[Budapeste, 2003] ford. Pál Ferenc
Athenaeum 2000; 2005
portugál / brazil / kortárs / regény
[négy és fél gólpassz]
Ritkán esik meg olyan, hogy már az első néhány tucat oldal után felírom a csillagos ötöst… Az írás mágiája … amiről elsősorban szól. Aki a cím nyomán azt várja, hogy megtudja, milyennek látja egy pénzes nyugati (éppen egy brazil) a mi westbalkáni koszfészkünket és óriáskuplerájunkat, az ne vegye se kézbe, se szájba... Nem a Gödör és a Sziget négykézlábas útikalauza, hanem… mint A történetárus c. norvég regény. Abban egy olyan alak a főszereplő, aki neves írók „négere”, itt: közéleti szereplők beszédírója.
Rio de Janeiro és Budapest között játszódik a történet, amit egy 30-as éveiben járó brazil író és amatőr nyelvész, José Costa mesél el.
Amikor Costa éppen hazafelé tart egy isztambuli „névtelen íróknak” rendezett konferenciáról, a repülőgép bombafenyegetés miatt kényszerleszállást hajt végre a magyar fővárosban, Budapesten. Itt azonnal elbűvöli a magyar nyelv, amiről „az a mondás járja, hogy az egyetlen nyelv a világon, amit az ördög is tisztel”. Rio-ba való visszatérése után álmában magyar szavakat kezd mormolni, miközben ébren egy szexuálisan túlfűtött önéletrajzot ír, négeríróként (más nevében – ghostwriter). Beleunva a munkájába és nem túl boldog házasságába, visszarepül Budapestre, ahol becserkészi és elcsábítja mind a magyar nyelvet, mind pedig az elvált Kriska-t, szadisztikus magyar nyelvtanárnőjét.
José Costát mágnesként vonza a magyar nyelv, egy családi balhé után ideutazik és itt is ragad, magyartanárnője (a) szeretője lesz. Legutóbbi könyve, amit egy német celeb önéletrajzaként gyártott le (Teleírt nők címmel), bestseller lesz, őt pedig gyötörni kezdi a kibeszélhetetlen siker. És a féltékenység: még nejétől is ezt a könyvet kapja ajándékba („egyszerűen zseniális”- mondja a nő, de őt ’néger’ szerzőnket köti az üzleti titkok). Ami azért kínos, mert a szeme előtt kacérkodik a neje az igazinak kikiáltott íróval, sőt a német pasas még el is csábítja Vandát.
De visszatérve cselekmény fősodrához: nem is Magyarországra emigrál ő ekkor, hanem a magyar nyelvbe. Mikor pedig a bajok csőstül szakadnak rá, személyisége pusztulását semmi nem mutatja jobban, mint az időközben felszedett magyar nyelvtudásának látványos romlása. Annyira beleássa magát a nyelvtanulásba („Úgy csipegettem össze innen-onnan az általam ismert nyelvekből a szavakat, ahogy egy frissen elvált férj látogatja végig volt szeretőit.”), hogy barátnője, Fülemüle Kiska (Krisztina) már beajánlhatja a Szépirodalmi Klub üléseinek jegyzőkönyvvezetői állásába, ahol hamarosan lektori munkát is végez.
Ami a helyismeretet illeti, a szerző bizonyára ismeri Budapestet és – brazilként a focistáinkat (a gugli fotótára szerint ő is focizik), máskülönben nem lett volna merészsége Bozsik sugárútról fantáziálnia, vagy egy rendőrtisztet (?!) Grosicsról elnevezni. De régen járhatott erre: egyik szereplőjével még Fecske cigarettát szívat...
moly
a fülszöveg
Onder Csaba/ÉS.hu
sulinet.hu
a szerző honlapja
wikipédia
port.hu
és jaj: Elle-olvasók...
(néhány lány kivételével: ó jaj mennyi olvasni nem tudó fiatal! ÁÁÁÁáááá...)
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)