Scolar, 2011
Falus András* második verseskötetének erőteljes képzavarai csak megerősítettek abban, hogy amihez – akár csak utószavával – Ungvári Tamás a nevét adja, az szar lesz, kivéve ha már az volt előtte is.
Néha azért reménykeltő, pl. a Zuboly (Zuboly lesz egyszer minden szamár), vagy a Béke az eléggel (…s ha az Isten megelégel / békét kötök az eléggel).
* a Hangai írói álnév csak
[3]
Bodor Ádám: A börtön szaga válaszok Balla Zsófia kérdéseire : egy korábbi rádióinterjú változata
Magvető, [2007], 2001., pim ebook
Kötelező minden két másik Bodor között. Nem mintha könyvei nem lennének „érthetőek.” De ezen át kiteljesednek, ha lehet ezt mondani – ahogy ez a paradoxon a börtön(ök)ben is megtörtént vele, főleg, amikor a (kolozsvári) börtönudvar letarolt gyermekkora ablakára nézett…(Az író Bodort alighanem a szekus világnak köszönhetjük. Főleg a szamosújvárinak, ami egykor Fráter György várkastélya volt… majd (nem kevéssé "romantikus"*) utóéletet követően a kommunista Románia egyik legvéresebb sorsú várbörtöne. Szerencsére ezt már lekéste Bodor.
Rengeteg „sztori”, és még rengetegebb élettapasztalat. Erdőmélysűrűn. Meg a radnai havasok szikrázó havának derűjével. És a legvégén bevezet a Bodor-tájak térképészetébe is.
* lásd Rózsa Sándor)
[5]
*
Szabó Piroska, J.: A magyar üveggyöngyjátékosok - a Sziget-kör tudományfelfogása
Uránusz, 2011.
Találó önelnevezés volt a Sziget a klasszika-filológus – vallástörténész Kerényi Károlytól a művészeteket és a tudományokat egyfajta misztikus dagonyává gyúró, szűk köre számára – melyhez nagyon nagy nevek tartoztak, Németh Lászlótól Szerb Antalig, azzal a kis különbséggel, hogy utóbbiak némelyike képes volt önironikus visszatekintésre (lásd pl. az Utas és holdvilág professzora*). A közvélemény sehogy (mit tudhatott a késő harmincas években egy átlagember eme görög-mániás szobatudósok álmodozásairól?), a tollforgató szakma eléggé egyértelmű kritiákával fogadta őket: Hatvany Lajos bonmotja még túl általánosító és igaztalan volt (kb.: "klasszika-filológia a haszontalanságok tudománya") volt, de kritikusaik (Fejtő, Füst stb.) alaposan megmosták a fejüket. (Mindemellé a 3 kötetnyi antológia szerzőgárdája erős személyi ellentétekkel is küszködött.)
Mindenesetre roppant érdekes történet elevenedik meg a fiatal irodalomtörténész (szül. 1988) írásában: miféle szálak kötötték össze a magyar és német irodalmi életet (szellemtörténetileg már Hölderlintől és Nietzschétől); konkrétabban Hessét és Kerényit (teljes levelezésük máig kiadatlan magyarul), aki mellesleg Thomas Mann József…ét is erősen befolyásolta. Kár hogy Lukácsgyörgyék utóbb lefasisztázták őket (nagy rutinnal), pedig érdekes színfolt voltak a két világháború közti Európában, még ha gyorsan vakfoltnak is bizonyult ez a misztikus-tudományos-szépelgő izé, amit ezek a pantallóba bújt nagy tudós gyerekek megálmodtak maguknak könyvtárrengetegük barlangjának mélyéről.
A címben idézett Hess-mű ismerete előny a kötet olvasásakor.
Kulcsszavak: harmincas évek, szellemtörténet, irodalomtörténet, műfajtörténet, esszé, irodalmi élet, német, magyar, Kerényi, Németh László, Szerb A., Lukács Gy., Polányi K., H. Hesse, George-kör, Thomas Mann…
[4]
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)