Szöllősi György (1977-): Puskás Ferenc - a legismertebb magyar
fényképes életrajz minden idők talán legjobb futballistájáról
Rézbong, 2015.
Tizenegy dolog, amit lehet, hogy eddig nem tudtál Öcsibácsiról:
1.
1927. április elsején – bolondok napján – született, de a család ehelyett következetesen 2-át használta, már a keresztlevélben is, maga Puskás is ehhez ragaszkodott, a lexikonok is sokszor tévesen adják meg. (A wiki már frissült). Tíz éves koráig Purczeld a családnevük, apja ekkor magyarosított. Ifjabb (III.) Ferencünket egyik nagynénje nevezte el Öcsinek a család számos Ference miatt. Persze az első sajtóhírek még mint „ifj. Puskás Ferencről” szólnak róla.
egy évesen
(a képek, az utolsó kivételével, a kötetből)
(ikertorony!!!)
2.
Már édesapja is rúgta a bőrt a Kispestben (hátvédként), civilben pedig a kispesti vágóhídon*, majd borellenőrként dolgozott. Később Öcsibácsi sem vetette meg a fröccsöt...
(*A bombázásokat a vágóhíd pincéjében vészeli át a család.)
3.
Mikor az olaszok elleni 4-2-vel csak másodikak lettünk a párizsi vébén, a korszak összeesküvés-elmélete szerint ennek hátterében az állt, hogy maga Mussolini kérte meg magyar szövetségeseit, hogy a válogatottunk ne a legerősebb összeállításban lépjen a pályára.
4.
Első bajnoki válogatott meccsét 16 évesen a visszacsatolt Nagyvárad ellen játssza 1943-ban – ekkor még nem lő gólt a leendő gólkirály.
a 14 éves "ifjabb Puskás" (középen, labdával), 1941-ben
5.
„Madrid” megtörténhetett volna sokkal korábban is az életében: pl. 1947-ben, amikor a (félig sváb) családjukat amúgy is a kitelepítés fenyegette: 1947-ben a Juventus kínálta meg mesés ajánlattal - nem csak őt, de még apját is, egy edzői állással. (Apja is méltán kapott ajánlatot, elvégre később nem akárhol, Sebes Gusztáv mellett dolgozott az Aranycsapat megszületésénél.)
Talán nem ígértek eleget az olaszok: „ifj. Puskás” már ekkor annyit keres, hogy házat vehetett a szüleinek.
Voltak szaktársai, akik emigrálni készültek: 1949-ben Lóránt Gyuláékat azonban elkapták és többüket meghurcolták. A legsúlyosabb büntetés az újpesti bajnokra, Szűcs Sándorra várt: őt tiltott határátlépés koholt vádjával 1951-ben kivégezték.
6.
A leendő 'Aranycsapat' (névadó: Szepesi György) think tank-jébe pár csapattag is beletartozott: Sebes Gusztáv mellett a stratégia, a csapatösszeállítás folyamatába Puskás és Bozsik is beleszólhatott – különösen, hogy Puskásnak volt egy nagyhatalmú támogatója, sőt rajongója is, egyenesen a hatalom négyesfogatából: Farkas Mihály honv. miniszter. (Sebes keménykezű „parancsnok” volt: így történhetett, hogy Puskást az apja temetésére sem engedte el 1952 nyarán, a lengyel felkészülési mérkőzésról.)
7.
Ahogy a politika állította össze az Aranycsapatot, úgy maga is verte belé az első éket, még 1953-ban: a bravúros londoni 6:3-at követően, de még az újabb, hazai 7:1-es győzelem előtt, különböző prémiumokat osztottak ki a csapattagoknak, mely persze azonnal kiszivárgott. A Fradiból jött focisták aránytalanul kevesebbet kaptak – állítólag Cziborék tízezret, míg Puskásék kb. kétszázat, de ami a fő: még a tartalékok is ötvenet!. Szintén hallomásból - ezt sem a kötetből - tudom: Cziborék először (első félidőben ) dacból nem, de aztán dacból játszottak, de már úgy mint az isten. Utólag kaptak is még pluszban prémiumot... De még mindig nem egyenlően.
8.
Az 1954-es svájci vb hírhedt döntőjének 3:2-jéről már mindenki szinte mindent tud (Kocsis [aki éremelne egy külön kötetet] menetelése az elődöntőkben, Puskás korábbi lerúgása, a szállodai macskazene, a németek stoplija, a bíró meg a partjelző és Puskás mégsem elfogadott gólja a 88. percnél, stb stb.), most csak egy valamiről emlékezünk meg: a kis „focialista forradalomról”.
A csalódott tömeg Budapesten villamosokat borogatott, kirakatokat tört és a Rádió épülete előtt (vö. 1956!) petícióban követelte az addig istenített Sebes lemondatását... Még Puskásék lakását is rendőrök őrizték hetekig a népharagtól.
Az államvédelem pedig aznap éjszaka két millió bélyeget égetett el, amiket előre kinyomtattak a "megnyert" vébét ünneplendő...
9.
Aranyfüst: 1956 elején még a gyenge törököktől is kikap a csapat.
Puskásnak már válogatottként egyre nő a pocakja, keveset edz, és nem veti meg az alkoholt sem: a Sebest váltó új kapitány, az MTK-s Bukovi Márton ultimátumot ad Puskásnak, mert ilyen formában bizony kihagyja őt a válogatottból. Más okok miatt marad ki: közbeszól a történelem, 1956 ősze.
Czibor Zoltán maga is fegyvert ragad a Széna téren, és ő segít új útleveleket szerezni a csapatnak: el is indulnak Spanyolországba, UEFA-meccsre. Legtöbben a családjukat s magukkal viszik, vagy igyekeznek kimenekíteni a lángba borult országból. Puskás családját – feleségét és négy éves kislányát – embercsempészek segítik át Ausztriába december elsején, hogy aztán Milánóban találkozzanak újra.
Bilbao, majd Brüsszel után a csapatnak dél-amerikai meccskörutat kötöttek le. Nagyobb részét lejátszották, de az MLSZ-en keresztül megzsarolt FIFA leállította a körútjukat – pedig még Rio de Janeiro érseke is az ő pártjukat fogta.
A csapat zöme végül hazatért, maga Puskás Bécsben a családja, kollégák valamint egyes hazai rágalmazó újságcikkek hatására végérvényesen az emigrációt választotta. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a bécsi magyar „küldöttség” inkább fenyegette őt, mintsem győzködte, csalogatta volna.
Így is eltiltás várt rá, de az erős kommunista befolyással bíró FIFA miatt még meg is duplázták a számára (az emigráció miatt) elvileg járó egy évnyi eltiltást. Emiatt kényszerült szerződést bontani vele a milánói Inter, Cziborral pedig a Roma...
10.
A túlsúly* és az állástalanság mellett az otthon maradt rokonait fenyegető retorziókkal is számolnia kellett Puskásnak, akinek emigrációját katonatiszti posztja miatt még súlyosabb bűncselekményként könyvelte el Magyarország. A stressz miatt gyomorfekélye alakult ki, míg meghúzta magát Olaszországban, egyedül régi barátja, a Barcelonában már befutott Kubala László segítette.
Hogy aztán ő is itt kapott állást, abban szerepe volt annak is, hogy Franco Spanyolországában nem érvényesült a FIFA hatalma.
Sokáig nem is mert hazajönni, ki is hagyta a Vasas elleni BEK-meccset, csak a madridi visszavágón lépett pályára – ekkor meg a magyar lapok egyszerűen kihagyták a nevét a tudósításokból. Még visszatetszőbb volt, mikor 1978-ban Vitray Tamás „segítségével” ugyan a képernyőre került, de igen előnytelen vágóképekben. (Egyszer talán megírják a magyar televíziózás igaz történetét, Vitray súlyos fejezetet fog kapni benne, akármennyire is együtt drukkoltunk vele később pl. Egérkének.)
(*Azét később is szereti még a hasát: gyermekkora kispesti hentesét teszi majd meg madridi kolbászüzeme vezetőjének.)
Aranylábak:
Alfredo di Stefanóval a Real öltözőjében
11.
Öcsi végül két hónap alatt 16 kilót ad le és bekerül a Realba, ahol bizony a sztárok, köztük az argentin di Stefano ellenségesen fogadták. A spanyol sportdiplomácia eredményeinek hála pedig kicsit korábban, már 1958 nyarán pályára léphetett a Real Madrid színeiben, Buenos Airesben. (Az ekkor viselt 10-es számú meze van ma kiállítva a felcsúti stadionban.)
A csapatban meghúzta magát, már egyáltalán nem ivott alkoholt - és csak azért sem lett azonnal gólkirály, mert volt, hogy még a gólvonalról is inkább gólpasszt adott a társainak. Addigi ellenzőiből pártfogói lesznek, új beceneve Pancho, azaz Pufi (illetve Ferkót is jelent) - új „keresztapja” maga di Stefano.
De a többi innen már már történelem, vagy kissé elfogultan: maga a mennybemenetel, legalábbis a csapattársaival ezt művelte az elkövetkezendő években.
1966-ig, 39 éves koráig volt igazolt Realos, unalmas is lenne felsorolni ilyen olyan hányszoros bajnokságát.
1927 – 2006
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)