Hosszas, átlagamerikai sirámként kezdődik, lassan indul be a tünetek (mániás depresszió) életszerű bemutatása, mint egy lendkerekes nyergesvontató. Zaklatott kedélyváltozásai éveket kitöltően hullámzanak, hol bohóc volt, hol a a társasága réme. Aztán kapott lítiumot és ma itt él nálunk magyar feleségével. (Mondjuk szerintem Magyarország nem a legalkalmasabb hely stresszkezelésre…)
A gyakran érdektelen memoár – benne sok piálás, csajozás vagy legalábbis annak balfácán kísérlete –, csak az utolsó oldalakon megy át némileg szakszerű orvosi esetleírásba.
[3/4]
[ford. Bottka Sándor Mátyás; Egmont, 2011]
Jobban feldob, mint egy tündérmese – csak aztán nem kap el.
PirospoVérpozsgás, cuki rémmesék.
[5]
*
[Le Boucher, 1988; Michelle Wild felolvasásában; PolgArt, 2004. ]
Nem rossz szöveg ez (bár néhol mócsingos), de hangoskönyvként nehéz értékelni, egy híres pornós szajhával felolvastatni zseniális húzás volt ugyan de elég béna lett (a hentes hangja meg egyenesen horrorisztikus).
azért ennek a sorozatnak vannak klasszikusabb darabjai is.
(Aki viszont ennyin „felháborodik”, annak ott az O története , hahaha!)
[3/4]
*
[The gun seller, 1996; Kulka János előadásában; ford. Ördögh Bálint; Kelly, 2007]
Szellemes, de néha kísértetiesen plágiumgyanús; innen-onnan, H.L. komédiás múltjából lopkodhatta paneljeit, mind a humornak, mind a kínos humorközhelyeknek – mind2ből akad bőven, de utóbbiak is jópofa, bocsánatos poénok (mondjuk Kulka éppen e maníroknál affektál, szóval kissé lerontja az élményt).
Kissé mintha Rejtő világa lenne, szinte már légiós regény, afféle Gorcsev Iván Nizzában, de hőseink London-Prága-Marokkó tengelyen zúznak.
Nekem kissé túl hirtelen lett vége, de lehet hogy ebben a hangoskönyv nem hibátlan másolása ludas… sosem bízok sem ebookban, sem hangoskönyvben – majd egyszer tényleg el is olvasom.
[4]
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)