Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18+ (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pavel (2) pável (4) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Joyce Triesztben - 1. rész (Bloomsday, 2011)

2011.06.16. 09:30 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2000 monarchia író bloomsday trieszt

John McCourt: A virágzás évei – James Joyce Triesztben 1904–1920
[The years of Bloom, 2000?] ford. Mihálycsa Erika
Savaria Univ. Press, 2010
író/művelődéstörténet/irodalomtörténet/Trieszt

 [négy és fél pohár opolo]

 

 

Vallomással kezdem. Nekem Trieszt maga Olaszország, krémes bivalymozzarella, amikor egy horvát nyaralásról átugrottunk az Isztria másik sarkára. Nekem álom, az első óriás tengerjáró hajó testközelből, a végtelen maga, egy szelet Nyugat. Joyce-nak Trieszt a kapu volt Kelet felé, s mindkettőnknek igazunk volt. Nekem a kreativitás, az igazi olasz konyha, neki a Kelet bazári egyvelege, ahol el lehet tűnni. A triestino olasz nyelvjárásba belecsöppenni egy nyelvészkedő írónak – aki éppen a Finnegans Wake-et fejezi be és az Ulyssusbe kezd bele - maga a paradicsom. (Bár a városnak a görögdinnye a jelképe.) A triestino dialektust szinte minden nyelv fűszerezte Kelet-Európából és a Balkánból, a csehtől az örményig. Trieszt előtt J. csak a poros olaszt tudta, itt a helyi nyelvet anyanyelvi szinten szívta magába, pl. majd ennek szexuális szókincse tér vissza az Ulysses Kirké-epizódjában, de az egész mű is tele van eredeti vagy torzított triestinóval.

 

 

James, a 22 éves nyelvtanár, s vele mindössze 4 hónapja (az 1904. június 16-i randi óta) járó Nóra véletlen került Triesztbe, ahol aztán lehúznak egymással jóban-rosszban kb. másfél évtizedet. Az Írországból iszkoló J.-nek Bázelben ígértek munkát, de már betöltötték, az iskolaigazgató ajánlott egy másik melót, így próbáltak szerencsét Triesztben. (Én is így kerültem bölcsésznek – a joghoz nem keltem elég korán, és átirányítottak a felvételikkel párhuzamos tárgyak sínpárján a magyar-töri szakpárra. Ki tudja már, kit veszített el ezzel a jogi szakma, de az biztos, hogy – ismerve a svájci unalmat – enélkül a malőr nélkül biztos (még inkább) kisiklott volna egy szépreményű filosz író pályája.)

 

Na, mit szóltok, ennyit blablát írtam a tavalyi jegyzetem első – egyetlen – mondatából, márpedig még 9 (kilenc) sűrű A/5-ös oldal vár rátok!
Itt vagytok még? Akkor mondom tovább.

 

Jamesék pár hónapra előbb még Pulába kerültek, a Berlitz nyelviskolába (ekkor még Pola, és Ausztria része), itt végződik Itália, mondta róla még Dante, de ekkora már egy 70 ezres virágzó (ehh, ezt később akartam elsütni!) kisváros. Sajnos rossz évadban érkeztek, ősszel, e pár hónap alatt egy fűtetlen lyukban éltek, J. csak tengeri Szibériának hívta a várost. Ráadásul saját iskolás olasza szinte holt nyelv a helyi dialektusok közt, de ne féltsük őt, sokat visszakapunk majd ebből az Ulyssesben, de még előbb a Finnegan Wakes-ben, a helyi tarkabarka locsogás lesz egyik inspirálója az ebben használt, inkább: kreált nyelvnek. El is merül ezekben, tesz a kirándulásokra meg a társasági életre, leveleiben mindössze a pecorino sajtot említi meg Itáliából, még a romok, műemlékek is hidegen hagyják. Amikor mégis kimozdul, akkor jut el először életében moziba - ez nagy szerelme lesz később is. Még egy, magyar vonatkozású érdekesség: ekkoriban lesz magántanítványa egy bizonyos Horthy Miklós sorhajóhadnagy is. (p23.)

 

Fél év Pula után költöznek Triesztbe (1905), ahol íróóriások: Stendhal, Casanova emléke várja - vagy az élő klasszikusnak számító Sir Francis Richard Burton, aki brit konzulként, afféle száműzetésben, itt fejezi be az Illatos kert és az Ezeregyéjszaka angol fordítását. Egyik leghíresebb barátsága egy tanítványával kötődik: J.-nál jóval idősebb, Ettore Scmitz festékgyári üzletkötő angolórákat vesz tőle, mert Angliába készült. Már túl volt két, hamar elfeledett könyvén, de most úgy érezte, a bohém tanár őt „Lázárként támasztotta fel”. Marad, és új néven folytatja a regényírást – ezúttal már mint Italo Svevo... (Svevo olaszul kb. annyi mint 'sváb'.) Bőszen olvassák egymást – és Svevo is egyik előképe lesz Bloom alakjának (sokan vannak a filológusok szerint).

 

Életkörülményeiket tekintve a pulai prolinegyedből nagy előrelépés az Adria fővárosa (Musilnál a „Mediterráneum Hamburgja”), de itt sem ér fenékig a boldogság, J. itt is sűrűn kocsmázik, és nem csak nyelvjárásgyűjtés céljából. A pénzükből még mindig nem jönnek, Nóra pedig, mint kiderül, még Pulában teherbe esett.

 

J. ittléte alatt hatszor hagyja el Triesztet, mégis főleg itt él 1904 és 1920 közt, vagy másképp számolva: Trieszt tölti ki, itt éli le huszon- és harmincas évei javát. Nem elírás: nem csak ő tölti itt el az felnőtt élete első felét, de Trieszt is kitölti azt, számos művében köszön majd vissza, mindjárt meglátjuk.

 

Trieszt több évszázada - a rövid napóleoni kitérőt nem számítva - osztrák fennhatóság alatt állt, mire Noráék idetelepültek, már évtizedek óta kiépült Európa minden sarka felé a vasút is, emellett pedig a Földközi tenger második legforgalmasabb kikötővárosává fejlődött. A rohamos növekedéssel együtt járt a - főleg - szláv népek betelepülése, aminek azért abból a szempontból örültek Bécsben, hogy meglett az olaszokkal szemben az ellensúly.

 

 

Noraék a Piazza Ponterossón vesznek kik lakást, J. folytatja az angol tanítás favágómunkáját, sőt maga is belekezd egy újabb nyelvbe – a dánba. (Munkaadója egyébként érdekes figura: korábban szocialista kiáltványokat írt, most kizsigereli a tanárait, pl. elzárja a diplomájukat, vagy kirúgja őket, ha lebuknak, hogy magánórákat is adnak, s mindezeken felül, később le is lép az iskola kasszájával.) J.-ék pénzügyileg továbbra is siralmasan állnak, de leginkább azért, mert J. elveri, amit nehezen megkeres, és nem csak operába járással... Mindeközben Norának nem telik terhesruhára, egyre ellenségesebb lesz a viszonyuk, Nora otthon ül naphosszat egyedül (ruhatára sincs, hogy kimozduljon), mindez a nyomorúság majd megjelenik a Dublini emberek novelláiban is. J. inni és szórakozni jár iskola után, volt, hogy annyit ivott, hogy alkoholmérgezéssel másnap a katedrán csuklott össze. (Állítólag mindent fogyasztott, de kedvence a helyi fehér bor, az Opollo volt - a neten opolo néven találtam rá, és csak vöröst. Mosom kezeim.) Nora a szülés után mosást vállal, annyira szegények, míg J. még mindig azon töpreng, elvegye-e Norát... Megoldásnak azt találja ki, hogy otthonról Triesztbe csábítja testvérét, aki kollégájaként dolgozik, és J. ügyeskedésére egyre többet vállal a rezsiben – J. pedig egyre kevésbé jár haza.

 

A külvárosok erősen szocialista szellemisége sem hagyta hidegen, igaz, itt kifejlődött szimpátiája majd csak Rómában csap át kritikába. Addig is, három éven át, következetesen szocialistának tartotta magát. Mikor a Dublini emberek kiadása a hazai nyomdászok miatt megbukik, nagyon kiborul, Trisztet is elhagyja időlegesen, Rómában talál banki levelezői munkát jobb pénzért. Bátyját hitelezők közt hagyja hátra. De megint csalódik, csupa robot a munka, meg ki is rabolják, visszatér Triesztbe - ezúttal a kurvanegyedbe költöznek.

 


J. szobra a mai Triesztben

 

Alkalmi újságcikkeiben sem menekül a politizálástól, és J. is él a korabeli ír publicisztikában előszeretettel használt Ausztria-Magyarország és az angol-ír párhuzammal. Magyarországról természetesen sokat hallhat, és szinte biztos, hogy számos magyart is megismert, Szombathelyről a lapokban is olvashatott, legtöbb művében elő is fordulunk, nem csak Bloom apjának alakjára kell gondolnunk (pl. Stepen Hero). J. magyar ismerősei közt említ a szerző egy bizonyos Teodoro Meyert, aki magyar zsidóként az olasz irredentizmus alakja volt, mellesleg laptulajdonos. Még egy érdekes alakot említ a szerző: Marino de Szombathely, költő-műfordítót. (Már említettem Burtont: özvegye majd elég csúnyákat fog írni Magyarországról.)

 

Egy nagy kikötővárosnak messzi nációkkal is lesznek kapcsolatai – persze az írekkel is, mégpedig egészen rendkívülinek mondható eset volt ez: amikor 1856-ban Libényi János merényletet kísérel meg egy tőrrel Ferenc József ellen, annak egy ír testőre kiszívja a vért a sebből, mert azt hiszik, mérgezett volt a penge. Trieszt pedig ezután díszpolgárává avatja ezt az O'Conellt. A sors iróniája, hogy 1878-ban aztán egy trieszti olasz próbálja meg eltenni láb alól a Kaisert.

 

J.-nek az évek során páratlan rálátást szerezhetett a város ügyeibe, tanárként bejáratos lévén az osztrák hercegi családtól az irredenta olasz előkelőségekig (közben pedig maga a külvárosban élt.) Éppen J.-ék odaköltözésekor például olyan politikai konstelláció állt össze a városházán, ami talán páratlannak mondható: Hohenlohe nagyherceg, az osztrák kormányzó a szocialistákkal karöltve túrta ki a helyhatóságokból az olasz irredentákat... E fejezetet olvasva akaratlanul is felvetődik az emberben egy kósza ötlet – egy ilyen forrongó határzónáján a nagyhatalmaknak, vajh' a korabeli kémszervezetek egyike sem próbált meg elcsábítani egy mindenhova bejáratos, páratlan nyelvtudású, ambiciózus és mindenekfelett: pénzéhes fiatalembert?

 

Innen folytatjuk a 2. résszel.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr912983976

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása