról nem ejt szót a kis kiadvány, de nem is feladata.) Özvegye halála után Goga-emlékmúzeum lett a csucsai kastély, a különálló fehér épület pedig Ady-ház, melyben idén nyílt Ady-emlékkiállítás a PIM közreműködésével.
+képek:
Csinszka - a modell és múzsa - PIM
(2014. október 29-től 2015. március 20-ig)
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)